Ottawai piaci vizit: ahol aranyat ér a magyar paprika
“A bosnyákok meg horvátok egyszerűen ölik egymást ezért”–mondja a fiatal piaci árús, miközben rámutat egy kosárnyi friss TV paprikára. “Én ezt magyar paprikának hívom”–teszi hozzá, miközben megveszem tőle a kosár jelentős részét. Hátam mögé nézek gyorsan–bosnyákokat, illetve horvátokat nem látok sehol.
A legtöbb kanadai szupermarketben valóban nem árulnak TV, vagy sárga magyar paprikát, tehát ha itt valaki lecsót főz (márpedig én erre készültem), akkor zöld, piros és sárga kaliforniai paprikával kell “megbírkózni,” ami bár szép színt ad az ételnek, de valahogy mégsem az igazi.
Július és október között a szombat délelőttöket a lakásomtól alig egykilométernyire felállított kis közösségi piacon töltöm. Beechwood Martketnek hívják és a kerületi civil összefogás eredményeként jött létre. Itt kizárólag olyan friss árút és egyéb terméket árulnak, ami Ottawa környékéről származik és amit maszek farmerek és boltosok termelnek, illetve készítenek. A kéttucatnyi kioszkban van pékárú, vannak helyi borok, az éppen szezonban lévő gyümölcsök és zöldségek, sajtok, házi salsák széles választéka, kelet-Ontario-i mézek, helyben készült omletek, kézzel díszitett gyertyák és még sok minden más, ami nem Kínából, vagy többezer kilométeres távolságból lett importálva.
A családi vállalkozók és maszek farmerek nehezen élnek meg a nagy üzletláncok mellett és könnyen hozzá lehet szokni a diszkont dömpinghez. De az a személyes kapcsolat ami kialakul egy ilyen piacon, a tudás és a történetek amit a farmerek és árúsok lelkesen megosztanak mind nehezen találhatóak egy neon fényben úszkáló hipermarket végtelen soraiban.
A paprika vétel után láttam, hogy a legnagyobb tömeg a piac hátsó sarkában lévő omeletes-fiúknál van, ahol egy asztalnál élőben készítik a friss reggelit, és – akinek inkább cukor-infúzióra van szüksége – a csokoládás-mogyorós crêpe-eket. A kucsaftok már többnyire ismerik a szakácsokat, az egyik mondta, hogy az omelet és a piac, így együtt szombati szertartásnak számít nála. Egy másik vevő – aki egy crêpe-re várakozott – mesélte, hogy köztisztviselő testvére meglepte az egész családot, amikor bejelentette, hogy becsomagol és átköltözik Montreálba, hogy heavy metalt játszhasson egy klubban. Álma végre teljesül…
Az omelet készítők mellett egy gitáros nyújtja a zenei aláfestést a piaci reggelihez, miközben egy népes indiai család a mellettük lévő karib kioszknál kóstolgatja a hibiszkuszból készült jéghideg házi üdítőt.
A multikulturalizmus mindennapi, természetes jelenség az ilyen piacokon. Nem erőltetett, nem lobognak különféle nemzeti zászlók és nincsen gettós feeling. Ez a kis szombati piac egyszerűen és természetesen tükrözi a mai kanadai társadalmi és demográfiai valóságot.
Közben lassan haza felé indulok, a Vanier nevű városrész színes, feltúrt és időnként kissé düledező utcáin. Mielőtt bemegyek a házba – ahol Rufus kutyám örömében a full-on támadásra készen áll – még gyorsan megvizsgálom, amit sikerült vennem. Azt hiszem a helyi Ontario tartománybeli borok jól mennek majd egy kis lecsóval, ezen a párás, forró nyári hétvégén!
10:23 de.
Jé, mi is pont tegnap reggel mentünk el a helyi piacra.Vettünk mi is magyar paprikát, zöldbabot, paradicomot, és öszibarackot. Mindjárt össze is futottunk egy régi ismerössel, aki a CBC-nek gyüjött aláirásokat, mert ugye a konzervativok azt is fel akarják számolni. Pedig az egyetlen, államilag támogatott, értelmes emberek számára létesitett média központ, rádió és TV állomás. Persze, hogy aláirtuk a tiltakozó peticiót.
10:42 de.
Judith,
én is éppen a napokban írtam alá a CBC petíciót!
Amúgy valahogy ezeken a piacokon lehet leginkább összefutni szomszédokkal, régi ismerősökkel és megismerkedni helyi, civil aktivistákkal.
12:13 du.
Tudod, mi a CBC szétrombolásában az elkeseritő? Hogy ugyanezzl a szöveggel sikerült kinyirni a Ontarioi Villamosműveket, ami több, mint 100 éven át nyujtott olcso áramszolgáltatást a Provinciának: túl költséges, hatalmas albatrosz,stb, stb. Mi lett belőle? Privatizálták, azóta kreáltak az egyből hármat, emiatt három irányitó közponott kellett épiteni, és legalább háromszor drágább is lett. És mit gondolsz, kik voltak a tanácsadók? Az a Kaliforniai társaság, akikről kiderült, hogy ott csaltak, loptak, ahol csak tudtak, és a végén be is lettek perelve.
3:17 du.
Chris Te nem tudod véletlenül, hogy mért hívják TV paprikának azt a fajta zöldpaprikát amit az ottawai Beechwood piacon felvásároltál a bosnyákok elől? (Besenyőkkel, Kurucokkal nem találkoztál véletlenül? Állítólag a magyar nagykövet kertjében sátoroznak most hogy melegebbre fordult az időjárás. Ők is buknak erre a zöldségfajtára. :-)) Én, különben a montreáli olasz piacon szerzem be a kellékeket a lecsóhoz, vagy a töltött karalábéhoz. A tojást kizárólag a “kapitány”-tól veszem (azért mert magyar származású és minden termerőlöl meg van a sajátos véleménye. Ha meg akarod tudni, kitől vegyél juhar szirupot a piacon, a kapitány magyarul útbaigazít. Tőle mindenféle tojást – liba, kaccsa, gyöngytyúk, had ne soroljam, frissen beszerezhető. Krokodil tojást nem tart, struccból…..) Hogy tudd, ha netán erre jársz, Jelenleg óriási bőségben a zsenge zöldbab, a zöldborsó, a karfiol, karalábé, nem beszélve a paradicsom, retek és különféle salátafajtákról, az utóbbiak nagyon békésen meg férnek egymás mellett. És most teli a piac kukoricával – egy tucat frissen szedett, helybéli kukorica 3 dollár. A helyi málna, eper és áfonya is most nagyon kedvező áron kapható.
3:24 du.
András, TV, mint tölteni való 🙂
3:42 du.
András, István,
Bevallom, hogy ma reggelig azt hittem, hogy a TV paprika “tavaszi paprika”….aztán jó utra terelt az internet. 🙂
András, kéne nekem is egy kapitány. 🙂
Most éppen az ottawai strandon iszom a spritzert. Meg kéne hivnom az Oláh Lajost vagy a Bálintot egy folyóparti, homokos koccintásra.
4:37 du.
🙂 jó étvágyat a lecsóhoz. Tegnap én is azt ettem, reformkonyha volt. Tojás is került bele, így akár shakshukának is tűnhetett volna:D
9:46 du.
Ille Piste
Egy szavadat se hiszem 🙂 Ez a “TV paprika” név már régóta foglalkoztat. Valahogy meg kellene már fejteni az eredetét. Mint a kajszi barackét is. Azt se egészen értem. Mért hívják kajszinak ezt a barackot? (Pista kérlek erre ne válaszolj…. 🙂
Chris, szólok a “Kapitánynak” hogy terjessze ki birodalmát Ottawa irányába, el kell ott is a nemzeti tojás. Esetleg nagykövetünk ki tudna neki grundolni egy támogatást a Fidesztől – “Magyar tojáshetek Ottawába, Klezmer zenével” “Kemény tojás, kemény embereknek” “Villásreggeli a Kapitánnyal” Meglehetne hívni Schmitt Pali bácsit hogy rántson ki egy pár libatojást erre az alkalomra. A Bede-Fazekas is talán közbe tudna járni azzal, hogy az egyik Kőrösi Csomását átadja a hétvégére a magyarszármazású tojáskereskedőnk ottawai konjunktúrájának felfuttatása érdekében. Össze kéne fogni már, na.
9:52 du.
Hun Canada
Akkor már egy kis kolbászt is bele kellett volna szeletelni abba a lecsóba és utána berobbantani egy kupica öregágyast a vércukorba. Nem ? (Nem tom ehhez mit fognak szólni a plébánián…)
2:06 de.
Göllner! Akár hiszed, akár nem, Ille jól tudja: Tölteni Való a TV paprika. A hatvanas években jelent meg ez a rövidítés, nagyjából a tévével együtt, így először én azt hittem, hogy “olyan szép, hogy tévébe való”, de egy kofa felvilágosított a tévedésemről. Azért tölteni a kisebb darabokat érdemes, azokban ízesebbre fő a húsgombóc.
Adam! A képen látható paradicsomokat még érleld 2-3 napig napon, amíg a zöld részeik is megpirosodnak. A paradicsom leszakítva is képes érni egy jó darabig. Anno a nagymamám a konyhaablakban érlelte a töviről korán leesett paradicsomot – isteni finom lett a borecettel megspriccelt zsíroskenyér mellé.
5:13 de.
Kíváncsi lettem Göllner, erre a kajszi-ügyre. Nos, a wiki szerint a kajszibarack a kajszifa termése, Kínából, vagy Közép-Ázsiából került Európába. A szilva közeli rokona, az őszibaracknak és a mandulának távolabbi atyafia. (Prunus armeniaca)
A kajszi előtag a magyar nyelvben az őszibaracktól (Prunus persica) való megkülönböztetést szolgálja.
11:19 de.
Én TV paprika helyett inkább rádió-paprikát fogyasztok.
De azt is csak műholdast.
2:42 du.
Talalom
Elnézést hogy megvárattam válaszommal – kint csavarogtam a piacon 🙂 Köszönöm hogy akkor a TV paprika témában most már tájékozottabb lehetek. Elnézését kérem a nagytekintélyű Ille Pityu barátomnak hogy nem hittem a paprika témában kinyilvánított bölcs szavaiban – Kénytelen vagyok bevallani, a töltött karalábét sokkal jobban szeretem mint a töltött paprikát. Magával a töltelékkel nincs bajom, de ahogy a paprika rá van fonnyadva mint egy félrecsúszott sapka, meg maga a paradicsomos szósz, ami általában túl édes, mindez valahogy nem tud úgy lázba hozni mint mondjuk a foghagymás sült vadnyúlgerincs. Értjük egymást legények ? Tölthetek ? A kedves Nagymamával viszont nagyon egyetértek. Én is most érleltem be vagy egy tucat paradicsomot saját konyhaablakomban, meg egy pár őszibarackot is. Bevállt módszer nálam is. Legközelebb egy nagy üveg kovászos uborkát kellene készítenem ezzel a módszerrel. És nem utolsósorban, köszönetem a kajszi barack témában. Hasznosak ezek az eszmecserék. Lehet hogy szakmát váltok és elmék bolgárkertésznek a nagybani tájára. Abból talán kevesebb bajom lenne, nem ???
Geyza
Azzal a rádió-paprika fogyasztással én óvatosabb lennék. Mindenképen le földelném, mert előfordul hogy belevág egy paprika jancsi az adásba.
Asszem akkor ezt most alaposan megbeszéltük nem ? Be kéne dobni egy hosszúlépést oszt átugorni felcsútra egy kis lábteniszezésre a Viktorral meg a Győzővel ha már visszatértek a bányából….
9:16 du.
Jó látni, hogy Kanadában van kereslet a paprikára. Én jelenleg Japánban élek. Itt valószínűleg egy kiló se fogy el egy év alat…