Hetek XI. évfolyam, 50. szám, 2007. december 14.

„Jézuska hozza, nyuszika fizeti” - szól a népi szállóige az ünnepi eladósodásról, amikor az emberek különösen hajlamosak adósságokba verni magukat azért, hogy kompenzáljanak gyermekeik vagy hozzátartozóik felé. Legalább karácsonykor. Aztán jönnek a szűkös hétköznapok, hitelre újabb hitel, és jó, ha a különféle törlesztések miatt nem indul meg a végzetes lavina a családi költségvetésben. A fogyasztói társadalom mentalitása különösen veszélyes Kelet-Európában, ahol az előző rendszernek köszönhetően az állampolgárok jobbára pénzügyi analfabéták maradtak.

Olyan fogyasztói életmód van kialakulóban, melyben az emberek hőn áhított vágyaikat azonnal szeretnék kielégíteni, a cél érdekében hitelek garmadáját gyűjtik be, s akár egy életen át törlesztenek. Persze nem mindenki luxuslakásra, extra autóra vagy tengerparti nyaralásra hajt: olyan is akad, aki a puszta megélhetésért küzdve adósodik el. „A legszegényebb réteg a leginkább eladósodott, a szélesebb középréteg valamivel kevésbé, a gazdag réteg alig” - állítja Felfalusi Péter, az Intrum Justitiának, az ország egyik legnagyobb adósságbehajtó cégének az ügyvezető igazgatója. Minél idősebb egy személy, annál fegyelmezettebb is, és annál kevésbé vesz fel hitelt, például ötvenéves kor felett alig találni hitelfelvevőt.
„Sajnos az egész magyar társadalomnak fejletlen a pénzügyi kultúrája - az eladósodás más-más okból ugyan, de szinte minden réteget fenyeget” - mondta el érdeklődésünkre Máhr Zsuzsanna adósságkezelési tanácsadó. A szegénység is sokakat rákényszerít, hogy beosztóbb életet éljenek, de van egy meghatározott jövedelemszint, amiből már képtelenség kijönni. A bérből és fizetésből élők többsége ugyan nem esik bele a szociális ellátás jövedelemkategóriáiba, de máról holnapra él - mondhatni eszik és lakik. Ha jön egy váratlan kiadás vagy krízishelyzet, akkor borul a költségvetése, és könnyen eladósodik. Bár Máhr Zsuzsanna cégéhez a legproblémásabb ügyek kerülnek, az esetek 30-50 százalékáról elmondható, hogy némi segítséggel van remény a talpra állásra. Az egyik legnagyobb probléma, hogy az emberek többsége csak akkor szaladgál segítségért, amikor már a kilakoltatás réme fenyegeti, miközben teljesen meggondolatlanul veszi fel egyre-másra a szembe jövő hiteleket. „Van olyan ügyfelem is, akinek két oldalt írtam tele a különféle hiteltartozásaival. Egy év alatt egyetlen olyan család volt, amely az eladósodás kezdeti stádiumában fordult hozzánk és nem többszörös BAR-listásként” - fejtegeti a szakember. Tapasztalatai szerint a rászorulók többsége igényli a pénzkezeléssel kapcsolatos folyamatos tanácsadást, ami megkönnyítheti a felszínen maradást, de a leghatékonyabb a minél fiatalabb korban elkezdett pénzügyi nevelés.
Máhr Zsuzsanna úgy látja, hogy a karácsony a szegényebb rétegek esetében is a kiköltekezés ideje, a bankok pedig szinte bármilyen áron, de növelni kívánják a hitelkihelyezéseik számát. „Ráadásul évről évre egyre magasabbak az igények - műszaki újdonságok, márkás ruhák dömpingje -, egyre élesebb a verseny, s ez egyre nagyobb nyomást gyakorol az eladósodás által leginkább veszélyeztetett gyermekes családokra is.” És az emberek bedőlnek a csábításnak, mondván: „majd lesz valahogy, majd spórolunk”. Aztán dehogy spórolnak. Tipikus forgatókönyv, hogy a felvett karácsonyi hitel miatt már januárban nem tudják kifizetni a lakásrezsijüket, és a családi költségvetés dominóelv-szerűen omolhat össze. A tanácsadó hozzáteszi: külföldön sem jobb a helyet, Angliában, Németországban, Írországban is a szegények a legeladósodottabbak, aminek egyik fő okát a reklámvezérelt fogyasztói magatartásban látja.

Karácsonyi hitelláz

Az biztos, hogy eladósodni idén sem lesz nehéz: a hazai bankok most sem hajlandók alulmúlni magukat a szokásos karácsonyi hiteldömpingben. Teszik ezt függetlenül attól, hogy néhány ismert áruházlánc vezetői már most úgy látják: az idei karácsony - köszönhetően a kormányzati megszorító intézkedéseknek - nem lesz számukra olyan gyümölcsöző, mint az előzőek. Mérő Katalin, a PSZÁF ügyvezetője is arról számolt be lapunknak, hogy egyre több a fogyasztási hitellel kapcsolatos panasz. Az emberek egyre jobban eladósodnak és egyre kevésbé képesek törleszteni a felgyülemlett hiteleiket.
Egy tavalyi felmérés szerint az áruvásárlási hitelek 30-40 százalékát az év utolsó két hónapjában veszik fel az emberek. „A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) várakozása szerint az idei év utolsó két hónapjában a korábbi évekhez képest kevésbé fut majd fel a hitelkereslet. Ennek oka, hogy az elmúlt hónapokban a lakosság »fogyasztás-simítás« céljából dinamikusan vett fel hiteleket. A lakosság jellemzően késlekedve reagál reáljövedelmeinek kiesésére is. Úgy véljük, e hatások idén bizonyos szintig a karácsonykor megugró hitelkeresletet is fékezik majd” - mondta el lapunknak Binder István, a PSZÁF szóvivője.
„Évek óta azt tapasztaljuk, hogy az iparcikkek területén a karácsonyi vásárlások egyre később kezdődnek, és érezzük a megszorítások hatását is” - nyilatkozta a napokban Jean Paul Filliat, az Auchan-hálózat vezérigazgatója, hozzátéve: érezhetően többen vásárolnak hitelre. A karácsony előtti vásárlás hevében az akciós ajánlatok igen vonzónak tűnhetnek, mégis megéri jobban áttanulmányozni a kiválasztott hiteltermék kondícióit, nehogy később arra kényszerüljünk, hogy visszavételeztessük az árut, vagy - rosszabb esetben - egy behajtó céggel alkudozzunk.
A karácsonyi ajándékvásárlásokhoz általában viszonylag kis összegű, tárgyi fedezetet nem igénylő hitelekkel csábítják a vevőket, amelyeknek a kérelmét a bankok könynyen el tudják bírálni, és az igényelt pénzhez is gyorsan hozzá lehet jutni. Erre a célra a fogyasztási hitelek a „legmegfelelőbbek”. Ezeknek négy fő fajtájuk van: a folyószámlahitel, a személyi kölcsön, az áruhitel és a hitelkártya. Ezek teljes éves hiteldíja pedig évi 0 és 45 százalék között szinte bármenynyi lehet.
„Most még csak a karácsonyi hitelszezon kezdeti időszakában járunk. Az ügyfélpanaszok jellemzően január végén, az első törlesztőrészletek befizetésekor merülnek föl. Az ügyfelek legtöbbször a törlesztőrészlet mértékét vagy egy-egy általuk kifogásolt feltételt tesznek szóvá” - mondta Binder István a panaszkezelési tapasztalatokkal kapcsolatban.
Tavaly ilyenkor a 0 százalékos THM volt a sláger. A felügyelet anno vizsgálat alá is vonta ezeket a banki ajánlatokat, és megállapította, hogy ezek valós ajánlatok, ám más áruházak kínálatához képest gyakran drágábban kínálják az adott terméket. Az ehhez hasonló hitelakciók sokszor az árukészlet gyorsabb forgatását szolgálják, így a kereskedők és a finanszírozók is tehetnek engedményeket.
Két éve leggyakrabban az „ingyenhitel” kifejezéssel hirdették magukat a bankok. Ennek lényege, hogy a hitelfelvétel után csak bizonyos idő elteltével kell megfizetni a kamatot, és addig az ügyfél gyakorlatilag ingyen használja a bank pénzét. Az „ingyenebéd” árát azonban „behajtják” egy magasabb kamattal, egy hosszabb futamidővel vagy a periódus végén használt, relatíve nagyobb törlesztőrészletekkel. Bár az „ingyenhitel” kifejezést ma már alig használják, a konstrukciót magát azonban még nem dobták a sutba, úgyhogy érdemes résen lenni!
Bankárkörökben nyílt titok, hogy az igazán újszerű hiteltermékek „feltalálása” megrekedt. Így manapság gyakori jelenség az egyre több és különböző feltételektől függő konstrukció. Ezeken a részleteken ugyanis még kis ráfordítással is tudnak változtatni, és legalább van mivel kommunikálni az „újdonság varázsát” is. Például az említett 0 százalékos THM is csak akkor érvényes, ha az ügyfél X hónapon belül törleszt. „Sok félreértésre ad az is okot, hogy az ügyfelek egy része nem látja át: a hitelkártyáknál a türelmi periódus nem a tárgyhavi első vásárlástól számítódik, hanem kötött, így előfordulhat, hogy akár már a vásárlás után pár nappal vissza kell fizetni a teljes kölcsönösszeget a kamatmentesség megtartásához” - emelte ki Binder a tipikus félreértéseket.

Munkában az akcióhősök
- Csillagszóró hadművelet

Persze az sem mindegy, miért verjük magunkat adósságokba. Az elmúlt években egyre nagyobb számban nyilvánosságra került visszaélések miatt a kormányzat a fogyasztók védelme érdekében az idei vásárlási szezonban összehangolt hadműveletet indított el. A Csillagszóró hadművelet keretében december elejétől másfél hónapon át hét hatóság ellenőrei fognak akcióhősként tündökölni. Az ünnepi forgatagba elvegyülve például álruhás ellenőrök végeznek majd próbavásárlást, az APEH, az ÁNTSZ, az Élelmiszerbiztonsági Hivatal, a fogyasztóvédelem, az állategészségügy szakemberei, valamint a munka- és a vámellenőrök tüsténkednek majd a jogtalanságok feltárásánál. Az akció eredményeiről folyamatosan tudósítják az érdeklődőket a csillagszorohadmuvelet.info weboldalon.
Az akció kapcsán Kathi Attila, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) főosztályvezetője úgy nyilatkozott, hogy a fogyasztóvédelem részéről az elmúlt évekhez hasonlóan idén is a gyermekjátékok és az elektromos készülékek lesznek a fő vizsgálati területek. Ezenkívül az élelmiszerek terén a szezonális, ünnepi árukat ellenőrzik kiemelten, mint például a bejglihez szükséges mák, dió vagy a szilveszterhez köthető lencse. A leghatékonyabbnak a főosztályvezető ugyanakkor azt tartja, ha a vásárlók körültekintően és kellőképp informáltan vásárolnak, ezáltal többnyire elkerülhető az ünnepi üröm.
A vásárlási lázban égők lehűtésére közzétették a legveszélyesebbnek talált termékek fotóit, a fotóalbumot folyamatosan bővítik a szezon alatt. A vitás esetek gyakorisága miatt apró jogi eligazítást is közzé tettek, melyből megtudhatjuk például, hogy az akciós termékre is érvényes a garancia vagy jótállás, kivéve, ha hibával rendelkező áruról van szó, melyről természetesen tájékoztatták a vásárlót.