Cikkek, Articles
Abstract
The polished stone tool collection of Ferenc Ebenhöch, abbot-canon in Győr comprise today nearly 700 items in the Hungarian National Museum. It is of special importance due to the large quantity as well as the exquisite quality of the objects. The collection was acquired by the HNM in the late decades of the 19th century. The authors performed a complete petroarchaeological investigation project on this collection. All items were described and documented macroscopically. The main raw material groups were ascertained. All of the important groups were sampled and further investigated by petrographic, physical and geochemical methods. Thin sections were made with standard petrographic description. Magnetic susceptibility of viable pieces were measured. Non-destructive chemical analysis (Prompt Gamma Activation Analysis) was performed on selected pieces and electron microprobe analyses was done on a part of the thin sections. The dominant raw material types of the polished stone tools are different types of metabasite (greenschist-amphibolite types), serpentinite, basalt and in minor quantities, other volcanites, metamagmatites like metagabbro and occasionally hornfels, HP metamorphic rocks (eclogitic rocks) and sandstone.
Kivonat
Ebenhöch Ferenc győri apát-kanonok közel 700 darabból álló csiszolt kőeszköz gyűjteménye nemcsak mennyisége, hanem az ép eszközök nagy száma és a szépsége miatt is egyedülálló. A gyűjtemény a XIX. század végén került a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonába.
Munkánk során a kőeszközökről makroszkópos leírás készült, meghatározásra kerültek a főbb kőzettípusok és csoportok. A főbb típusok jelentős részéből vékonycsiszolat készült, amelyekről mikroszkópos leírást készítettünk. A nyersanyagok pontosabb meghatározása végett a vizsgálatokat mágneses szuszceptibilitás méréssel, prompt gamma aktivációs analízissel történő kémiai elemzésekkel és ásványkémiai vizsgálatokkal egészítettük ki. A nyersanyagok között nagy mennyiségben metabázit (zöldpala-amfibolit) típusok, szerpentinit és bazalt, kisebb mennyiségben egyéb vulkanitok, metamagmatitok, elsősorban metagabbró, ritkán mész-szilikát szaruszirt, nagynyomású (eklogitos) kőzetek és homokkő fordul elő.
Abstract
A multidisciplinary study of the stone tool assemblage from the Late Neolithic, tell settlement of Hódmezővásárhely-Gorzsa (Tisza Culture) is in progress, involving traditional typological classification of instruments combined with functional analyses and archaeometric analyses for the study of raw material provenance. The site lies at the confluence of the Tisza and Maros rivers in the Great Hungarian Plain, where stone resources are not directly available and had to be acquired from distant areas. In terms of absolute chronology, 14C calibrated dates place the occupation of the tell roughly between 4970-4380 Cal BC.
During several seasons of excavations, conducted from 1978 to 1996, ca 1,000 square meters of the tell settlement were investigated and about 820 stone artefacts were collected. This paper is provide a preliminary report on the archaeometric analyses of the polished and ground stone assemblage from this tell-site.
Raw material determination was conducted starting with macroscopic and petrographic microscopic studies in thin section, together with magnetic susceptibility measurements.
The dominant raw material types of the polished, cutting edged stone tools are hornfels, basalt, basic intrusive and dyke rocks (dolerite-metadolerite-metamicrogabbro), moreover several other rock types were used subordinately. Among the grinding stones and abrasive implements, the most important raw materials are different types of sandstones, andesite, granitoide-metagranitoide, mica rich metasedimentary rocks, quartzite and limestone.
Studies of ceramics and chipped stone tools have shown that the tell Gorzsa had extensive cultural and economic relationships with neighbouring sites and archaeological cultures. Provenance studies of the rocks employed for the stone assemblage suggest similar results, enlarging the range of possible cultural connections.
Kivonat
Hódmezővásárhely-Gorzsa lelőhely késő neolit, Tisza kultúrába tartozó tell település kőeszköz együttesének multidiszciplináris feldolgozási programja keretében az eszközök hagyományos tipológiai feldolgozása mellett azok funkciójának elemzését, valamint a nyersanyagok kőzettani jellemzését és a kőzetek forrásterületének lehatárolását megcélzó archeometriai feldolgozást együtt végezzük. A terület a Tisza és a Maros folyók összefolyásának közelében az Alföld délkeleti részén, kőeszköz nyersanyagnak alkalmas felszíni kőzetelőfordulásoktól távol fekszik. A tell település 14C módszerrel végzett radiometrikus kormeghatározás szerint 4970-4380 Cal BC között működött.
Az 1978-1996 között végzett ásatások közel 1000 m2-nyi tell településrendszert tártak fel, amelyen közel 820 csiszolt kőeszköz és szerszámkő került elő. A közlemény ezek előzetes archeometriai feldolgozásának eredményeit mutatja be.
A nyersanyagok meghatározását makroszkópos és polarizációs mikroszkópos módszerekkel végeztük, emellett megmértük, a kőeszközök mágneses szuszceptibilitását (κ), majd korrekciók számolása után megadtuk a valódi szuszceptibilitás értéket.
A csiszolt kőeszközök leggyakoribb nyersanyagtípusai: mész-szilikát szaruszirt (hornfels), bazalt valamint bázisos intruzív és telér kőzetek (dolerit-metadolerit-metamikrogabbró). Alárendelten számos más kőzettípusból is készültek eszközök. A szerszámkövek nyersanyagai között elsősorban homokkő, andezit és granitoidmetagranitoid változatok uralkodnak, emellett gyakoriak még a csillám-gazdag metaüledékes kőzetek, a kvarcit és a mészkő.
Eredményeink a kerámiák és a pattintott kőeszközök eddigi vizsgálati eredményeit megerősítve azt mutatják, hogy Gorzsa tell település intenzív kulturális és gazdasági kapcsolatot tartott fent a környező területeken élő egyidős kultúrákkal.
Abstract
Prehistoric pottery used to serve mainly, almost exclusively, simple everyday needs. It is rarely transported beyond tribal/cultural boundaries over large distances. The fineware of artistic beauty and high craftsmanship of the Middle Neolithic Bükk culture could be an exception to that rule, since the known distribution of the Bükk culture fine pottery extends far over the territory occupied by the cultural group.
Our investigations focused on some basic questions of fine Bükk pottery. The subjects of the research were ceramic finds and comparative raw material samples from some important sites of the Bükk culture (Aggtelek- Baradla cave, Borsod (Edelény)-Derékegyháza, Felsővadász-Várdomb and Sajószentpéter-Kövecses). Our aim was to find out whether special raw materials were selected and/or individual recipes were applied for the production of fine Bükk pottery, and if it is possible to fingerprint Bükk wares by archaeometrical methods, which will be of essential help in the study of Bükk 'exports', established by stylistic/archaeological methods. The framework of the archaeometrical study involved polarising microscopic petrographic observations, mineralogical characterisation by XRD method and instrumental geochemical investigation using XRF.
Although the investigated sample collection was limited and covered only few sites, our research yielded the first archaeometrical data on high quality Bükk finewares. It became clear that the representative fine ceramic fragments can be clearly distinguished from both the coarser ware and some of the comparative local sediments. In addition, the complete fine-ware collection shows inhomogeneity (two quality types) concerning its raw material. The results of our complex petro-mineralogical and geochemical investigation provided basic knowledge for the further archaeometrical research of Bükk finewares. In addition, it is very probable that the determination of the provenance and the description of the making technology can be possible.
Kivonat
Az őskorban a kerámiagyártás szinte kizárólag a mindennapi szükségletek (főző-, tálaló-, tárolóedények) kielégítésére dolgozott. Ennek megfelelően a fazekasáruk zömében helyben, vagy a készítési helytől csak kis távolságra kerültek felhasználásra. Néhány őskori kultúra kézművessége azonban olyan művészi szépségű és mesteri alkotásokat hagyott maga után, amelyek a korszak átlagos technikai és művészeti tudásszintjét messze meghaladták, és ezeket a törzsi/kulturális határokon túl is megtaláljuk a korabeli lelőhelyeken. Az egyik ilyen kiemelkedő kézműipari teljesítmény a középső neolit bükki kultúra rendkívül szép megjelenésű, szinte tojáshéj vékonyságú falú, inkrusztált díszítésű edényei.
Kutatásunk néhány alapvető, a bükki finomkerámia készítésére vonatkozó kérdésre kereste a választ. Néhány jelentős, bükki kultúrabeli lelőhely (Aggtelek-Baradla-barlang, Borsod (Edelény)-Derékegyháza, Felsővadász- Várdomb és Sajószentpéter-Kövecses) kerámia leletanyagát, illetve a lelőhelyek környezetéből gyűjtött lehetséges nyersanyagokat vizsgáltuk. Fő célunk a sajátos, bükki finomkerámia készítési körülményeinek archeometriai módszerek segítségével történő azonosítása, az esetleges speciális nyersanyag használat és/vagy technológia megállapítása volt. Ezeknek ismeretében ugyanis a jövőbeli kutatások alkalmával lehetségessé válik távoli, a kultúra területén kívüli lelőhelyek leletanyagában importként jelentkező bükki finomkerámiák azonosítása. Az archeometriai kutatás polarizációs mikroszkópos petrográfiai, műszeres ásványtani (XRD) és kémiai (XRF) vizsgálatokat foglalt magába.
Bár a vizsgált mintacsoport kisszámú volt és csupán néhány lelőhelyre terjedt ki, cikkünk előzetes eredményeket szolgáltat a bükki kultúra finomkerámiájának gyártására vonatkozóan. A finomkerámia leletek anyaga világosan elkülönül a durva házikerámiákétól és a helyi nyersanyagok bizonyos részétől. A régészetileg bükki finomkerámiaként leírt mintacsoporton belül két, minőségükben eltérő alcsoportot lehetett azonosítani. Kőzetásványtani és geokémiai vizsgálataink alapot szolgáltatnak a továbbiakban a bükki finomkerámia szisztematikus archeometriai kutatásához, és azt is körvonalazzák, hogy lehetséges az eredet (fazekas központok) és az alkalmazott receptek (sajátos készítési technológia) azonosítása.
Abstract
After a four-year-long development phase the MissMarble database, a system managing measurement results of archeological and geological samples of marble, is ready to be used. The system provides a user-friendly, interactive user interface. The data bank contains data about more than 1600 samples, further 1300 samples are about to be added currently. In this paper we present the isotope-geochemical subsystem of the data bank.
In some cases the values of the stable (δ13C and δ18O) isotope ratios are separable from those of the other marble occurrences, though the overlapping of the distributions is by far more typical. The same applies to the strontium (87Sr / 86Sr) isotope ratios. However, the integrated application of the three isotopic ratios often clarifies the provenance of the sample.
Kivonat
Mintegy négyéves fejlesztőmunka eredményeképp létrejött a MissMarble adatbázis, amely régészeti és geológiai márványminták elemzési eredményeit foglalja össze egy felhasználóbarát, internet alapú interaktív rendszer felületén keresztül. Jelenleg az adatbázis 1600-nál több minta adatait tartalmazza, és további 1300 minta integrálása van folyamatban. Jelen munkában a rendszer izotópgeokémiai vonatkozású alrendszerét mutatjuk be.
A stabilizotóp- (δ13C- és δ18O-) adatok alapján a lelőhelyek között általában átfedés tapasztalható és csak néhány esetben különülnek el az adatok. Ugyanez mondható el a stroncium (87Sr / 86Sr) izotóparányra. A három izotóparány együttes alkalmazása azonban igen gyakran egyértelművé teszi a minta származását.
Abstract
Chemical (elemental and isotopic) analysis is a basic tool in provenance as well as conservation studies of historical glass. Besides the widely applied Electrone Probe Microanalysis (EPMA), X-ray Flourescence Analysis (XRF) and Inductively Coupled Plasma Mass Spectrometry (ICP-MS), less known Prompt Gamma Activation Analysis (PGAA) is a powerfool method to investigate whole glass objects or fragments. In 2004, we initiated a research project to investigate elemental composition of historical glass objects, unearthed in Poland with PGAA and EPMA. PGAA was applied for quantification of major components, as well as of some minor elements of glass. The non-destructive feature of PGAA, as well as its very low (0.3 μg/g) detection limit for boron is highly capitalized on, as we discussed in Kasztovszky et al. (2005a). Boron concentration can provide important technological information in glass archaeometry. However, it is very difficult to analyze it by the use of traditional non-destructive methods. In this respect, PGAA seems to be a complementary tool for other analytical methods already well known and used in glass archaeometry.
Kivonat
A kémiai (elemi- és izotóp-) összetétel meghatározása a történelmi üvegek eredet-meghatározásának fontos eszköze. A prompt gamma aktivációs analízis [PGAA] − a széles körben elterjedt módszerek (az elektronmikroszonda elemzés [EPMA], a röntgenfluoreszcencia elemzés [XRF] vagy az induktívan csatolt plazmagerjesztéses tömegspektrometria [ICP-MS]) mellett − igen hatékonynak bizonyult ép vagy töredékes üveg leletek roncsolásmentes vizsgálatában. 2004-ben egy kutatási programot indítottunk, melynek fő feladata a lengyelországi Elblag és Poznań területén előkerült középkori és barokk üvegek összetételvizsgálata EPMA és PGAA segítségével. PGAA-val mintavételezés nélkül meghatározható a tárgyak főösszetevőinek és néhány nyomelemének koncentrációja. A PGAA bórra vonatkozó kiemelkedően nagy érzékenységét (0,3 μg/g kimutatási határ) nagy előnyt jelent, mivel a bórtartalom értékes információt adhat az üvegek gyártási technológiájára vonatkozóan. Ugyanakkor a bór nyomnyi mennyisége más roncsolásmentes módszerekkel rosszul mérhető, így a PGAA jó kiegészitője lehet a korábban említett technikáknak (pld. az EPMA-nak).
Abstract
The aim of the ‘Ancient Charm’ project is to combine Neutron Tomography (NT), Prompt Gamma Activation Analysis (PGAA), Time-of-flight Neutron Diffraction (TOF-ND), Neutron Resonance Capture Analysis (NRCA) and Neutron Resonance Transmission (NRT) in order to generate 3D images of the elemental and phase compositions of complex museum objects. For the development and benchmark of the combined methods, complex test samples, so called ‘black boxes’, were constructed and then analysed by the different techniques. These test objects are sealed cubes, containing 2D or 3D arrangements of materials relevant to the compositions of archaeological samples. The Prompt Gamma Activation Imaging (PGAI) is a new terminology – introduced in the AC project – for determining the compositions of small volumes within the sample by scanning. The presented experimental results are obtained from PGAI and TOF-ND investigations.
Kivonat
Az EU FP6 Ancient Charm projekt fő célkitűzése összetett, értékes műtárgyak elemeloszlásának, fázisszerkezetének háromdimenziós, roncsolásmentes feltérképezése a meglévő neutronos analitikai módszerek (neutrontomográfia (NT), prompt-gamma aktivációs analízis (PGAA), repülésiidő neutrondiffrakció (TOF-ND), neutron-rezonanciabefogás analízis (NRCA) és neutron-rezonanciatranszmisszió (NRT)) kombinálásával ill. fejlesztésével. A vizsgálatok elvégzéséhez ún. fekete dobozok készültek, amelyek vas ill. alumínium falú próbatestek, belsejükben régészeti szempontból fontosnak tartott anyagok komplex elrendezésével. A promptgamma aktivációs leképezés (PGAI) egy új terminológia; olyan 3D-s elemösszetétel vizsgálatot jelent, amelynek során keskeny neutronnyalábbal a minta kis térfogategységeit lépésenként elemezzük. Jelen cikk egy kiválasztott fekete dobozon végzett PGAI ill. TOF-ND vizsgálat eredményeit mutatja be.
További cikkek / Regular articles
Abstract
The aim of this paper is to provide the results of a preliminary investigation into the ceramic technology of the Lengyel culture from Belvárdgyula-Szarkahegy, Hungary. By the means of macroscopic and petrographic analysis the technology of different vessel types is compared in order to assess possible similairities and differences in their manufacturing. The results of the analysis are compared with the results of other Lengyel culture settelments from Szemely-Hegyes and Zengővárkony that are situated within the same geographical area. At Belvárdgyula a relationship between vessel types and technological practices was observed in that consumption vessels have very fine fabrics and household wares usually have a much coarser fabrics. In assessing the fabric groups it seems that the raw materials of the different vessel types are very similar although potters treated them differently, for example through levigation and different types of tempering. There also seems to be a relationship between painting and vessel types in that only consumption wares are painted and coarse wares are not. The most common temper is clay pellet or argillaceous rock fragments that are characteristic for both consumption and household wares. The implication of the results from Belvárdgyula becomes more clear when the technological practices are compared between the sites. In the three sites many similarities can be recognized in technological practices. The most striking similarity is that the consumption wares not only look similar typologically but the technology of most of the examined vessels seems identical (very fine, probably levigated clay, slab building, firing under fully reduced circumstances). A fundamental difference between the sites is that at Zengővárkony coarse tempering appears among the consumption wares while this type of tempering among consumption wares is not present at Szemely, and at Belvárdgyula coarse tempering is also characteristic for household wares. A further difference between the sites is that at Szemely the use of grog for tempering is common, but this practice was not observed at Zengővárkony and Belvárdgyula. In the latter site, instead clay pellets and/or argillacecous rock fragments seem to be the main temper. Another interesting feature of the technological comparison is that organic tempering was present at Szemely but could not be observed at Zengővárkony and Belvárdgyula. The results clearly show that within consumption wares not only was it important that they should look similar, but it was also required to make them in a similar manner. Alongside the technological similarities the observed differences also show that within similar vessel types, mainly within household wares, potters used different recipes.
Kivonat
A vizsgálat célja, hogy előzetes tanulmányt készítsünk a Lengyel kultúra kerámiatechnológiájáról, Belvárdgyula- Szarkahegy lelőhelyről. Makroszkópos és polarizációs mikroszkópos petrográfiai vizsgálat segítségével összehasonlítjuk a különböző edénytípusok kerámiatechnológiáit, így betekintést kapunk a hasonló edénytípusokon belüli lehetséges technológiai hasonlóságokba és különbségekbe. Az eredményeket nem elszigetelten vizsgáljuk, hanem összehasonlítjuk a Lengyel kultúra Szemely-Hegyes és Zengővárkony lelőhelyeiről származó kerámiák vizsgálatának eredményeivel. Az utóbbi két lelőhely ugyanazon földrajzi területen van, mint Belvárdgyula. A vizsgálatok alapján Belvárdgyulán megfigyelhető összefüggés bizonyos edénytípusok és technológiai eljárások között. Ez abban nyilvánul meg, hogy a finomkerámiák elsősorban nagyon finom nyersanyagúak, a házi kerámiák pedig durvább nyersanyagúak. A vizsgált kerámiák összetétele alapvetően nagyon hasonló, nagyon finomszemcsés nyersanyagú, amely nyersanyagot a készítők különböző módon dolgoztak fel. A festés és a nyersanyaghasználat között szintén megfigyelhető összefüggés abban a tekintetben, hogy míg a finomkerámiákon vörös festés van, a durvább nyersanyagú kerámiákon nem figyelhető meg festés. A vizsgált kerámiák esetében a leggyakoribb soványítóanyag az agyagpellet/agyagkőzet, amely a finom- és durvakerámiákra is jellemző. A belvárdgyulai eredmények jelentősége nyilvánvalóbbá válik, ha a három lelőhely kerámiatechnológiáját összehasonlítjuk. A lelőhelyek kerámiatechnológiái között számos hasonlóság ismerhető fel. A legjellegzetesebb az, hogy a finomkerámiák között nemcsak tipológiai hasonlatosság HU ISSN 1786-271X; urn: nbn: hu-4106 © by the author(s) 66 van, hanem a készítéstechnikájuk (nagyon finom, valószínűleg iszapolt nyersanyag, laptechnika, redukált kiégetési körülmények) is számos hasonlóságot mutat mindhárom lelőhelyen. A hasonlóságok mellett eltérések is mutatkoznak a települések kerámiatechnológiái között. Szemelyben megfigyeltünk növényi soványítást, azonban Zengővárkonyban és Belvárdgyulán nem. Zengővárkonyban durva, kőzettörmelékes soványítás a finomkerámiák körében is jelen van, ami Szemelyen a finomkerámiáknál nem fordul elő, illetve Belvárdgyulán is főleg a házi kerámiák soványításában van durvaszemcsés kőzettörmelék. További különbség a három lelőhely között, hogy míg Szemelyben a tört kerámiával történő soványítás gyakori, addig ezt a technológiai eljárást nem figyeltük meg Zengővárkonyban. Belvárdgyulán viszont a fazekasok a tört kerámia helyett agyagpelletet/agyagkőzetet használtak soványítóanyagul, amelyek tulajdonképpen a készítés során össze nem tört és homogenizált keményebb agyagdarabkák. Az eredmények mindhárom lelőhelyen azt mutatják, hogy a finomkerámiák nagy részénél nemcsak az volt fontos, hogy hasonlóan nézzenek ki, hanem az is, hogy hasonló módon készüljenek. A technológiai hasonlóságok mellett megfigyelt különbözőségek azt is mutatják, hogy a hasonló kerámiákon, főleg a házi kerámiákon belül, a fazekasok számos különböző készítési eljárást is használtak.
Abstract
The technique of micro X-ray fluorescence provides a fast, non-destructive analytical method for the analysis of elemental composition in a wide range of samples, with microscopic spatial resolution. Within archaeometry this technique is used to characterise a wide range of materials. A number of applications in this field are presented in this overview article, demonstrating the power of this technique for archaeologists and museum scientists.
Kivonat
A mikro-Röntgen fluoreszcens vizsgálati technika változatos anyagú műtárgyak vizsgálatát teszi lehetővé, gyorsan, roncsolás nélkül és mikroszkópi méretű felbontásban. Ezt a technikát az archeometria számos területén alkalmazzák. A tanulmány áttekintést nyújt erről a vizsgálati technikáról, gyakorlati példákkal, elsősorban régészek és múzeumi szakemberek részére.
Közlemények / Other communications