Magyar találmányok

sűrített levegős légzőkészülék, gulyáságyú – Kőszeghi-Mártony Károly
tömegközlekedés, a kocsi – Kócs község
elektromos motor – Jedlik Ányos
számológép – Irinyi János
napenergia hasznosítása, napelem – Telkes Mária
digitális számítógép – Neumann János
lemezmotor, lemezautó – Fejes Jenő
függvényfogalom, Bolyai kemence – Bolyai Farkas
abszolút geometria, térgeometria – Bolyai János
Erdős problémák – Erdős Pál
hűtőszekrény – Szilárd Leó
mesterséges intelligencia – Kempelen Farkas
stressz elmélet – Selye János
plazma televízió, síkképernyő – Tihanyi Kálmán
infrakamera – Tihanyi Kálmán
robotrepülőgép – Tihanyi Kálmán
népautó, Volkswagen bogár tervezője – Barényi Béla
antibakteriális fertőtlenítés – Semmelwies Ignác
gépjármű passzív biztonsági rendszere – Barényi Béla
gyűrődőzóna és törésteszt – Barényi Béla
biztonsági öv, biztonsági kormány – Barényi Béla
kozmikus sugárzás – Barnóthy Forró Magda
biomágnesesség – Barnóthy Forró Magda
vasbeton fejlesztés, földrengés biztos építkezés – Gergely Péter
morfin – Kabay János
színes sorváltós katódcső – Okolicsányi Ferenc
elektromos magosztályozó gép – Okolicsányi Ferenc
Ford T–modell tervezője – Galamb József
villamos gyújtás – Galamb József, Farkas Jenő
Mars járó (Sojourner) tervezője – Bejczy Antal
Alfa Romeo és Ferrari gépjármű konstruktőr – János Viktor
gépjárművek aerodinamikája – Járay Pál
íven függő vonórudas vashíd – Katiburgi Maderspach Károly
holdjáró (Lunar Rover) tervezője – Pavlics Ferenc
telefonhírmondó (rádió elődje) – Puskás Tivadar
élesre állítás, távolságmérés, automatikus expozíció – Mihályi József
transzverter – Magyar László és Csefkó Pál
meggymagbeton (biobeton) – Fazekas Andrea
passzív tumorellenes védelmi rendszer – Kulcsár Gyula
optikai– és akusztikai távíró – Chudy József
okostojás – Zagyvai András
sátorgát – Sápi István Péter
beszélőgép, sakkozógép – Kempelen Farkas
csuklós autóbusz – Rózsa László, Lassú Gábor és Színi Béla
zajtalan gyufa – Irinyi János
antimonos kéregöntés – Ganz Ábrahám
hengerszék – Mechwart András
sorvetőgép – Kühne Ede
heliométeres szintezőműszer – Kruspér István
oxigénmeghatározás – Winkler Lajos
villamosvasút és fázisváltós villamosvontatás – Kandó Kálmán
alumíniumléghajó – Schwarcz Dávid
egyfázisú villamos fogyasztásmérő (“villanyóra”) – Bláthy Ottó
kéziöltést utánzó varrógép – Kiss József (nem ő szabadalmaztatta)
stencil sokszorosítás – Gestetner Dávid
Wolfram–szálas izzó – Just Sándor, Hanaman Ferenc, Bródy Imre
légmotoros kerékpár – Vedres András
bolygóműves sebességváltó – Galamb József (Ford T–modell)
organoterápiás és szintetikus gyógyszerek – Richter Gedeon
világvevő rádió (forgókondenzátor) – Korda Dezső
félautomata fényképezőgép – Mihályi József és Riszdorfer Ödön
Telehor, az első tévéadó – Mihály Dénes
televízió–képcső (modern nagy felbontású televízió) – Tihanyi Kálmán
mikrobarázdás hanglemez – Goldmark Péter Károly
gázok cseppfolyósítása – Freud Mihály
Zemplén–féle elszappanosítás és Zemplén–féle cukorlebontás – Zemplén Géza
elektronsokszorozó–cső – Bay Zoltán
légkondenzációs hűtőtorony – Heller László és Forgó László
Pattantyús–módszer – Pattantyús–Ábrahám Géza
sokszögeszterga – Gellért Károly
allergofilter – Vajai László
üvegbeton – Losonczi Áron
TBK (új típusú biodízel) – Thész János, Boros Béla, Király Zoltán
biogázreaktor – Kiss Péter
direkt metanolos tüzelőanyag–cella – Oláh György
tű nélküli oltókészülék – Lindmayer István
humanoid látómodul (PAL–optika továbbfejlesztett változata) – Greguss Pál
szintetikus vér (művér) – Horváth István
analogikai számítógép[1] – Roska Tamás
nyugtató – Sellye János
kettős objektív, Binokuláris távcső és diavetítő – Petzval József
forgókondenzátor, világvevő rádió – Korda Dezső
lőelemképző – Juhász István
Élőgép (organikus szennyvíztisztítás) [1] – Kenyeres István és Bodnár Attila
Active–Matrix Thin Film Transistor (TFT–LCD; AMOLED kijelzőknél ismert) – Tamás Péter Bródy
automata kávéfőzőgép – Illy Ferenc
napház (napenergia–fűtésű lakóház) – Telkes Mária[2]
napkemence (napenergiás hússütő kemence) – Telkes Mária[2]
napelemes vízlepárló (tengervízből ivóvíz) – Telkes Mária[2]
légzsákos kabát, mellény (védőruha motorosnak, lovasnak) [2] – Straub Tamás

Magyar találmányok a magyar Wikipédiában

3,5″ FDD (flopilemez) – Jánosi Marcell,[3] illetve a flopi őse – Szentiványi Tibor
Arteriográf – Illyés Miklós
Atombomba – Szilárd Leó, Wigner Jenő, Teller Ede
Basic nyelv – Kemény János
Béres–csepp – Béres József
Dinamó – Jedlik Ányos (a találmányt nem ő, hanem Ernst Werner von Siemens szabadalmaztatta)
Eötvös–inga – Eötvös Loránd
Golyóstoll – Bíró László József
Hafnium, valamint az izotópok használata – Hevesy György
Hangosfilm – Mihály Dénes
filmfelvevőgép – Mihályi József
gömböc – Domokos Gábor és Várkonyi Péter
Helikopter – Asboth Oszkár
hexuronsav C–vitamin (aszkorbinsav) – Szent–Györgyi Albert
Hidrogénbomba – Teller Ede
Holográfia – Gábor Dénes
Illycaffè – Illy Ferenc
Jendrassik–gázturbina – Jendrassik György
Lángszóró – Szakáts Gábor
Microsoft Word és Excel – Simonyi Károly
Nukleáris láncreakció – Szilárd Leó
polarizáltfény–terápia (lágylézer) – Mester Endre és csapata
Porlasztó – Bánki Donát és Csonka János
Részecskegyorsító – Simonyi Károly
Rubik-kocka – Rubik Ernő
Segner kerék, vízturbina – Segner János András
színes televízió – Goldmark Péter Károly
Szódavíz – Jedlik Ányos (szabadalmi oltalom nélkül)
Telefonközpont – Puskás Tivadar
Torlósugár–hajtómű – Fonó Albert
Transzformátor – Bláthy Ottó, Déri Miksa, Zipernowsky Károly
Váray–féle Kvantummechanikai Elektronszerkezeti Periódusos Rendszer – Váray Károly

http://www.airman.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=55&Itemid=29

Helikoptert már Leonardo is tervezett, Őt mégsem fikázza senki.
Asbothnak nem voltak olyan aerodinamikai ismeretei mint Sikorskynak, viszont kb. 20 évvel korábban kísérletezett egy megfigyelő léggömb helyettesítésével, gondolom szabott anyagi lehetőségekkel.
“Kármán Tódor már az első világháború alatt kiszámította – a merev légcsavarral repülő forgószárnyas gép instabil,az 1930-as években megszülető működőképes konstrukciók ezzel szemben csuklós illeszkedésű, egymástól függetlenül billenthető és emelhető forgószárnyakat (lapátokat) alkalmaztak. (Ilyen megoldásra az első szabadalmat a magyar Madzsar József és Barta Miksa adta be Németországban, 1909-ben.)”
A Kandóék által gyártott villanymozdonyok egyes példányai állítólag Dél-Amerikában a mai napig is működnek.

Ez valóban hungaricum, mert amíg ez a triász meg nem oldotta a kérdést, nem volt üzembiztos és stabil lakossági energiaszolgáltatás. Aki – mint jómagam is – foglalkozott elektrotechnikával, ezt tudja, de mivel a dolog bonyolultabb a kőkorszaki színvonalon leragadt átlagember által felfogható dolgoknál, rendszeresen kifelejtik a magyarokhoz köthető találmányoknál. Helyette kiirthatatlanul meggyökeresedett, hogy bezzeg a helikopter, az olyan magyar, mint Árpád apánkon a kacagány.

Osztán lehetne említeni Kandó Kálmán villanymozdonyát is, mert ez is világraszóló megoldás volt a maga korában.

Oroszországban 1887-1917 között, az USA-ban az 1910-es évek végén, Kanadában 1920 után, stb. már működött ez a rendszer, tehát, nem “Klebersberg Kunó és Teleki Pál tudós urak voltak a Numerus Clausus törvény részleteinek a kiagyalói”!
Szerintem jelentsd fel Őket mint plagizálókat! 🙂

Annyit azért el kell ismerni, hogy gr.Teleky Pál főtérképész, főcserkész miniszterelnöknek volt annyi önkritikája – mondjuk, az úgylátszik mégiscsak tisztáttalan lelkiismeretéből fakadóan – hogy Horthy admirális nagyméltóságú urának megírja, hogy ők [mindannyian] tulajdonképpen, idézem: h u l l a r a b l ó k … Majd mindezt a súlyos igazságot a saját koponyájában egy pisztolygolyóval megpecsételte.
Mindez a magyar uraknak nem volt elég. Telekyt az úgynevezett parlamentben “a nagy halottuknak” nyilvánítva, mindent ugyanúgy, ílletve még hatványozottabb nacionalizmussal, antiszemitizmussal és agresszivitással, valamint az ismert bűnök tagadásában folytattak…

[Megjegyezném, hogy a mai fid-SS bagázs tudatosan ugyanennek az alja politikának a hű folytatója. Nincsenek árnyalatnyi differenciák sem.]

“…”Nem mese az gyermek” így feddi az apja,
Rátekint a vándor és tovább folytatja…” (Arany J.):

Érdekes cáfolat az, ami nem a tartalom lényegével foglalkozik vagyis, hogy a Nobel-díjas tudósaink a személyes üldöztetésük következtében kényszerültek elhagyni a hazát, mely üldöztetésben más, “híres”, vagy inkább hírhedt tudósaink bizony komoly érdemekre tettek szert.

Akkor tehát és ezek szerint, a helikopter feltalálója egy bizonyos Igor Szikorszkíj (a magyar nyelvtani szabály szerint, az adott orosz nyelv fonetikus kiejtését figyelembe véve és leírva) volt, aki szintén emigráns tudós (ill. mérnök) volt…
Annyit azért mégiscsak elismerhetnénk, ha valami függőlegesen egy légcsavar (rotor), illetve robbanómotor erejétől hajtva emelkedik föl, és legalább a pilótáját is magával viszi, az mégiscsak egy helikopter… Vitte, vagy nem vitte Asbothot, vagy nem – ez itt a kérdés.

Ez valami agyrém, hogy a magyarok azt hiszik, Asbóth Oszkár találta fel a helikoptert.

NEM!

Asbóth épített egy gépet, ami mindössze arra volt képes, hogy kis magasságra függőlegesen felemelkedjen. A valódi helikopter bonyolult mozgásaira képtelen volt. Felépítése, elve semmiben nem hasonlított a mai helikopterekre – kb. annyira tekinthető helikopternek, amennyiben a talicska versenyautónak, hiszen a talicskának is van kereke.

A helikopter Igor Sikorsky alkotása – tegyük hozzá, tökéletes alkotása. Asbóthnak ehhez semmi köze.

Hiába írjuk itt rojtosra az ujjainkat, a világon semmi, de semmi nem történik. Visításaink ellenére mindent megvalósít a hatalmon lévő Fityesz. Pontosabban, fityiszt mutat mindazoknak, akik mást szeretnén(e)k.
G.B.
🙁