Vissza a tartalomjegyzékhez

Szlazsánszky Ferenc
A szakszervezet Győzikéje
Gaskó István portréja

A lényeg, hogy képernyőn legyen - állítják érdekvédelmi szakemberek Gaskó Istvánról, az utóbbi hetekben szinte médiasztárrá avanzsált szakszervezeti vezetőről. A Liga által szervezett tüntetéseket, sztrájkokat jobb esetben pozícióharcként értékelik forrásaink, ám akadnak, akik egyenesesen Gaskó személyes ambícióit látják az országos akciók mögött.


Gaskó István

Lapzártánkkor annyi tudható, hogy egyre több szakszervezet hátrál ki a Liga által december 17-ére meghirdetett határozatlan idejű sztrájkból. De vajon kicsoda, és mit akar Gaskó István, napjaink első számú sztrájk- és tüntetésszervezője, aki a hétfői akció sikeres abszolválásával akár az egész országot megbéníthatja?
A közgazdász végzettségű Gaskó 1975 és 1990 között a MÁV-nál dolgozott különböző beosztásokban, 1993 óta tagja a MÁV Felügyelő Bizottságának. 1980-ban belépett az MSZMP-be, ahol a kerületi párttitkárságig jutott.
A rendszerváltáskor ő is váltott, az MSZMP-t a Petrasovits Anna - „az újrakezdés asszonya” - által fémjelzett MSZDP-re cserélte, mint alapító tag.
A párt azonban nem jutott be a parlamentbe, így Gaskó figyelme a politikáról az érdekvédelem felé fordult. 1989-ben részt vett a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) megalapításában. 1991-ben már a szakszervezet elnöke. 1993 óta alelnöke, 1996 óta pedig elnöke a Ligának, mely egyike a hat nagy szakszervezeti tömörülésnek.
Forrásaink szerint a mostani akciók mozgatórugója éppen az, hogy a hat tömörülés között a Liga a legjobb esetben is csak a negyedik helyen, a három „kicsi között” áll, annak ellenére, hogy alapításakor nagy jövőt szántak neki. Az eredetileg SZDSZ-es támogatással indult konföderáció a SZOT-utódként elkönyvelt MSZOSZ első számú versenytársává szerette volna kinőni magát, ám a terv mindezidáig nem valósult meg. Annak ellenére nem, hogy a Heteknek nyilatkozó szakszervezeti vezetők szerint Gaskó nem csupán a szakszervezeten kívüli munkavállalókra koncentrál, hanem a többi konföderációhoz tartozó tagszervezeteket is előszeretettel csábítja át a Ligához, mint ahogy például ez nemrégiben a Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetével is megtörtént.
„Meg lehet találni az ösztönző erőt: egy gépkocsi, egy függetlenített státusz, egy felügyelőbizottsági tagság, kinél mi” - utalt a részletekre egyik forrásunk.
A módszer nem egészen helyes voltát igazolja, hogy nemrégiben az Európai Szakszervezeti Szövetség Magyarországon tartózkodó vezetője is kifogást emelt ellene. Egy neve elhallgatását kérő informátorunk szerint Gaskó ekkor köszönés nélkül távozott a teremből.
A Liga-elnököt azonban nem csupán sajátos modora okán bírálják. „Gaskót egyáltalán nem tartom sikeres szakszervezeti vezetőnek - mondta a Heteknek Járási Ferenc, a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének elnöke -, mert az összefogás helyett külön utakon jár. A másik torkán állva kiált szolidaritást” - tette hozzá Járási, arra utalva, hogy az elmúlt években Gaskó számtalan szakszervezetet vont perbe - melyeket azután rendre el is vesztett - nyilván, hogy ilyen módon is gyengítse a „konkurenciát”. „Velünk, a PVDSZ-szel is több éven keresztül pereskedett, most pedig a mérnök-technikus szakszervezetet citálta bíróság elé. De hogyan lehet szakszervezet a szakszervezet farkasa? Milyen vezető az, aki folyamatosan támadja a többieket?” - tette fel a költői kérdést Járási, aki több, a Hetek által megkérdezett szakszervezeti vezetővel együtt azt is sérelmezi, hogy Gaskó a legutóbbi sztrájkot is a médiában jelentette be először, majd közölte: aki akar, csatlakozhat hozzá.
Járási emellett sérelmezi Gaskó kommunikációs trükkjeit is: amikor például közölte, hogy a Liga felhívásához csatlakozott több szakszervezet, azt természetesen nem tette hozzá, hogy a csatlakozók többsége a Liga tagszervezete, mint például a szintén Gaskó által elnökölt VDSZSZ. Ez nagyjából olyan, mintha azt mondanánk, hogy a Kovács család akcióját támogatja Kovács úr, Kovácsné, valamint a Kovács gyerekek.
„Felkészült, ám valószínűleg va-sutasmúltjából fakadóan állandóan akcióban gondolkodik, ami nem mindig célravezető” - mondta Gaskóról Varga László, az MSZOSZ elnöke. A legnagyobb konföderáció vezetője a Hetek kérdésére kifejtette: nem gondolja, hogy Gaskót politikai célok vezérlik, noha a látszat erre is utalhat: „A Liga céljai nem politikai jellegűek, ugyanakkor tény, hogy az ellenzék a maga hasznára igyekszik kihasználni a szakszervezetek elégedetlenségét.” A diplomatikus állásfoglalás mellett azzal Varga is egyetért, hogy a Liga akciói a szakszervezetek erősorrendjének megváltoztatását is célozzák.
Egy másik forrásunk szerint azonban az erősorrend megváltoztatása nem mellékes cél, hanem az első számú: „a rendszerváltás óta nagy volt a nyomás, hogy a Ligából erős szakszervezetet csináljanak, nagyon sok pénzzel is támogatták, ehhez képest az eltelt tizennyolc év alatt a Liga pici szervezet maradt. Ezen próbál meg változtatni Gaskó, ám időközben arra is rájött, hogy ehhez nagy nyilvánosság kell. Így vált a szakszervezetek Győzikéjévé: a lényeg, hogy képernyőn legyen.”
Egy szakszervezeti vezető azzal egészítette ki a fentieket, hogy a sűrű médiaszerepléssel szemben Gaskó, illetve a Liga az érdemi szakszervezeti munkából nemigen veszi ki a részét: „Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban például legfeljebb kétszer jelent meg az idén, érdemi ötletei nem voltak.”
A jelenlegi ellenzékkel érdekes a viszonya: a legutóbbi sztrájkot megelőzően azzal az Orbán Viktorral tárgyalt, akit miniszterelnök korában „kis Mussolininek” nevezett - hívta fel a figyelmet a jelentős változásra az egyik kis konföderáció vezetője.
Annak idején persze Orbánék sem maradtak adósok, a bulvársajtóban hamar megjelentek a Gaskó négyszintes házát ábrázoló fotók, a MÁV-dolgozókkal történt építtetés vádja, és több, Gaskó vagyonára utaló írás.
A helyzet azonban mára megváltozott: a napokban a szocialista képviselőket sértette vérig Gaskó, amikor kijelentette: kifizeti helyettük a százezer forintos fejenkénti büntetést, amennyiben nem szavazzák meg a kormány javaslatát a társadalombiztosítás reformjára. Ha hétfőn ennek ellenére is megszületik a törvény, a Liga belekezd a határozatlan idejű sztrájkba - erősítette meg szerdán Gaskó. „De mit akar 17-én? - értetlenkedett egy szakszervezeti vezető. - Ha komolyan gondolná, elkezdte volna egy héttel korábban, hogy folyamatos nyomás alatt tartsa a kormányt.”