Vissza a tartalomjegyzékhez

Sz. F.
Nagyon jól jártunk
Kapolyi László egykori ipari miniszter

Balogh Zoltán, a hévízi-gyógyfürdő és kórház egykori igazgatója azt állítja, hogy a víz alatti titán miatt ment tönkre kis híján a tó, de ami ennél is súlyosabb, hogy a titánt kiszállították a Szovjetunióba, ám nem kaptunk érte világpiaci árat, holott, ha kaptunk volna, a rendszerváltás idejére nem lett volna 22 milliárd dollárnyi államadósságunk.
- Az állítás több pontja is szakmai tévedésen alapul.

a

Melyek ezek?
- A Hévízi-tó problémáját nem az okozta, hogy a környéken víz alóli bányászat is zajlott, hanem az, hogy a tó forrásaira különböző üdülőket, panziókat telepítettek, és ezek elszívták a vízutánpótlás egy részét.
A másik tévedés: a bauxittal nagyon jó konstrukciót tudtunk kialakítani: a timföldet kiszállítottuk a Szovjetunióba, ott olcsó villamos energiával kohósították, majd alumíniumot kaptunk vissza. Ez nagyon jó üzlet volt a nyolcvanas évek elején, 300 millió dollár aktívummal járult hozzá évente a külkereskedelmi mérleghez.
De mi lett a titánnal?
- A titánsalakot szerették volna földolgozni, ez hosszú ideig téma volt, de máig sem tudtak kidolgozni gazdaságos technológiát, mint ahogy a timföldgyártás után visszamaradt vörös iszapra sem.
Mihala Ferenc gépészmérnök azt állítja, hogy Gillemot László professzor azért kapott Kossuth-díjat, mert kidolgozta a titán kinyerésének módszerét.
- Gillemot László azért kapott Kossuth-díjat, mert a legfiatalabb akadémikus volt a maga korában. Több technológiával foglalkozott a Fémipari Kutatóintézetben, például a hegesztés technológiájával is: sok tudományterületen vált világhírűvé.
Ezek szerint nem igaz, hogy kidolgozta a titán kinyerésének technológiáját?
- Én nem tudok róla. Pedig a beosztásomnál fogva kellett volna tudnom.
Ezek szerint Balogh főorvos, illetve Mihala úr állításai az összeesküvés-elmélet kategóriába sorolhatók?
- Nem összeesküvés-elmélet. A főorvos urat őszintén tiszteltem, mint a Hévízi-tó akkori gazdája mindent megtett, hogy leállíttassa a nyírádi bányászatot, és végül is célt ért. De nyilván más egy lelkes traumatológus orvos véleménye, mint a miénk, akik azt mondtuk, ki lehetett volna bányászni azt a bauxitot.
Összességében hogyan járt el a Szovjetunió a velünk folytatott kereskedelemben? Korrektül fizetett, vagy erőpozícióból kifosztotta az országot?
- Korrektül járt el. Nagyon jó üzleteket kötöttünk, például gabonáért, húsért évente két milliárd dollár összegben cseréltünk energiát, főleg olajat, villamos áramot, földgázt. A rendszerváltás után azonban veszni hagytuk a keleti piacot, amiről aztán sokáig folyt a vita, mert a magyar mezőgazdaságot ez tette tönkre. Én speciál jól jártam vele.
Miért?
- Mert fölújítottam a villamosenergiaimportot Keletről.