Martin Melisko
Dübörög a szlovák gazdaság
Valamit jól csinálnak

Hazánk egy százalék körüli gazdasági növekedése mellett talán irigykedve fogadják némelyek északi szomszédunk, az euró kapujában levő Szlovákia 9 százalék feletti GDP-növekedését. Mi a titkuk? A piacbarát kormányzati intézkedések - derül ki szlovákiai elemzésünkből.

Szlovákia mára autó-nagyhatalommá vált

Szlovákia képe ma gyökeresen megváltozott, nem befelé forduló, nacionalista felhangokkal jellemezhető ország, hanem dinamikusan fejlődő piacgazdaság, lekörözve minket, az „éltanuló” mintaországot, könnyedén produkálja azokat a makrogazdasági mutatókat, amelyekért mi komoly küzdelmet folytatunk. Szlovákia már az euró bevezetésének küszöbén áll.
A rendszerváltás utáni Szlovákiában a „fagyos időszak” idején még minimális külföldi befektetések voltak csupán, mivel az akkori első ember, Vladimir Meciar nacionalista külpolitikát folytatott. Az ország elzárkózott a külvilágtól, kaotikus állapotok uralkodtak, nagy volt a korrupció, az alvilág társadalmi és politikai befolyása erősen érvényesült, sok vállalkozó meg volt félemlítve általuk.
A Dzurinda-kormány új korszakot hozott az ország számára. Helyreállította a jogrendet, egyre vonzóbb lett a szlovák piac a külföldi tőke előtt, Dzurinda az EU-val szimpatizáló politikájával ajtót nyitott az országnak a nagyvilág előtt. Ma európai és amerikai politikusok partnert látnak Szlovákiában. A 2004-es EU-csatlakozás után elkezdtek az országba áramlani a külföldi befektetések, az autógyárak, multicégek és a pénzügyi intézetek.
A Dzurinda vezette kormány versenyképessé tette az országot a régióban az által, hogy kedvező vállalkozói környezetet alakított ki a kis- és középvállalkozóknak. Az áfát levitték 19 százalékra, megszüntették az osztalékadót és az ingatlanilletéket.
Mindezeknek köszönhetően Szlovákia bruttó hazai összterméke (GDP) idén a harmadik negyedévben 9,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezzel Szlovákia elérte a legdinamikusabb gazdasági növekedést a visegrádi régióban. A növekedést jelenleg elsősorban export, illetve fejlődő ipari termelés biztosítja, de főleg az autóipar. A kedvező intézkedéseknek köszönhetően jelentős külföldi tőke áramlott az országba. Ma autó-nagyhatalomnak is nevezik Szlovákiát, hiszen a nyugati régióban a Volkswagen (Bratislava-Pozsony) és a Peugeot-Citroën (Trnava-Nagyszombat) gyára üzemel, az északi régióban, Zsolnán pedig a Kia autógyár telepedett meg.
Szlovákia gyors gazdasági növekedését az export, ezen belül főleg a járműexport segíti elő, hiszen az említett autógyárak közel egymillió autót gyártanak évente. Hozzájárul a növekedéshez továbbá a lakosság fogyasztása is, hiszen a béremelkedések ezt mindjobban lehetővé teszik. Idén a harmadik negyedévi fogyasztás nem kevesebb, mint 8,3 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál, miközben a reálbérek csak 4,2 százalékkal növekedtek ez idő alatt.
Az adócsökkentés jelentős eredményeket hozott a feketegazdaság elleni harcban is, csökkent az adócsalások száma. Érzékelhetően csökkent a munkanélküliség is: 2005-ben 16 százalékos volt, mára ez 10 százalék alá csökkent. Az ország gazdasági növekedése egyértelműen pozitív hatást gyakorolt a foglalkoztatottságra: az alkalmazottak száma egy év leforgása alatt további két százalékkal növekedett. Mindezen idő alatt az államháztartási deficit a tavalyi 3,7 százalékról az idén 2,5 százalékra csökkent. A gyors növekedés inflációs áldozattal jár, a szlovák statisztikai hivatal 2,3 százalékról 3,4 százalékra módosította az idei pénzromlás ütemét.
Pozitívum ugyanakkor, hogy az ingatlanárak 2004 óta országszerte megduplázódtak. Sok városban továbbra is lakáshiány van, viszont egyre több polgár hitelképes, ami tovább erősíti az ingatlanárak növekedését.
A kormányzat piacbarát intézkedései mellett Szlovákia földrajzi fekvése is előnyt jelent, hiszen az ország fővárosa, Pozsony, csak 60 kilométerre fekszik Bécstől. A külföldiek sokszor Twin Citynek - Bécs ikervárosának - nevezik. Idén novemberben elkészült a Pozsonyt Béccsel összekötő autópálya, amely lehetővé teszi az egyik városból a másikba utazást háromnegyed óra alatt.
A gazdasági mutatók javulását az emberek is érzékelik. A szlovák polgárok egyharmada úgy véli, hogy az ország gazdasági helyzete jelentősen javult. Egy októberi közvélemény-kutatás szerint a szlovák lakosság 30 százaléka (egy másik piackutatás szerint több mint 40 százaléka!) érzi úgy, hogy a gazdasági helyzet javult, 39 százaléka ugyanolyannak látja a helyzetet, 27 százaléka viszont arról van meggyőződve, hogy egyre rosszabbak az állapotok. Összességében, az előző évhez képest
6 százalékkal több a pozitív választ adók száma.
Annak ellenére, hogy a szlovák vidéki városokban bizonyos mértékben javult a gazdasági helyzet, és csökkent a munkanélküliség, kelet- és Nyugat-Szlovákia között még mindig nagy a szakadék az emberek életszínvonalát tekintve. Mivel a manuális munkát igénylő gyárak inkább kelet felé, a felsőfokú végzettséget igénylők pedig inkább nyugat felé orientálódnak, a keleti régiókban kezd kialakulni egyfajta vákuum, mivel kevés a megfelelő szakképzettséggel rendelkező munkavállaló.
December 21-én a schengeni határnyitás szabad közlekedést biztosít Szlovákiának Ausztriába, Csehországba és Magyarországra. A szlovák kormány egyik legnagyobb jelenlegi erőfeszítése az euróövezethez való 2009. évi csatlakozásra irányul, és az ezzel kapcsolatos infláció megzabolázására. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke múlt héten reményét fejezte ki, hogy Szlovákia a bejelentett tervének megfelelően 2009-ben csatlakozhat az euróövezethez. Az Európai Bizottság várhatóan 2008 májusában hoz erről végleges döntést. Az, hogy az eurózónához való korai csatlakozás betölti-e a hozzá fűzött reményeket, a jövő kérdése. A szlovákiai lakosság háromnegyede várja, hogy az ország 2009. január 1-jétől euróval fizethessen.