Hetek-összeálítás
Biztos fiaskó

Nem szavazta meg hétfőn a parlament sem Péterfalvi Attilának, az adatvédelmi jogok országgyűlési biztosának újraválasztását, sem pedig Nagy Boldizsár megválasztását a jövő nemzedéke ombudsman posztjára. Vélhetően a baloldali képviselők éltek a lehetőséggel, hogy borsot törjenek a köreikben nem túl népszerű köztársasági elnök orra alá.

Péterfalvi hatéves mandátuma december 13-án járt le, Nagyot pedig az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettesi posztjára jelölték.
Sólyom László december elején döntött Nagy Boldizsár nemzetközi jogász jelöléséről, valamint Péterfalvi Attila újrajelöléséről. A két leendő biztos meghallgatása után mind az alkotmányügyi, mind a környezetvédelmi bizottság támogatta személyüket, valamint a szavazás napjáig úgy tűnt, hogy mindkét nagy párt is elégedett velük.
A szavazás előtti órákban a Parlament folyosóin már azt lehetett hallani, hogy Nagy Boldizsár biztos, hogy megkapja a szükséges jelöléseket, mivel mind emberileg, mind szakmailag alkalmas a poszt betöltésére, míg Péterfalvi támogatottsága kérdéses, mivel őt a baloldalon túlságosan Fidesz-közelinek látják. Így a meglepetés erejével hatott, hogy Nagy Boldizsár a szükséges 257 szavazat helyett mindösszesen 98 „igen”-t kapott. Ez azt jelenti, hogy sem a támogatásáról biztosító Fidesz-frakció, sem pedig a kormányoldal nem szavazott egységesen. Magyarázat lehet a történtekre, hogy a szocialisták lelkiismereti szavazást tartottak, tehát nem volt kötelező „igen” vagy „nem”, míg az ellenzéki oldalon sokan liberálisnak tartják a nemzetközi jogászt. Péterfalvi Attila esetében viszont így sem érthető, hogyan kapott 207 „igen” szavazatot, ugyanis az ellenzék összesen nem rendelkezik ennyivel.
A Népszava szerint az is lehetséges magyarázat, hogy a köztársasági elnök az ellenzék által jobban elfogadott Péterfalvi és a baloldalnak kedvező Nagy jelölésével próbálta meg közös nevezőre hozni a két oldalt, csakhogy Nagy nem volt annyira értékes a szocialistáknak, hogy cserébe megszavazzák Péterfalvit.
Más vélemények szerint a szocialisták unják Sólyom állandó kioktatását. Egy baloldali politikus azt magyarázta lapunknak, hogy a köztársasági elnök rendre a pártok felettiséggel „alázza” a pártokat, miközben egy láthatatlan pártból, a baráti köréből választ és jelöl embereket posztokra, és nem hajlandó egyeztetni a frakciókkal. A „nem” arra jelzés, hogy nem fogadják el ezt a leosztást.
Sólyom László szerint politikai döntés született. Lehetséges, hogy baloldalról ezzel próbáltak meg üzenni neki, hogy legközelebb egyeztessen a pártokkal. Ennek ellenére a csalódottságának hangot adó Sólyom László a jövőben sem kíván konzultálni a frakciókkal, mivel elmondása szerint nála ez elvi döntés, ami mellett kitart. Az elnöknek harminc napja van új jelölteket állítani, így legkorábban februárban lesz betöltve a két országgyűlési biztos széke.