Vissza a tartalomjegyzékhez

Bagyarik Cecília
Nem éri meg betegnek lenni
Látványos eredmények az egészségügyben

Kevesebb beteg a rendelőkben és a kórházakban, csökkenő gyógyszerfogyasztás. Mindenképpen nagy eredmény a korábbi, abszurdba hajló gyakorlathoz képest, és az avatatlanok akár azt is gondolhatnák, hogy hazánk lakosságának egészségi állapota egyenesen a Gyurcsány-kormány intézkedései nyomán kezdett el látványosan javulni. Szakmai és politikai ellenpólusaik azonban már kongatják a vészharangot.

Többek között a Jedlik Ányos Program nyilvánosságra hozott kutatási eredményei is rámutatnak arra, hogy milyen drámai a magyarok egészségi állapota. Az uniós átlaghoz képest egy magyar felnőttnek másfélszer-kétszer nagyobb az esélye arra, hogy keringési betegségben hal meg. A korai halálozásokat tekintve ez a kilátás háromszorosa az uniós átlagnak, a májzsugornál pedig már hatszoros. Utóbbi adathoz halkan tegyük hozzá, hogy a hazánkban elfogyasztott alkohol 40 százaléka nem kereskedelmi forgalomból származik.
Az Egészségügyi Minisztérium honlapján közzétett adatok szerint a felnőtt háziorvosi körzetekben az orvos-beteg találkozók havi átlagos száma 939 ezerről 698 ezerre - több mint ötödével - csökkent. Hivatalos megfogalmazás szerint a felesleges „randevúk” száma lett kevesebb. Következtetésükkel csak az a baj, hogy nincs arra vonatkozó pontos felmérés: kik maradtak távol a rendelőktől. A háziorvosok állítólag azt tapasztalják, hogy a legkiszolgáltatottabb réteg, a kispénzű, beteg nyugdíjasok halogatják leginkább a rendelő felkeresését.
„Hazánkban rengeteg a felderítetlen betegség, az ellátatlan beteg. Elég, ha csak azokra gondolunk akik mozgásszerv-rendszeri, vagy szív- és érrendszeri problémáikkal nem fordulnak orvoshoz. Gyakorlatilag azt mondhatjuk, hogy Magyarország időzített bombán ül” - érzékeltette az általa megélt helyzet drámaiságát Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke.

Szeretjük az orvosságot

Az elmúlt 16 évben átlagosan 20 százalékkal nőtt a gyógyszerfogyasztás hazánkban. Az egészségügyi reform másik nagy eredményeként értékeli a kormány, hogy az eladott gyógyszerek mennyiségének a növekedési üteme nemcsak lelassult, hanem ténylegesen csökkent. Pontos adatok nincsenek, de valószínűsíthető, hogy itt sem a felesleges gyógyszerekről való lemondásról van szó, hiszen például az inzulin- eladás is csökkent. Minden bizonynyal a bevezetett 300 forintos dobozdíj vezethetett oda, hogy többen felülbírálják az orvos döntését. Mint ahogyan a patikákban is látható mostanában, hogy többen szelektálnak a kiváltandó receptek között az ár függvényében.
„Nagy probléma, hogy a betegek nem minden szükséges gyógyszert vesznek már meg. Míg a gyógyszer az állami támogatás miatt olcsó volt, nem nagyon figyeltek oda a végöszszegre. Ugyanakkor világszerte az a trend, hogy robbanásszerűen fejlődik a gyógyszeres kezelések minősége és száma. Miközben nálunk viszszalépés történik ezen a területen, a világ más tájain azzal küszködnek, hogy a gyógyszerszükségletek emelkedő költségét fedezni tudják. Esetünkben tehát a legegyszerűbb matematika szerint is az egészségügyi ellátás romló tendenciája és az abból következő egészségkárosodás várható” - foglalta össze lapunknak álláspontját Kerpel-Fronius Sándor professzor, a SOTE Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetének munkatársa.
A gyógyszerkassza megregulázása azért volt fontos a kormányzatnak, mert felülről nyitottsága miatt köny-nyen túllépte kereteit, ha többen vettek támogatott orvosságot, mint amennyi vásárlóval a kassza számolt. Ennek köszönhetően a gyógyszerek tb-támogatása eddig az egészségügyi kiadások egyötödét vitte el, ami uniós viszonylatban szokatlanul magas. Kerpel-Fronius szerint téves következtetésre vezet, ha nemzetközi trendekhez hasonlítjuk saját helyzetünket, hiszen míg hazánk nagyon kevés pénzt fordít az egészségügyi dolgozók fizetésére és a kórházak állagának javítására, addig a gyógyszereket csak a nemzetközi áron tudja megvenni.

Jönnek a kínai szerek

Az idei évben a gyártók 2400 készítmény árát csökkentették, ennek ellenére az emberek 17 százalékkal több pénzt hagytak ott a patikákban a korábbinál kevesebb gyógyszerért. A feladvány megfejtésére Székely Krisztina vállalkozott. „Ha a gyártók csökkentik a termelői árat, akkor csökkennie kell a fogyasztói árnak. Igen ám, de a kormány év elején felére apasztotta a gyógyszertámogatás összegét, és azóta is minden negyedévben lejjebb és lejjebb faragja. Így hát hiába csökkentik a gyógy-szergyártók a termelői árakat, a patikákban mégis magasabb térítési díjjal találkoznak a betegek” - magyarázta az összefüggéseket lapunknak az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke, aki szerint csupán annak köszönhetően nem következett be a szektor látványos összeomlása, hogy a kifejezetten jó üzletnek minősülő gyógyszeriparnak jelentős tartalékai voltak. A forgalom csökkenése, az újabb adók és az egyéb pénznyelő ötletek - mint például az orvoslátogatók után fizetendő évi 5 millió forint - azért így is nagy gondot okoztak a gyógyszercégek vezetőinek. Székely Krisztina azt is aggályosnak tartja, hogy a túlélést külföldön kereső cégek kivonulása miatt a magyarországi gyógyszergyártás várhatóan nagymértékben vissza fog szorulni, és a hazai piacot is elárasztják majd az Indiában és Kínában gyártatott készítmények. Példaként említette, hogy az egyik legnagyobb múlttal rendelkező gyógyszergyár, a Richter is forgalmának már csak 20 százalékát bonyolítja a magyar piacon.