a borítólapra  Súgó epa Copyright 
Archeometriai Műhely2009/2. szám

Tartalom

Cikkek, Articles

  • Horváth Zoltán :

    Abstract

    The present paper is the theme of my presentation which had been written for the Discussion Meeting of the Archeoemetry Workshop which was staged at the Hungarian National Museum in March 2009. The presentation was about the works of the geo-pedologist who assists archeological research and about some ideas and results related to these tasks. I illustrate in this study, summarizing my experiences, that geological and pedological observations giving environmental information could greatly support archeologists in the reconstruction of the interaction between human and natural conditions. However, these types of research also facilitate the planning of archeological works before the excavation (preventive research) and when underway. These studies could establish databases which are suitable for the interpretation of the data from different points of view. These researches require cooperation between natural scientists and archeologists.


    Kivonat

    Jelen kézirat a Magyar Nemzeti Múzeumban 2009 márciusában megrendezett Archeometriai Műhely Vitanapon elhangzott előadásom anyaga, amely az üledékföldtannal és talajtannal foglalkozó, s a régészeti kutatást segítő geo-pedológus munkájához kapcsolódó gondolatokat és néhány eredményt tartalmaz. A tapasztalatokat összefoglaló tanulmányban példákkal illusztrálom, hogy az ásatásokon végzett földtani és talajtani megfigyelések környezeti információt biztosítva nagymértékben segíthetik a régészeti szakembereket az ember és környezete kapcsolatának rekonstruálásában. Ugyanakkor az ilyen jellegű vizsgálatok az ásatási munkák tervezését is könnyebbé teszik az ásatások előtt (megelőző kutatás), illetve menet közben is. Az ilyen munkák az adatok több célú értelmezését és az új adatoknak az egyes területek meglevő adatbázisaiba való illesztését is megalapozhatják. Ezeket a kutatásokat geológus, talajtanos és más természettudományos szakember, illetve régészeti szakemberek részvételével, együttműködésben végezzük.

  • Pető Ákos :

    Abstract

    The present paper is based on the presentation held on 31st March 2009 at the Hungarian National Museum on a workshop entitled "Archaeology – Geology - Pedology – how far have we got with palaeoecological reconstructions?” organised by the Archaeometry Workshop. Following paper intends to present the brief history and theoretical development of the discipline called phytolith analysis and intends to give a basic theoretical background of various methodological aspects, before discussing certain issues and experimental relations gained in Hungarian case studies.

    The function of the uppermost Earth cover – defined as soil – is multifarious. Besides being the most important medium for crop cultivation and buffer of contaminations, it shelters the ’memories’ of human history in the form of many different phenomena. Not only macrofossils or archaeological findings transmit information on how people managed their environment, but microscopic remains formed in and by living organisms are equipped with notable information package, too.

    Phytolith analysis went through several phases of development during the last two centuries until the most important baselines of the discipline evolved. Nowadays these principles are widely used in environmental archaeology, palaeoecology and landscape studies. Tracing the development of the discipline provides useful lessons for all of those applying the method in environmental studies.

    During the building of a soil-phytolith database, a wooded pasture in the Bakony Mountains was selected as a target area too conduct controll studies for the further development of the reference database. An ecological classification system was used to conduct the analysis of the target area, which was once densily covered by decidous forest. Environmental change classified by ’forest – ploughland – wooded pasture’ was underlined by the results of the controll Luvisol profile.


    Kivonat

    Jelen dolgozat a Régészeti és Művészettörténeti Társulat, az Archeometriai Műhely, az MTA X. Osztály Geokémiai és Ásvány-Kőzettani Tudományos Bizottságának Archeometriai Munkabizottsága által szervezett „Régészet – Geológia - Talajtan - hogy is állunk a környezetrekonstrukcióval?” című vitanapon elhangzott azonos című előadás tartalmára épít és bemutatja a fitolitkutatás rövid történeti és elméleti fejlődését, valamint kitér egy hazai esettanulmány kapcsán a fitolitok környezeti rekonstrukcióban betöltött szerepére.

    A fent említettek alapján a dolgozat részben áttekintő tanulmány, részben eredeti kutatások eredményeit bemutató szakcikk.

    A földkéreg legfelső, mállott és szilárd burkaként definiált talaj egyik fontos funkciója, hogy kiemelkedő szerepe van a korabeli társadalmak és a természeti környezet múltját feltáró dokumentumok ’megőrzésében’. Nemcsak makroszkopikus leletek árulkodhatnak a korabeli ember és környezetének viszonyáról, hanem az élőszervezetekben képződő mikroszkopikus sejtzárványok is jelentékeny információ tartalommal bírnak.

    A közel két évszázados múltra visszatekintő fitolitkutatás több fejlődési fázison ment keresztül mire a környezetrégészetben, az őskörnyezettanban és tájkutatásban is alkalmazható alapvetések megszülettek. A tudományterület fejlődése számos tanulsággal szolgál, amelyek ismerete és figyelembevétele akkor is elengedhetetlen, ha alkalmazott tudományként szerepel a módszer egy tájtörténeti vagy (környezet) régészeti vizsgálatsorozatban.

    Egy talaj-fitolit adatbázis kiépítése során, a magas-bakonyi Pénzesgyőr melletti hagyásfás legelőn nyitott talajszelvényt választottuk kontroll vizsgálati anyagként. Az egykoron erdőborította bakonyi terület élőhelyi viszonyainak vizsgálatát egy ökológiai osztályozási rendszer segítségével vizsgáltam. A klasszikus talajtani terepi- és laboratóriumi alapvizsgálatok segítségével meghatározott agyagbemosódásos barna erdőtalaj szelvény mintáiból feltárt indikátor típusok szépen kirajzolták a terület korábban megismert ’erdő-szántó-fáslegelő’ hármasával leírható tájtörténeti változásait

  • Lipovics Tamás ,
    Petrovszki Judit ,
    Kudó István ,
    Pánczél Szilamér ,
    Dobos Alpár ,
    Vass Lóránt ,
    Lenkey László ,
    Bajusz István :

    Abstract

    In this study with the help of a high-resolution magnetic survey carried out for archaeological purposes we show how joint application of magnetic and geodetic data can be used for topographic correction and interpretation of the measured anomaly map. The magnetic survey was carried out over the Roman-age ruins of Porolissum in NW Romania. We surveyed an area of 100 m x 120 m with grid spacing of 0.5 m, and measured the total magnetic field and its vertical gradient.

    In general, the application of topographic correction is unnecessary in magnetic surveying because the magnetization of the subsoil is negligible. However, the topographic effect can be significant if the near-surface magnetic susceptibility is high. Magnetic topographic correction is defined here as the removal of the disturbing magnetic signals caused by the topography.

    Besides the subsoil’s enhanced magnetization in the survey area significant topographic variations explain the consideration of the magnetic terrain effect. In the applied procedure the induced magnetic field is estimated using the topography, the strength of the geomagnetic field and the magnetic susceptibility of the subsoil. The unknown remanent magnetization of the subsoil is neglected. We estimated the magnitude of the induced field considering three different susceptibility values (0.0035, 0.01 and 0.02 SI). The calculated magnetic field is subtracted from the measured data.

    The corrected magnetic gradient map shows streets and foundations of houses like a present day city map. In some places two generations of houses built on top of each other’s foundations can be recognised as the walls with different ages have different orientations. The magnetic maps proved to be very useful in reconstructing the structure of the ancient city.


    Kivonat

    Jelen dolgozatban egy Porolissumban (Mojgrád, Szilágy megye, Románia) végzett nagyfelbontású, régészeti célú mágneses felmérés példáján mutatjuk be, hogy a domborzati modell és a mágneses adatok együttes alkalmazása hogyan használható a mért adatok korrekciójában, illetve a mágneses anomáliakép pontosításában és értelmezésében. A mágneses felmérés során a mágneses tér nagyságát és annak vertikális gradiensét határoztuk meg 0,5 m-es rácshálóban egy 100 m x 120 m-es területen.

    A mágneses méréseknél általában nem szükséges topográfiai korrekciót végezni, mert az altalaj mágnesezettsége elhanyagolható. Azonban, ha a mágneses szuszceptibilitás a felszín közelében nagy, akkor a topográfia hatása jelentős lehet. Mágneses topográfiai korrekció alatt a domborzati viszonyokból eredő zavaró jeleknek a mért értékekből történő eltávolítását értjük.

    Mérési területünkön az altalaj nagy mágnesezettsége mellett a jelentős domborzati változások is indokolták a topográfiai hatás figyelembevételét. Az általunk alkalmazott korrekció során a külső tér és a talaj mágneses szuszceptibilitásának becslésével az altalaj indukált mágneses terét számítottuk ki, majd ezt levontuk a mért értékekből. Három különböző szuszceptibilitás érték (0,0035, 0,01 és 0,02 SI) esetében vizsgáltuk az indukált mágnesezettségből származó jel nagyságát a területen. A korrekció elvégzésekor a remanens mágnesezettségből eredő jelet elhanyagoltuk.

    A korrigált mágneses gradiens térképen, mint a mai várostérképeken, utcák és házfalak azonosíthatók. Néhány helyen a különböző időszakokban egymásra épült szerkezetek is látszanak, amelyek az eltérő irányítottság alapján ismerhetők fel. Megállapítható, hogy a topográfiai korrekció felhasználásával előállított anomáliakép részletgazdagabbá, könnyebben értelmezhetővé válik, ami nagymértékben segíti az egykori városszerkezet megismerését.

  • Péterdi Bálint ,
    Szakmány György ,
    Judik Katalin ,
    Dobosi Gábor :

    Abstract

    This study reports results of petrographical and geochemical analyses on grinding stones (and fragments of grinding stones and other stone stools) from the archaeological site Üllő 5 (Pest County, Hungary). Üllő 5. is the largest excavated Sarmatian site: cca. 9000 object on 300000 m2 from the third-fourth century. Altogether 4133 finds (all made of stone) were surveyed macroscopically, among them 926 grinding stones, millstones, fragments of grinding stones and grinders. Most of them (848 pieces) are made from basaltic andesite. The present paper reports the investigation of the 848 basaltic andesite finds. After the macroscopical observation of the finds; they were grouped and the characteristic samples were further investigated in thin section by polarisation microscopy. Additional chemical analyses have been performed. Bulk chemical analysis was performed with ICP-ES, ICP-MS and with Prompt Gamma Activation Analysis (PGAA); some samples were analysed with electron microprobe analysis (EPMA). (Table 1.)

    To get more information about the provenance of the archaeological finds we gathered and studied andesite samples from natural outcrops of the neighbouring volcanic mountains (Börzsöny, Cserhát, Mátra and Karancs Mts.). (Table 1., Fig. 1.) The data were compared with data of analyses found in literature consulted. Most of the investigated grinding stones are made of andesite. Among them two major macroscopic groups could be separated. The microscopic features of the two andesite-types are almost the same. Additional chemical analyses have been performed (ICP-ES, ICP-MS, PGAA and EPMA). On the basis of the analyses of the archaeological finds and our gathered comparative samples [i.e. macroscopical, microscopical and chemical examinations] the basaltic andesite raw materials are originated from the Cserhát Mts.


    Kivonat

    Cikkünkben az Üllő 5. régészeti lelőhelyről (Pest megye) előkerült őrlőkövek (és őrlőkő-, valamint egyéb szerszámkő-töredékek) kőzettani és geokémiai vizsgálatával foglalkozunk. Az Üllő 5-ös lelőhely a legnagyobb szarmata lelőhely: mintegy 9000 objektumot tártak fel 300000 m2-es területen. A leletek kora a Kr.u.-i III-IV. századra tehető. Mindösszesen 4133 kőzetanyagú régészeti leletet vizsgáltunk makroszkóposan, ezek közül 926 őrlőkövet, malomkövet, illetve őrlőkő-töredéket. Az őrlőkövek túlnyomó része (848 db) bazaltos andezit nyersanyagú. Ezen 848 bazaltos andezit nyersanyagú lelet vizsgálatát fejtjük ki cikkünkben.

    A leletek makroszkópos leírása és csoportosítása után az egyes nyersanyag-csoportok jellegzetes darabjain vékonycsiszolatos és elektron-mikroszondás (EPMA) vizsgálatokat végeztünk és ezekből a mintákból teljes kémiai elemzések készültek (ICP-ES, ICP-MS, PGAA) (1. táblázat). A vizsgált őrlőkövek túlnyomó többsége bazaltos andezitből készült. Makroszkópos tulajdonságaik alapján két csoportba soroltuk őket. A két csoport mikroszkópos jellemzői nagyon hasonlóak egymáshoz. A leletek nyersanyaga származási helyének pontosításához természetes feltárásokból származó összehasonlító mintákat gyűjtöttünk és vizsgáltunk (a régészeti leletekhez hasonló módon) a lelőhelyhez közel eső hegységekből (Börzsöny, Cserhát, Mátra, Karancs). (1. táblázat, 1. ábra) Adatainkat a közeli hegységek (Börzsöny, Visegrádi-hegység, Cserhát, Mátra) andezitjeiről a szakirodalomban megjelent elemzések adataival is összevetettük. A régészeti leletek és az összehasonlító geológiai minták makroszkópos-, mikroszkópos- és kémiai vizsgálatának eredményei alapján a bazaltos andezit nyersanyagok a Cserhátból származnak.