A huszadik századi magyar irodalomtörténet számos népszerû, ünnepelt író- és költõnõje 1945 után egy csapásra kiment a divatból és feledésbe merült. A kilencvenes években, majdnem negyven év hosszú hallgatás után azonban egyre több könyvtár, kézirattár mélyén szendergõ „Csipkerózsika” ébredt fel álmából. Közöttük találjuk Báró Tormay Cecilt (1876-1937) is.

Újra a kormányon múlik, hogy tovább bõvíti-e az állambiztonsági iratok megismerhetõségét, vagy sem. Az SZDSZ nyomására ugyanis téma lett, hogy az úgynevezett Kenedi-jelentés ajánlásait érdemes lenne a gyakorlatba is átültetni.

Zsákutcába, de legalábbis idõprésbe szorult az öt parlamenti frakció egy-egy tagja által elõkészített, a kritikusok szerint a sajtót rövid pórázra fogó médiatörvény-tervezet. A kérdés csupán az, menthetõ-e, és ha igen, milyen áldozatok árán a helyzet.

Az elmúlt 80 év legsúlyosabb válságának nevezte a jelenlegit a kormányfõ. Gyurcsány Ferenc szerint a gazdasági recesszió akár egy-másfél évig is elhúzódhat. Korábban úgy kalkuláltak, hogy ciklusuk második felére már lehet látni az erõfeszítéseik gyümölcseit, de „a válság átírta a forgatókönyvet”.

Fehér por a politikusok postaládájában; csõbomba a pártiroda elõtt; meglõtt rendõrpalota és szétvert tévészékház; Molotov-koktéllal, sörétes puskával és kézigránáttal megtámadott romák. Ha nem is feltétlenül függnek össze egymással az elmúlt évekbõl a teljesség igénye nélkül említett támadások és fenyegetések, annyi bizonyos, hogy a közállapotok erõteljesen megváltoztak Magyarországon. Szakértõk szerint a terrorista jellegû cselekmények kapcsán indult nyomozások azért is eredménytelenek a legtöbb esetben, mert nincs egyértelmû politikai akarat a keményebb fellépésre.

Támadás a sajtószabadság ellen - így kommentálták a parlamenti pártok az ATV székházára leadott lövéseket. A médiumok ténykedésének korlátait és kockázatait világszerte vizsgáló Freedom House munkatársa szerint direkt összefüggés van a történtek és a korábbi, hasonló ügyek felderítetlensége között.

Milyen jogvédelmet remélhet az az állampolgár, akinek a nevét ellopják, személyes adataival pedig oly módon élnek vissza, hogy a nevében honlapot készítenek, sõt, gazdasági bûncselekményre használják? Egy konkrét eset kapcsán lapunk megkereste a Nemzeti Hírközlési Hatóságot (NHH), ahonnan az Országos Rendõr-fõkapitányságra (ORFK) irányítottak, majd a Nemzeti Nyomozóirodánál (NNI) kötöttünk ki.

Rendõrségi és belügyi kapcsolatai révén Zuschlag János egykori szocialista képviselõ két éven keresztül sikerrel akadályozta meg, hogy a pályázati pénzek eltüntetése kapcsán indult nyomozásban érdemi eredmények szülessenek. Vélhetõen emiatt tört ketté Király Ferenc volt Bács-Kiskun megyei rendõrfõkapitány karrierje.

Korrupcióellenes intézkedési csomag elfogadását tervezi a kormány, melynek kétség kívül a feljelentõ busás megjutalmazása képezi a legvitatottabb kérdéskörét. Ha az amerikai gyakorlat adoptálása nem is, egy új jogosítványokkal felruházott hivatal felállítása már komoly ellenvéleményeket szült szakmai berkekben.

Már nem a beavatkozástól való félelem, hanem a fizetésképtelenség az oka annak, hogy sokan egyáltalán nem fordulnak fogorvoshoz. Az árak pedig folyamatosan és sokszor indokolatlanul szöknek az égbe, esélyt sem adva a rágóképesség és önbizalom visszanyerésére. Pedig az eredeti „feeling” technikailag már elérhetõ, sõt a fogszabályozással tökéletes mosolya is lehet annak, akinek nem kell a fogához verni a garast.

„A piacgazdaság alaptörvénye, hogy azé a dicsõség és a nyereség, aki jól döntött, és azé a veszteség és a bukás, aki rosszul döntött. A bankok rosszul döntöttek” - érvelt Róna Péter közgazdász amellett, hogy miért kellene a magyar bankvezetõknek - köztük a Magyar Nemzeti Bank vezetõinek - lemondaniuk, mert szerinte államcsõdközeli helyzetbe manõverezték Magyarországot. Az egyetemi tanár szerint súlyosan elhibázott, drámaian tragikus döntés volt, hogy a bankárok engedték a magyarokat devizában eladósodni.

A rendszerváltás után kialakult politikai légkör barátságokat, családokat tudott tönkretenni, ez a témája A Fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció címû nemrégiben bemutatott filmnek is. Vajon mi miért nem tudjuk sok más nemzethez hasonlóan a politikai hovatartozást higgadtan kezelni? Miért hagyjuk, hogy a politika ilyen mélyen bekússzon a magánéletünkbe?

Az illegális határátkelõk ezreinek nyomát a sivatagi szél hamar elmossa, de egy darabig még látható egy kislány szögesdróton fennakadt fehér ruhája, egy egyiptomi határõrök által fejbelõtt asszony holtteste, néhány, az út szélén sírdogáló, árván maradt gyermek és az embercsempész beduinok egyre távolodó sziluettje.

A jelenlegi pénzügyi válság legnagyobb károsultjának az autóipar mellett az építõipart tartják a szakemberek. Kérdéses azonban, hogy a hazánkban egyre gyakoribb elbocsátások mögött egyedüli okozóként áll-e a válság, vagy a már meglévõ problémák száma gyarapodott egy újabbal?

„Elõször a dollár fog elértéktelenedni a gigantikus államadósság miatt. Az emberek nem tudnak majd vásárolni, és éhséglázadások törnek ki Amerikában is. A kormány sem kap olajat dollárért külföldrõl, ezért a hadsereget vetik be, hogy megszállják a közel-keleti olajmezõket. Ezzel beindul a harmadik világháború, de ez még csak a kezdet. Sorra jönnek a természeti csapások, és a végén egy nagy üstökös csapódik a Földbe. Tudja, régóta megírták már, hogy 2012-ben vége lesz a világnak” - ezzel a váratlan apokaliptikus monológgal válaszolt egy washingtoni járókelõ arra a kérdésünkre, hogy mit vár az Obama-korszak négy évétõl. Terry Huff nyugdíjas rendõrnyomozó egyébként az új elnökre szavazott, de tart attól, hogy drámai idõk várnak Obamára.

Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb gazdasági válsága nyomán a világ húsz gazdasági hatalmának vezetõi gyûltek össze Washingtonban, hogy közösen megoldást találjanak a kialakult helyzetre. A kiutat többen egy nemzetek feletti pénzügyi felügyelõszerv felállításában látják. A csúcstalálkozó után kiadott ötoldalas közlemény tartalmazott általános alapelveket és konkrét lépéseket is, melyek keretében a G20-ak elkötelezték magukat többek között a bankok és a hitelminõsítõ intézetek felügyeletének a megerõsítésére, a pénzügyi vezetõk fizetésének az átvizsgálására és a mostani válságért felelõssé tett kockázatos befektetési alapok ellenõrzésének a szigorítására.

Miközben Barack Obama már a kormányát állítja össze (a hírek szerint Hillary Clintonnak ígérve a külügyi tárcát), amerikai ügyvédek egy csoportja azt szeretné kideríteni, hogy a demokrata szenátor betöltheti-e az elnöki tisztséget. A szkeptikusok szerint ugyanis Obama interneten közzétett születési okmányai nem bizonyítják azt, hogy tényleg Amerikában született, ami alkotmányos feltétel a tisztség betöltéséhez. Külföldön is sokan nehezen fogadják az elsõ színes bõrû elnök megválasztását, nem is beszélve a Ku Klux Klanról, amelyik rituális keresztégetésekbe kezdett Obama ellen.

Az orosz vezetõk nem hagynak kétséget afelõl, hogy országuk, miután széthullását követõen a Szovjetunió kilábalt a kilencvenes évek káoszából, ismét nagy-, sõt hovatovább szuperhatalmi státuszra törekszik. Ezt jelzi az orosz katonai és gazdasági jelenlét, de legalábbis diplomáciai terjeszkedés Latin-Amerikában, amellyel alaposan feladják a leckét januártól az Obama-kormányzatnak.

Soha ekkora hajó, és a parttól ennyire távol eddig még nem esett a modern kalózok zsákmányául. Az alig féléves tanker rakománya 2 millió hordó olaj, ami elegendõ lenne egész Franciaország egynapi fogyasztására. Az olajszállító a túszul ejtett személyzettel Szomália partjai mellett kötött ki.

Gondatlanság vádjával ítéltek el egy orvost, miután fájdalomcsillapítókat adott egy szaúdi hercegnõnek - jelentették egyiptomi újságok. A bíróság elsõ körben csupán hét év és hétszázötven ütésnyi büntetést szabott ki Rauf Amin el-Arabira, aki húsz évig szolgálta a szaúdi királyi családot, majd a fellebbezés után súlyosbította az ítéletet.

Az iszlamista terrorszervezet hamarosan tesztelheti az új elnököt - hírszerzési információk szerint az al-Kaida támadási szándékáról beszámoltak a G20 hétvégi, washingtoni csúcs résztvevõinek is.

Megtiltotta a karácsonyi és újévi „bulizást” a horvát kormány a közszférában a globális pénzügyi válság okán.

Az európai topligák meccseinek harmadához érve kijelenthetõ: Nyugaton a helyzet változott. Amíg az elmúlt években a hazájuk pontvadászatában sikert sikerre halmozó Manchester United, Real Madrid, Internazionale hármas, valamint a tavalyi idényben a német „salátástálat” elhódító Bayern München a megtorpanás, addig a Liverpool, Juventus, AC Milan, Barcelona négyes a megerõsödés jeleit mutatja. A bivalyerõs elitklubok rivalizálásán túl számos kiscsapat elõretörésével és nagy visszatérésekkel szolgált az idei futballõsz a szurkolók számára.

Maribort méltán emlegetik az „élmények városa”-ként is. A kitûnõ fekvést, a változatos tájképet, az aktív kikapcsolódás számos lehetõségét, a kiváló minõségû konyhamûvészetet az itt élõ barátságos emberek köre zárja. A város határában húzódó Pohorje-hegység a természetkedvelõk paradicsoma, ahol az erdei nyugalom mellett megkapó téli hangulat uralkodik.

A sokmilliárdos forgalmat bonyolító és nagy népszerûségnek örvendõ kozmetikai óriáscégek jól felfogott érdekükbõl szeretnék elhitetni velünk, hogy az õ termékeik a legjobb minõségûek, bõrünknek a legmegfelelõbb ápolást azok nyújthatják.

Ami máshol megszokott, az nálunk meglepõ. Nálunk meglepõ, ha a politikai és a gazdasági elit egy asztalnál ülve az ország égetõ problémáinak megoldásán fáradozik (lásd a napokban megtartott gazdasági csúcsot). Úgy tûnik, esetünkben egy, az USA-ból kiinduló, mára az egész bolygót elérõ gazdasági válság kínos fenyegetése - egyfajta „modern Mohács” - kellett ehhez a csodához.

„Már háromszor kiáltottam, hogy »jön a farkas«, azonban csak most érkezett meg” - fogalmazott Soros György magyar származású milliárdos és befektetési guru Budapesten, az általa alapított Közép-európai Egyetemen tartott elõadásában.