Kevesebb beteg a rendelőkben és a kórházakban, csökkenő gyógyszerfogyasztás.
Mindenképpen nagy eredmény a korábbi, abszurdba hajló gyakorlathoz képest, és az
avatatlanok akár azt is gondolhatnák, hogy hazánk lakosságának egészségi
állapota egyenesen a Gyurcsány-kormány intézkedései nyomán kezdett el
látványosan javulni. Szakmai és politikai ellenpólusaik azonban már kongatják a
vészharangot.
Többek között a Jedlik Ányos Program nyilvánosságra hozott kutatási
eredményei is rámutatnak arra, hogy milyen drámai a magyarok egészségi állapota.
Az uniós átlaghoz képest egy magyar felnőttnek másfélszer-kétszer nagyobb az
esélye arra, hogy keringési betegségben hal meg. A korai halálozásokat tekintve
ez a kilátás háromszorosa az uniós átlagnak, a májzsugornál pedig már hatszoros.
Utóbbi adathoz halkan tegyük hozzá, hogy a hazánkban elfogyasztott alkohol 40
százaléka nem kereskedelmi forgalomból származik.
Az Egészségügyi Minisztérium honlapján közzétett adatok szerint a felnőtt
háziorvosi körzetekben az orvos-beteg találkozók havi átlagos száma 939 ezerről
698 ezerre - több mint ötödével - csökkent. Hivatalos megfogalmazás szerint a
felesleges „randevúk” száma lett kevesebb. Következtetésükkel csak az a baj,
hogy nincs arra vonatkozó pontos felmérés: kik maradtak távol a rendelőktől. A
háziorvosok állítólag azt tapasztalják, hogy a legkiszolgáltatottabb réteg, a
kispénzű, beteg nyugdíjasok halogatják leginkább a rendelő felkeresését.
„Hazánkban rengeteg a felderítetlen betegség, az ellátatlan beteg. Elég, ha csak
azokra gondolunk akik mozgásszerv-rendszeri, vagy szív- és érrendszeri
problémáikkal nem fordulnak orvoshoz. Gyakorlatilag azt mondhatjuk, hogy
Magyarország időzített bombán ül” - érzékeltette az általa megélt helyzet
drámaiságát Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke.
Szeretjük az orvosságot
Az elmúlt 16 évben átlagosan 20 százalékkal nőtt a gyógyszerfogyasztás
hazánkban. Az egészségügyi reform másik nagy eredményeként értékeli a kormány,
hogy az eladott gyógyszerek mennyiségének a növekedési üteme nemcsak lelassult,
hanem ténylegesen csökkent. Pontos adatok nincsenek, de valószínűsíthető, hogy
itt sem a felesleges gyógyszerekről való lemondásról van szó, hiszen például az
inzulin- eladás is csökkent. Minden bizonynyal a bevezetett 300 forintos
dobozdíj vezethetett oda, hogy többen felülbírálják az orvos döntését. Mint
ahogyan a patikákban is látható mostanában, hogy többen szelektálnak a
kiváltandó receptek között az ár függvényében.
„Nagy probléma, hogy a betegek nem minden szükséges gyógyszert vesznek már meg.
Míg a gyógyszer az állami támogatás miatt olcsó volt, nem nagyon figyeltek oda a
végöszszegre. Ugyanakkor világszerte az a trend, hogy robbanásszerűen fejlődik a
gyógyszeres kezelések minősége és száma. Miközben nálunk viszszalépés történik
ezen a területen, a világ más tájain azzal küszködnek, hogy a
gyógyszerszükségletek emelkedő költségét fedezni tudják. Esetünkben tehát a
legegyszerűbb matematika szerint is az egészségügyi ellátás romló tendenciája és
az abból következő egészségkárosodás várható” - foglalta össze lapunknak
álláspontját Kerpel-Fronius Sándor professzor, a SOTE Farmakológiai és
Farmakoterápiás Intézetének munkatársa.
A gyógyszerkassza megregulázása azért volt fontos a kormányzatnak, mert felülről
nyitottsága miatt köny-nyen túllépte kereteit, ha többen vettek támogatott
orvosságot, mint amennyi vásárlóval a kassza számolt. Ennek köszönhetően a
gyógyszerek tb-támogatása eddig az egészségügyi kiadások egyötödét vitte el, ami
uniós viszonylatban szokatlanul magas. Kerpel-Fronius szerint téves
következtetésre vezet, ha nemzetközi trendekhez hasonlítjuk saját helyzetünket,
hiszen míg hazánk nagyon kevés pénzt fordít az egészségügyi dolgozók fizetésére
és a kórházak állagának javítására, addig a gyógyszereket csak a nemzetközi áron
tudja megvenni.
Jönnek a kínai szerek
Az idei évben a gyártók 2400 készítmény árát csökkentették, ennek ellenére az
emberek 17 százalékkal több pénzt hagytak ott a patikákban a korábbinál kevesebb
gyógyszerért. A feladvány megfejtésére Székely Krisztina vállalkozott. „Ha a
gyártók csökkentik a termelői árat, akkor csökkennie kell a fogyasztói árnak.
Igen ám, de a kormány év elején felére apasztotta a gyógyszertámogatás összegét,
és azóta is minden negyedévben lejjebb és lejjebb faragja. Így hát hiába
csökkentik a gyógy-szergyártók a termelői árakat, a patikákban mégis magasabb
térítési díjjal találkoznak a betegek” - magyarázta az összefüggéseket lapunknak
az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke, aki szerint csupán annak
köszönhetően nem következett be a szektor látványos összeomlása, hogy a
kifejezetten jó üzletnek minősülő gyógyszeriparnak jelentős tartalékai voltak. A
forgalom csökkenése, az újabb adók és az egyéb pénznyelő ötletek - mint például
az orvoslátogatók után fizetendő évi 5 millió forint - azért így is nagy gondot
okoztak a gyógyszercégek vezetőinek. Székely Krisztina azt is aggályosnak
tartja, hogy a túlélést külföldön kereső cégek kivonulása miatt a magyarországi
gyógyszergyártás várhatóan nagymértékben vissza fog szorulni, és a hazai piacot
is elárasztják majd az Indiában és Kínában gyártatott készítmények. Példaként
említette, hogy az egyik legnagyobb múlttal rendelkező gyógyszergyár, a Richter
is forgalmának már csak 20 százalékát bonyolítja a magyar piacon.