Gondolatok Kis János gondolataihoz

2013 május 22 10:38 du.24 hozzászólás

Kis János jelentős, pengeéles, s néhány részlettől eltekintve  pontos képet rajzol a magyar politikáról, a politikai oldalakról a Beszélő 2013. május 5-i számában. Ennek az írásnak a függelékét az ÉS (2013.05.13.) külön is megjelentette. Három ponton teszek észrevételt, s egy pontom van vitám a szerzővel.

Kis János. Fotó: Hetek

Kis János. Fotó: Hetek

Három fogalmat magától értetendőként használ az elemzés: közjó, demokrácia, zéró összegű hatalmi játszma.

1./ A közjóra sokan hivatkoznak, de legtöbbször saját javaik megszerzésének álcázásaként. Így viszont nehezen számon kérhető, s nem lehet egy általános megegyezés alapja. Tekintve, hogy mind a polgári, mind a baloldal a szabadság, egyenlőség, testvériség hármasára vezeti vissza értékrendjét, ugyanakkor tudjuk, hogy ezek egymással is konfliktusban álló ·tényezők lehetnek. Az ellentmondás feloldására, ugyanakkor viszonyítási alapként tán elegendő megelégednünk azzal, ha nem a pillanatnyi, hanem a társadalom távlati érdekét tekintjük annak: a szociális, környezeti, kulturális, gazdasági fenntarthatóságot.

2./ Demokráciánk minőségét a politikai intézményrendszer, a pártok működésével szoktuk jellemezni. A demokrácia=népuralom formai megközelítése alapján korábban azt tekintettük demokratikusabbnak, ha minél több emberre terjedt ki a szavazójog. Az aktív állampolgári részvétel hívei szerint ezért az jelenti a valódi demokráciát, ha a döntéseket a nép önmaga, közvetlenül hozza. A közvetlen demokratizmusnak ma már adottak a technikai feltételei, akár naponta lehetne népszavazásokat tartani az interneten, SMS-sel – de tudjuk, ez könnyen populizmushoz, demagógiához vezethet. Ezért sokan a képviseleti demokrácia hívei – mások Goethet idézik: A hatalom ne beszéljen, hanem cselekedjen! Ha olyannak látjuk az embereket amilyenek, akkor rosszabbá tesszük őket; Ha viszont úgy kezeljük őket, mintha azok lennének, aminek lenniük kellene, akkor segítjük őket azzá válni, amivé képesek.

A formai megközelítés mellett ezért érdemes a minőségi tartalmat is figyelembe vennünk, s ez alapján azt tekintsük a demokrácia „jóságfokának”, ha biztosítható a közjó érdekében a nép döntése.

A döntés: problémamegoldás, a cselekvési változatok közüli választást jelenti. Ha arra gondolunk, hogy korábban még a szentté avatásnál is fontosnak tartották, hogy az „advocatus diaboli” megfogalmazza a kétségeket, az esetleges ellenérveket – akkor már ez alapján is arra a következtetésre jutunk, hogy az érzelmi alapon történő szimpátia-szavazás nem felel meg a demokratikus döntési kritériumoknak.

3./ „A hatalmi verseny viszont mindig zéróösszegű nyereményért folyik: az egyik fél csak úgy zárhat többlettel, ha a másik veszteséggel zár.” (Matematikus ismerősöm hívta fel a figyelmemet, hogy az ő terminológiájuk szerint ezt fix összegű játszmának kellene inkább mondani, de ez a mondanivaló szempontjából érdektelen.) Valójában az írás korábbi része éppen azt mutatja meg, hogy megfelelő bizalom, intézményrendszer és politikai kultúra létezése esetén a győztes sem vihet mindent, s a vesztesnek sem kell megsemmisülnie. Ezért inkább arra hívom fel a figyelmet, hogy az vezet katasztrófához, ha egy alapvetően pozitív összegű játszmát zéróösszegűként küzdik végig a felek. Pl. egy kis földdarab tulajdonjogáért véres háborúk törnek ki – vagy a politikai ellenfél ellenségként való kezelése, a minden áron való győzés milyen katasztrofális gazdasági, társadalmi helyzet kialakulásához vezethet, amikor már nincs is gyakorlati jelentősége a „ki kezdte” felvetésnek – hiszen „helyzet van”. (Gyakran idézett példák: a közlegelő esete vagy a dollárlicit.)

„Előre olvasva” a Beszélőben megjelent írást, adódik a vitatott kitétel: „Egy adott népesség jellegzetes értékei és attitűdjei nem alkotnak zárt egészet; nem olyanok, mint valami axiomatikus elmélet.” – ezt így tévedésnek tartom. Bizonyítékként Csányi Vilmos http://nol.hu/megmondok/csanyi_vilmos/20130316-a_tarsadalom_es_a_kultura_rendszere szavait idézem: „A humánetológia felfogása szerint egy-egy társadalom a kultúrájával jellemezhető leginkább, ez egy dinamikus rendszer, amelynek elemei az emberek, az emberek által bármilyen célra használt tárgyak, az adott nyelven megfogalmazható, elmondható vagy csak elgondolható gondolatok és mindenfajta viselkedési mintázat, ami a kultúra működése közben az emberek körében megjelenik. Az elemek kölcsönhatásai adják a kultúrát, a mindennapok kulturális szövetét. Hihetetlenül összetett rendszerről van szó.” Ezzel csak részben cseng össze az alábbi kitétel: „A kérdés nem úgy szól, hogy a társadalmunkban uralkodó közszellem eleve kudarcra ítéli-e a liberális demokrácia kísérleteit, hanem úgy, hogy milyen ügyekben számíthat a demokratikus politika kellően széles támogatásra, milyen ügyekben kell erős fenntartásokat semlegesítenie, s végül melyek azok a vélekedések és attitűdök, melyekkel föl kell vennie a harcot.” – ez ugyanis axiomatikus, azonban változtatható, alakítható. Az alábbiakban próbálom indokolni, hogy miért nagyobb a jelentősége.

E fenti képbe bizony illeszthetők a cáfolatnak szánt ellenpéldák létezése. S természetesen ez nem azt jelenti, hogy a fentiek minden honpolgárunkra definíció szerűen igazak – de nem tévedünk, ha az egész leírásakor ezt az eredményt használjuk. (Valójában a szerző is él ezzel az egyszerűsítéssel, amikor szinte homogén entitásokként írja le a politikai oldalakat.)

S az elemzést kiegészíthetnénk azzal: a fentieket mindkét oldal felismerte – s míg az egyik ezen változtatni szeretett volna, addig a másik ezt (is) maximálisan kihasználta demagógiába átcsapó populizmusában.

Kis János a józan észre hivatkozik: „Nos, ha az alkotmánnyal valóban mindkét oldal azonosul, akkor véleményem szerint arra is lesz esély, hogy erről kölcsönösen tudomást szerezzenek. Aki ugyanis az alkotmányt a magáénak érzi, annak azt is be kell látnia, hogy a demokratikus jogállam alkotmánya szerint a szabad és tisztességes választások mindenkori győztese legitim módon alakít kormányt, a vesztes pedig legitim módon tölti be a kormány ellenzékének szerepét. Tudomásul kell vennie, hogy bármilyen mély ideológiai szakadék válassza is el a két oldalt, a jelenben mégis egyazon alkotmányos rend részesei. E belátás nélkül a közös alkotmány meg sem születhet.”

Ahogy 2008-ban láttuk, még a legmélyebb válság idején is hiányzott a politikai együttműködés minimuma, s ma sem látszik, hogy a felek meg tudnának egyezni legalább néhány alapvető kérdésben, pedig ahogy Varga Kristóf (Búcsú a veteránoktól, MANCS, 2013.03.14) kifejti, a ma kibékíthetetlennek látszó ellentétek is közös nevezőre hozhatók.

Elmondható, hogy a magyar társadalom kulturális, mentális összképe szinte mindenben ellentétes azzal, ami a XXI. század sikerességéhez kell. A jövő az egyén- és társadalom, valamint a természet egyensúlyának megtalálásán múlik, amihez alapvetően poszt-indusztrialista értékrend tartozik. A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy bizonyos fejlődési folyamatokat nem lehet átugrani: esetünkben ez a teljesítményére büszke, a jövő számára befektető/megtakarító polgár/citoyen, aki tudja, hogy közösségben lehet sikeres, a szolidaritás és a társadalmi esélyegyenlőség biztosítása egyben saját, személyes érdeke is. Egyetértve a Csizmadia Ervinnel – Miért „alaptalan” a magyar demokrácia? (ÉS 2013.04.05.) – a társadalmi alapzat alapelemei: állampolgárság, társadalmi kohézió, politikai nevelés (citizenship, social cohesion, political education). Vagyis csak erős polgári tudat, civil társadalom tudja ezt kikényszeríteni az egymással versengésre ítéltetett pártok között, csak így kényszeríthető ki, hogy ne zéróösszegű szabályok alapján okozzanak katasztrófát – amikor ott van a pozitív megoldás.

Ebben az elemzők, tudósok is segíthetnek: közvetíthetnek, moderálhatnak, s megmutathatják a programok vitájában, hogy azok közül mi szolgálja legjobban a köz javát, a jó döntéseket: a demokráciát. Kis János esszéje e követelményeknek maximálisan megfelel.

Horváth G. György, a KMH vendégszerzője

 

24 hozzászólás

  • Minimum érdekesek Kis vitathatóm, sőt – több vonatkozásban is – vitatatandó gondolatai, azonban a régi barát és harcostárs TGM ma megjelent eheti Heti Válaszban interjúnak álcázott polgár (értsd értelmes gondolkodó) pukkasztó odamondogatásai vitathatatlanul az elképesztő kategóriába tarozik, amivel még vitakozni sem érdemes.
    Mindkettőben azonban közös az, hogy egy kissé félreértették Platon az Állam című művének, annak irányítása és a filozófusok közötti kapcsolatra vonatkozó fejtegetéseit, de minimum szóhasználatát!

  • Kerekes Sandor

    Varatlan orom, hogy ez a tema szobakerul itt es egyben remenykelto, hogy a barmok, nem leven kepesek megemeszteni a tulsulyos anyagot, talan kihagyjak ezt a fordulot.
    En csak az ES-beli adagot olvastam, igy annak alapjan tudok csak hozzaszolni.
    Altalaban ket kifogasom van.
    Kiss Janos, minden tekintelye mellett, hajlamos a nyilvanvalo analiziset adni, vegnelkuli cikkekeben es elerkezni a nyilvanvalohoz az olvaso terhere. Ezuttal o is, mint elotte mar nehanyan, a Jobb es Bal kozotti kiegyezes szuksegesseget hangsulyozza, javasolvan, hogy a “demokratikus minimum” erdekeben a ket oldalnak nincs mas valasztasa. Ebbol kifolyolag a masik kifogasom az, hogy Kiss nemikeppen semmibeveszi a valosagot. A Jobb valasztotta a tarsadalom ketteosztasanak utjat, azt kemeny munkaval abszurd fokra fejlesztette. A kormanyzati technikajuk es kommunikaciojuk ezen alapszik es most meg meg is jutalmazna oket egy kiegyezessel?
    Mas szoval, elobb kettevagtak a korabban bekes tarsadalmat, majd kiraboltak a nagyobbik felet, es most meg raadasul engedmenyt kellene tenni nekik, ujra, hogy hajlandoak legyenek beilleszkedni? Ez nem latszik realistanak. Ez a Jobb nem lesz hajlando semmi szin alatt kiegyezni, meg akkor sem, ha a tobbseg hajlando lenne az aranytalan aldozatra.
    Velemenyem az, hogy ezt a Jobbot csak legyozni es csak tulelni lehet. Igaz, hogy ez ujabb husz evet vesz majd igenybe, de a kiegyezes is legalabb ennyibe telne, csakhogy annak az ara sokkal, de sokkal magasabb. Azt pedig ez a Jobb nem eri meg. Ettol az orszag nem nyerne semmit.
    Hogy tisztelem Kiss Janost az lehet, de hogy nem ertek egyet vele, az biztos.

  • A valasz egyszeru. Majd ha baloldal megerti azt az egyszeru formulat, hogy egy egszseges nacionalizmus menten politizaljon, az internacionalizmust megelozendo, akkor meg lesz a realis kozos nevezo! Ahogy azt a kornyezo orszagokban teszik. Szal mig ez meg nem tortenik, addig a konszenzusra remeny sincs!

  • Kerekes Sandor

    Gabec, a vak tyuk is talal szemet es ezesetben az a vak tyuk te vagy.
    Valoban a nacionalizmus az ami a jobb oldalt felszinen tartja. De olyasmi, hogy “egeszseges nacionalizmus” nem letezik. Ez a XIX-ik szazadi idea reg elvesztette az idoszeruseget, ennek ma mar csak Magyarorszagon van keletje. A nacionalizmus ugy beteg, ahogy van es ezen az alapon nem erdemes senkivel sem egy buzos tisztessegtelen megallapodasra jutni, legkevesbe pedig a korrupt Fidesszel.

  • Gabec
    2013 május 23
    5:21 de.
    Jóbarát..
    Semmi gondom az egészséges nacionalizmussal..
    Az egészségtelenül elfogult nacionalistákkal meg igen.
    És nem a nacionalizmus mentén kéne politizálni, hanem egészségesen nacionalista módon az internacionalizmus mentén..
    Mer’hogyám az alapgondolat: élni és élni hagyni.
    Nem leszek magyarabb attól ha nem fogyasztok rizst, mert nálunk nem terem meg.. Igaz, akkor sem, ha igen..
    A reális közös nevező az egymás iránti tisztelet, egymás nemzeti érzéseinek a békénhagyása.

  • Ps. És ez nem attól függ, hogy jobb, vagy baloldal..

  • Vajda B. Attila

    Kis Jánossal összehasonlitva vendégszerzőnk és a többi önjelölt “gondolkodónk” fényévnyi távolságra vannak. Lemaradva! Talán még a K. hegyiek is… A hahások számára irom, az idősebbek nyilván tudják, hogy Kis János és Orbán Viktor között valaha szinte apa/fiui viszony alakult ki, ami azóta sem kopott sokat. Az 1986-os “lánchidi csatakor” pl. Orbán Viktor saját testével fogta fel a nála 20 évvel idősebb Kis Jánosra irányzott brutális rendőr-gumibotozást. Etc.

  • falusi

    Tesokam! Ket nacionalista nagyon jol megerti egymast, mert elfogadjak, megertik egymas allaspontjat. Az internacionalizmus egy maszlag, melynek se fule se farka, mert ellenkezik az emberi termeszettel. Az egymas iranti tiszteletnek, tolerancianak, megertesnek semmi koze sincs az internacionalizmushoz. Koszonik az nelkul is szepen megvannak csak ugy, mint ahogy sok-sok ezer esztendon keresztul is megvoltak nelkule. Az internacionalizmust olyan nacik talaltak ki a hulyeknek, akik rajottek arra, hogy egy karakter es identitas nelkuli tomeget sokkal konnyebb befolyasolni, iranyitani, mint egy, a multjara-jelenere buszke, ertekeivel tokeletesen tisztaban levo nemzet, nemzeteket!

  • Kerekes Sandor

    Jatszuk el, hogy nem olvastam el az irasodat es igy nem foglak jelzokkel illetni.

  • falusi

    Kedvenc tesom! A baloldali ertekekkel nincs semmi gond, ha azokat nem szelektiven alkalmazzak.Ugyancsak nincsen semmi gond, ha a Nemzet erdeke ervenyesul eloszor s csak utana jon a mindenki mindenkivel…. Ahogy azt Szechenyi mondotta anno. ” ha csonakom viharba keveredven sulyedni kezd es nekem a csonakban utazo gyermekek kozul a vizbe kell vetnem parat, en eloszor a mas gyermeket lokom ki, hogy a magamet kimeljem”. S ez igy igaz.

  • Kerekes Sandor

    Gabec:

    “Kerekes Sandor

    Jatszuk el, hogy nem olvastam el az irasodat es igy nem foglak jelzokkel illetni.”

    Miert kellene azt eljatszani?
    Bizonyara nem olvastad el, mert kulonben lennenek erveid.
    Kiveve persze, ha elolvastad, de nem ertetted es “biztos ami biztos,” azert nekem rontottal, mert az, hogy befogd eddig meg sosem jutott eszedbe hasonlo helyzetben. Sot, minel kevesbe ertesz valamit, annal nagyobb a szad.
    Engem ez nem zavar tulzottan, de azt latom, hogy nem sokat lehet varni toled egy beszelgetesben.

  • Gabec
    2013 május 23
    1:37 du.
    Hát, nemtom. Ez is egy szempont, de nem az enyém.
    Talán rossz helyen élek.
    Itt mindenki- valamilyen fokon-nacionalista. A magyar büszke a magyarságára, a lengyel a lengyelségére, a nigériai a nigériaiságára..
    Oszt valahogy azért megvagyunk egymással, mert az identitásunk, a gyökereink nem befolyásolják a mindennapjainkat. Természetesnek vesszük, hogy az ukránok másképpen csinálják a töltöttkáposztát mint mi, a lángost meg a nemmagyarok többsége cukorral meg fahéjjal eszi.. Mert másodlagos dolgok. És nem verjük magunkat, hogy nyomják krahácsot, ha a város félmillióval több támogatást ad az araboknak mint nekünk, mert azok annyival vannak többen. És nem megyünk ellentüntetni a büszkeség napja ellen, mertt nem érdekel bennünket. Akit igen, az menjen és nézze. És nem tartjuk hazaárulónak azt, aki Niagaráról naponta átmegy Buffalóba sörért meg cigarettáért és hetente egyszer ott nagybevásárol. És nemakarjuk megmondani mondjuk az amerikaiaknak, hogy nekik mit kéne csinálniuk bizonyos helyzetekben.
    Hameg valamiért reklamálunk, akkor azt normális hangon, a diplomáciai kiskáténak megfelelően tesszük..
    Aszondod, az internacionalizmus nélkül ezer évig is megvoltunk?
    Hm..te jól ismered a történelmet.. A különböző országok szövetsége mi a jófrancik? feladni egy kicsit, hogy kapjunk egy kicsit.
    Csak félve érdeklődöm.. Mik azok a múlt és jelen dolgok, amire a nemzet (tokkal-vonóval) mint értékre tekint?
    Főleg a jelen érdekelne..

  • Tetszik ez a Széchenyi idézet..
    Fel kéne olvasni a nyugdíjasoknak,rokkantaknak, munkanélkülieknek, homelesseknek.
    Hadd tudják: “senkit nem hagyunk az út szélén !”
    (ps. Csak kiváncsiság..Ha van kilenc gyereked, melyik kettővel kezdenéd a mentést?)
    (ps.2. Gondos apaként kétszer is meggondolnám, hogy veszélybe sodorjam-é a gyerekeimet.)

  • Vajda B. Attila
    2013 május 23
    1:26 du.
    S mindkettőt te mentetted meg a Stumpf apósától! =))
    Egyébként az egész még mesének is hazug!

  • Vajda B. Attila
    2013 május 23
    1:26 du.
    Csak hogy tudd! Akkoriban az utcán nem gumibotoztak, mivel nem szétverték a tüntetőket, hanem begyűjtötték. Majd az őrsön személyre szabták a dolgokat. Ez tapasztalat.
    Mindenesetre hőskölteménynek elmegy.

  • Gabec
    2013 május 23
    1:37 du.
    Nacionalizmus, és internacionalizmus.
    Az egészséges nacionalizmus az, ha szeretem a hazámat, de lemondok a nacionalizmusról abban az esetben, ha ezzel kárt okozok a hazámnak. Ebben az esetben már bizonyos fokú internacionalizmusról is beszélünk, hiszen egy ország önmagában életképtelen. Viszonya a az internacionalizmushoz határozza meg a helyzetét ebben a közösségben. Igaz, ez is összetettebb témakör, mivel az internacionalizmus is tovább bontható további témakörökre. Ez lehet ideológiai, tudományos, gazdasági, politikai…etc. A nacionalizmust nem kell feladni, de a kizárólagossága, avagy túlzott előtérbe kerülése káros. Ugyanis leegyszerűsítve: Amilyen az -Adjon Isten-, olyan a -Fogadj Isten-. Önmagára hagyatva pedig minden nemzet életképtelen. Ahhoz hogy életképesek legyünk, kompromisszumokat kell kötni. Feladni bizonyos dolgokat, hogy megkaphassunk más dolgokat. A mindennapjaink kicsiben is ugyanúgy működnek, mint nagyban.

  • Don Ovuz

    Egyedi megkozelites…

  • falusi

    Teso! A Szechenyi idezetrol ot kene megkerdezni. Van ra ezer variacio es nincs jo megoldas. Van viszont helyzet, amit lereagal mindeki ha ott van. Ki igy, ki ugy.

    Nacionalizmus-Inernacionalizmus… irod: kulonbozo orszagok szovetsege mi a franc?

    Szovetseg Teso, szovetseg. Ami addig tart, mig azt a nacionalista erdek es jozan esz megkivanja.

    ” Mik azok a múlt és jelen dolgok, amire a nemzet (tokkal-vonóval) mint értékre tekint?
    Főleg a jelen érdekelne..”

    Vallas,tortenelem, zene, tradiciok,irodalom, eletforma, eletvitel. ( a teljesseg igenye nelkuli lista)

  • Gabec
    2013 május 24
    11:50 de.
    Teis tudod, hogy lehetetlen. Viszontdemegám az idézetet te hoztad, hát nyilván értékelted magadban a mondanivalóját. Ezért kérdeztem azt, amit. (Az X-re vett válaszodat, miszerint nincs jó megoldás, jobbhíjján elfogadom..)
    Mégeccer: az internacionalizmus is szövetség. Csak az nem megyékre, kunokra, jászokra, rácokra, tótokra, székelyekre, svábokra meg magyarokra van leosztva, hanem országokra, ahol esetleg szintén élhetnek különböző rasszokhoz tartozók..
    Pontosan az a feladata az internacionalistáknak, hogy a nacionalizmus ne fajulhasson szélsőséges sovinizmussá..
    Vallás. Ham. A központilag elismert, vagy az is, ahol másban hisznek? Kötelező, avagy szabadonválasztott-é a vallás? Vallás-é az ateizmus, az istentagadás?
    Történelem. “A történelmet a győztesek írják.” Ezzel az a gondom, hogy hiába a győzelem, ha még élnek a tanuk. A fiatalabbaknak már akár hazudni is lehet..
    Tradíciók. Mire gondolsz? Horthy születésnapja? A “szégyen napja”? Busójárás? Áprilisnégy? Májusegy? Húsvéti országos padlófogás? Igaz, a Katalin meg az Erzsébet bálokat is megtartjuk már párszáz éve, az Annabálról nemis beszélve.
    (Ha mondjuk a csíksomlyói búcsúra is gondolsz, azt eddig is megtartották, csak akkor még nemlett kisajátítva politikai hordószónoklatokra.)
    Irodalom. Hm..Ahol egy Kosztolányi, egy Babits, egy Ady vagy egy József Attila egy tankönyvben szerepel Wass Albertel meg Nyírő Józseffel?
    Életforma. szives figyelmedbe ajánlom Rejtő, Egy bolond száz bajt csinál c. művének azon fejezeteit, ahol az ifjú családfő ragaszkodok ahhoz, hogy a vastag, poros könyvekben leírt módon töltsék napjaikat ugyanúgy, ugyanazon tevékenységekkel, mint őseik..(A patópálság már megyen..)
    Életvitel. Drágaides, jótezsvérem.. nehogymár napi ötször kelljen imádkozni Felcsút felé fordulva, hogy megálljon a faluban a száguldó kenyérárus..
    (Én is a teljesség igénye nélkül válaszoltam..)

  • Vajda B. Attila

    Don Ovuz
    9:10 of 24th
    Már elnézést ! Tapasztaltad vagy csináltad is ?

  • falusi

    Teso! Elmondtad, hogy nalad mikent ertelmezodik mindaz amit en elsoroltam. Erdekes. Talan ezert vagyok en nemzeti, te meg liberalis?
    Tenyleg nem ertettel meg vagy csak szivacc?

  • “Roger Scruton a lapnak adott interjúban azt mondta: szerinte létezik egy nemzetközi baloldali összeesküvés, amely Magyarország rossz hírét kelti külföldön. Scruton közéleti személyiségeket is említ, a többi között az SZDSZ-alapító Haraszti Miklóst és Kis Jánost, akik kikerülve a magyar parlamentből, országon kívüli ellenzékként tevékenykednek. A Magyar Nemzet emlékeztet: Soros György Magyarországon a Bajnai Gordon vezette Haza és Haladás Alapítványt is támogatja.”

    http://mno.hu/ahirtvhirei/soros-halozata-miatt-fasisztazzak-magyarorszagot-1164006

    A jobb megértés végett nem árt tudni Kis Jánosról a fentieket.

  • Némelyikük összekeveri a nacionalizmust a sovinizmussal.Kár.Nagyon Nagy Kár.

    “A gondolat, amely szerint nemzeteket megilleti az államalkotás joga, a nacionalizmus a nemzetté válás folyamatának nélkülözhetetlen eleme. A nacionalizmus szélsőséges formája, melyet sovinizmusnak neveznek gyakran vallja a kisebbségekkel szembeni tolerancia hiányát.”

    http://hu.wikipedia.org/wiki/Nacionalizmus

    “A nacionalizmus szó a latin natio (nemzet) szóból származik. A nacionalizmus jelentése nemzeti öntudat. A nagy francia forradalomban született, amikor kimondták, hogy “csak egy nép létezik, a francia nemzet”. A napóleoni korban a francia uralom ellen felkelő spanyolokat, németeket ragadta magával. A szent szövetségi Európában szétdarabolva éltek az olaszok és a németek, a Habsburg és az Orosz birodalom pedig népek sorát foglalta magába.”

    “Véleményem szerint manapság egyre több szó szorul rehabilitálásra. A nagypolitika, a vádaskodó magatartás oda vezet, hogy az emberek az egyszerű szavak alatt azt fogják érteni, amit a politikusok diktálnak. Így van ez az autonómia szóval, és sajnos úgy látom, hogy a nacionalista kifejezéssel is. Egy MKP honlapon olvasom, hogy a magyar pártnak távol kell magát tartania a nacionalizmustól, s büszke nemzetiségi öntudatot s egyben erős hazafiságot kell középpontba állítani. Az elképzelés szép, de kérdem én naivan: hogyan fog ez sikerülni nacionalitás nélkül?”

    http://www.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=9227

  • http://hu.wikipedia.org/wiki/Internacionalizmus

    Hithü kommunisták vagytok,internacionalisták.Fogalmatok sincs,miröl beszéltek.

Leave a Reply


Trackbacks

This site is protected by Comment SPAM Wiper.