Vissza a tartalomjegyzékhez

Kulcsár István
Oroszország díszelnöke lehet

Az orosz állami dumában együttesen a mandátumok háromnegyedével rendelkező két párt - az Egységes Oroszország és az Igazságos Oroszország -, valamint két parlamenten kívüli kis párt Dmitrij Anatoljevics Medvegyevet jelölte az ország elnökének. A döntés mögött álló Vlagyimir Putyin egy televíziós beszédben is letette mellette az obulusát. Sietve támogatásáról biztosította az orosz ortodox egyház is. Ennél biztosabb háttérrel és eséllyel tehát aligha indulhat politikus az államfői posztért, amelyet Medvegyev - szinte függetlenül attól, hogy kik lesznek az ellenfelei - csaknem biztosan már a március 2-ára kitűzött elnökválasztás első fordulójában elnyer.

Dmitrij Medvegyevben a kül- és belföldi megfigyelők, politológusok tulajdonképpen már hoszszabb ideje látták az elnökségért harmadjára nem indulható Vlagyimir Putyin utódát. A legutóbbi időben azonban új találgatások röppentek föl: a jelenlegi miniszterelnököt, Viktor Zubkovot jelöli az államfő; egészen váratlan jelöltet húz elő bűvészcilinderéből stb. Így aztán most szinte meglepetésnek tűnt, hogy nincs semmiféle meglepetés.


Oroszország következő elnöke 42 éves. Jogtudós, 1990-ben, az aspirantúra elvégzése után a leningrádi városi tanácshoz került, ahol közeli munkatársa lett az akkor ott tevékenykedő Vlagyimir Putyinnak, és közben tanított alma materében, az abban az időben már Szentpétervári névre hallgató egyetemen. Mentora magával vitte Moszkvába. 34 évesen a kormányapparátus helyettes főnöke, három év múlva az elnöki hivatal vezetője, 2005 óta első miniszterelnök-helyettes, egyidejűleg a Gazprom igazgatótanácsának elnöke. És amit most minden róla cikkező újságíró szükségesnek tart hangsúlyozni: nincs KGB-s múltja.
Jelölésének hírére nemcsak a Gazprom-részvények árfolyama, hanem az egész moszkvai tőzsde gyors emelkedésnek indult. Az orosz üzletem-berek ugyanis Medvegyevben látják annak biztosítékát, hogy a gazdaságpolitikában folytatódik az eddigi putyini vonal, és nem következik be - amitől pedig mostanában nagyon tartanak - a „bársonyos reprivatizáció”. Jelölésével viszonylag elégedettnek látszik a külföld is. „Medvegyevet tartják a legliberálisabb, a legtechnokratább és az üzleti élet iránt legbarátibb utódjelöltnek” - nyilatkozta Edward Parker, a Fitch Ratings amerikai-angol hitelminősítő cég képviselője.
Hogy Medvegyev mennyire liberális és hogyan értelmezi a demokráciát - arról megoszlanak a vélemények. De semmiképpen sem kifejezetten héja, mint például az eddig fő riválisának számító másik első miniszterelnök-helyettes, a volt hírszerző Szergej Ivanov. Medvegyev koordinálja országa hosszú távú gazdasági és szociális terveinek kidolgozását, ahol - mint mondják - nagyfokú pragmatizmusról tett tanúbizonyságot. Jó, sőt, kellemes szónok, megjelenésében és szóhasználatában egyaránt fiatalos. Amikor az ő jelölése mellett döntött, Putyin nyilvánvalóan nemcsak hozzá való lojalitását, hanem utódja máris jelentős hazai ismertségét, népszerűségét, de Nyugaton is pozitívnak ítélt imázsát ugyancsak figyelembe vette. A stílus persze maga az ember, mégis, alighanem téved, aki azt hiszi, hogy alapvető kérdésekben a jövendő elnök különbözni fog a jelenlegitől, hiszen az ő kreatúrája.
Az orosz sajtó olyan egyértelműen biztos Dmitrij Medvegyev megválasztásában, hogy már a jövendő first ladyt mutatja be (Szvetlana Vlagyimirovnával - képünkön - az általános iskola első osztálya óta ismerik egymást; a hölgy egy egyházi, félig-meddig kulturális projektben való részvételen kívül nemigen politizál, jó barátnője Alla Pugacsovának, a legünnepeltebb orosz popprimadonnának), illetve azt találgatja, hogy kik kapnak majd helyet az új államfő „csapatában”.


Szvetlana Vlagyimirovná

Ám terveinek valóra váltásához - tegyük hozzá: természetesen - Vlagyimir Putyin jóváhagyása kell. Gleb Pavlovszkijnak, a moszkvai Hatékony Politika Alapítványa vezetőjének szavai szerint „a csapatnak új kapitánya lesz, de a vezetőedző az eddigi marad”. A „hogyan?” alkotmányos megoldására azonban továbbra is csak tippek vannak, bár Medvegyev keddi bejelentése Putyin jövendő miniszterelnöki jelöléséről erősen szűkíti a „tipposzlopot”. Egyesek ugyan most sem zárják ki azt a lehetőséget, hogy az újonnan megválasztandó államfő (vagyis Medvegyev) egy bizonyos idő után valamiféle ürüggyel lemond posztjáról, és - mivel az alkotmány csak az elnöki mandátum kettőnél több egymást követő betöltését tiltja - Putyin akkor már ismét törvényesen indulhat az államfői címért. Sőt, mihelyt az elnök lemond - az alkotmány értelmében - mint miniszterelnök, ideiglenes államfőként (mint tette Jelcin távozása után 1999-ben) automatikusan a helyére léphet. Korábban egyébként Putyin már utalt rá, hogy akár miniszterelnökként is folytathatja tevékenységét, de az utóbbi hetekben erről nem esett szó. Ez tehát megint egy olyan meglepetés, amely valójában nem meglepetés. Ebben az esetben azonban probléma lehet abból, hogy az alaptörvény értelmében az elnök a fegyveres erőknek az „atomkoffert” is birtokló főparancsnoka. És a jelenlegi prezidenciális rendszerben ő nevezi ki, illetve váltja le (a duma jóváhagyásával) a miniszterelnököt. Ha Medvegyev bejelentése realizálódik, át fogják-e hidalni ezeket az elrendezetlen kérdéseket, és ha igen, hogyan?
Ezenkívül legújabban még egy régebbi variáns is ismét előtérbe került. A Hetek e számának megjelenése napján ül össze Minszkben a jelenleg inkább csak formálisan létező orosz- fehérorosz szövetség legfőbb államtanácsa Vlagyimir Putyin orosz és Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök részvételével. Állítólag ezen az ülésen döntenek arról, hogy tényleges államszövetséget hoznak létre, amelynek államfője Putyin, parlamentjének elnöke pedig Lukasenko lehet. Ebben az esetben Medvegyev csak az egyik tagköztársaság elnöke lenne alárendelve a közös államfőnek. Államszövetségi hatáskörbe kerülnének a kül- és a pénzügyek, a honvédelem, valamint a természeti kincsek (kőolaj, földgáz) kitermelésének irányítása. Igaz, amikor néhány napja kiszivárgott ez az állítólagos terv, mind Moszkvában, mind Minszkben kategorikusan cáfolták, mi több, a fehérorosz elnöki szóvivő egyenesen „agyrémnek” minősítette. Ennek ellenére az orosz sajtó újra meg újra visszatér ehhez az elgondoláshoz, és annak vég nélküli alvariánsait ragozza. Persze az is lehetséges, hogy valóban van ilyen terv, de nem válik valóra, mert csak Putyin pártolja, míg a változatlanul vérig sértett Lukasenko (akinek annak idején Borisz Jelcin állítólag az államszövetség elnöki posztját ígérte) nem lesz partner hozzá. Pedig orosz szempontból ez lenne alkotmányjogilag a legtisztább megoldás, és elképzelhető, hogy csak meghiúsulása esetére, mintegy tartaléktervként dolgozták ki a miniszterelnöki variánst…
Mindettől függetlenül azonban nyilvánvaló, hogy jövő májustól Medve(gyev) alakja jelképezi majd az orosz medvét, bár értelemszerűen csak országa „díszelnöke” lehet. Eddig ő volt a miniszterelnök első helyettese. Ezentúl neki lesz egy első felettese: Vlagyimir Putyin.