Igazán kellemetlen lehet annak a hatalomnak, amelyet saját emberei kritizálnak, de a Nemzeti Együttműködés Rendszerének olyan vastag a bőr a pofáján, hogy a szégyenérzet az náluk nem játszik. Soha nem is játszott, bármikor bármit belehazudnak a képünkbe, szó nélkül azt mondják az égre, hogy zöld, a fűre meg hogy kék. „A többszöri alkotmánymódosítás joggal kap kritikákat külföldről és az Európai Unió politikusaitól, ezek révén ugyanis a parlamentnek gyakorlatilag korlátlan hatalma lett, az Országgyűlés felülírhatja az alkotmánybíróság döntéseit is – írta Kopits György, a Költségvetési Tanács volt elnöke a Wall Street Journal véleményrovatában.” Most éppen ő az, aki megelégelte a Fidesz […]

Krisztus feltámadására várva az idei húsvétunk több szempontból is különlegesnek bizonyult. Ferenc pápa megtartotta első húsvétvasárnapi szentmiséjét, míg hazánk kormánya pedig a negyedévszázados megalakulásának jubileumát ünnepelte. Ez alkalomból tüntetők ezrei lepték el a Fidesz Lendvai-utcai székházát, és teli torokból skandálták: „itt a húsvét itt a nyúl, Orbán Viktor önkényúr”. Az érintettet, vagyis Orbán Viktor miniszterelnök urat pedig mintha mindez nem érdekelte volna. Ő, a családja körében békésen ünnepelt. Fel is tett a Facebook oldalára egy rövidke családi videót, amelyben egy számomra ismeretlen dallamot dudorászva, adventi koszorút (?) akasztott a mennyezetre. Mindezt akkora átéléssel vitte véghez, hogy megfeledkezve az őt rögzítő […]

Az elmúlt tíz nap alatt négy alkalommal indítottak nálam technikai kérdésekben jártasabb személyek túlterheltségi támadást a Kanadai Magyar Hírlap ellen. Ma – például – több mint nyolc órán keresztül volt elérhetetlen honlapunk. Húsvét előtt pedig három alkalommal némult el a KMH, kényszerszünetünk pedig mindig öt-hat óráig eltartott. Azt persze nem tudjuk, hogy kik és milyen célból teszik  sokadszorra elérhetetlenné a KMH-t. Elvileg elkpzelhető, hogy néhány tizenvalahány éves fiatal Hawkesburyből  – akik annyit tudnak Magyarországról, hogy a “Hungary” valami franciaországi kisváros lehet – szemelte ki a KMH-t mint ideális célpont. De az is elképzelhető, hogy miközben hírlapunk helyt ad az ellenvéleményeknek, […]

Az első napokban azonnal sok bajom támadt a nevemmel Izráelben. Amikor a repülőtéren elláttak minket okmányokkal, akkor mondtam anyámnak: – Én nem értem, de ezek úgy néznek rám, mint aki most jött a Holdról. Mi fura van a családnevemben vagy a keresztnevemmel? – Tőlem hiába kérdezed fiam. Majd elmondják. De nem mondta el senki sem. Pedig kérdeztem rokonaimat is, hiába. – Szokatlan nekik ez a név. A héber nyelv nem ismer ilyen hangzókat. Megnyugodtam egy időre, de nem tartott sokáig. Hamarosan tanulni kényszerültem a nyelvet, meg el kellett helyezkednem dolgozni is. Érdekes módon itt senki sem akadt ki a nevemen. […]

Megint elveszített Magyarország egy tehetséges embert, egy művészt, gondolkodót – egy olyan valakit, aki a magyar kultúrát gazdagította, nem csak zenéjével, de humanizmusával is. A Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, Gerendás Péter úgy döntött, hogy 56 évesen – hat kiskorú gyermekével együtt – emigrál. “A mocskos zsidózás, a nácik szerecsenmosdatása, a politika kufárkodása az emberek létező előitéleteivel, a már szinte természetes hétköznapi terminológiává lett bizonyos ‘zsidó háttéruralomról, zsidó bankárokról’ szóló hazugságok, összeesküvéselméletek és ezzel egyidejűleg a jól bevált bűnbakképzés általánossá válása, a folyamatos cigányozás, buzizás miatt régóta fontolgattam a távozást. De van egy ‘gulyás feelingem’, mint ahogy egy Klauzál téri sólet életérzésem is. Az anyanyelv, a […]

1944 szeptemberében a magyar kormány elrendelte Észak-Erdély kiürítését, november 14. és 1945. március 13. között a térség szovjet katonai fennhatóság alá került. A széki református egyházmegye esperesi hivatala, Ördöngösfüzes. A bukaresti Nagyvezérkar már augusztus végén engedélyt adott félkatonai alakulatok megszervezésére, melyeknek feladata a front mögötti területek pacifikálása és a román közigazgatás visszatérésének előkészítése lett volna. Az azonnali szervezést az “Ardealul” lapszerkesztősége kezdte meg Bukarestben, augusztus 27-i számában közölt felhívással. Az önkéntes osztagok nagyobbrészt a Regátban élő észak-erdélyi menekültekből, “jó románok”-ból, nőkből szerveződtek. Olyanokból, akik nem voltak aktív tagjai a hadseregnek. Pár napon belül hét zászlóaljat sikerült felállitaniuk. A leghírhedtebb alakulat […]