Hetek-összeállítás: Németh Szilárd és Morvay Szilárd
Kaká, a hit hőse
Egy rendkívüli sportpályafutás, ami még csak az elején tart
Tizennyolc évesen az orvosok egy baleset után azt mondták neki, hogy
örüljön, ha megtanul mankó nélkül újra járni. Huszonöt éves korára szinte
mindent megnyert, amit futballista elérhet. Világbajnok, Bajnokok
Ligája-győztes, olasz bajnok, és 2007-es teljesítményéért december elején
megkapta az Aranylabdát is. Ricardo Izecson dos Santos Leite - vagy ahogy
mindenki ismeri: Kaká - azonban még a trófeáknál is jobban örül annak, hogy az
emberek nemcsak a futballpályán tekintik őt hősüknek, hanem élete és hite is
milliók számára példaképpé vált.
2007. május 23., Athén.
A Bajnokok Ligája-győzelem utáni percek
Fotó: Reuters
2007 december 2-án Párizsban az európai sportújságírók a brazil válogatott és
az AC Milan csatárát választották az év legjobb labdarúgójának. Kaká az előzetes
várakozásoknak megfelelően Lionel Messi és Cristiano Ronaldo előtt fölényesen
nyerte meg a szavazást.
A „fehér Pelének” becézett klasszis volt már Bajnokok Ligája-győztes,
világbajnok, aranylabdás, olasz bajnok és a Serie-A legjobb játékosa. A könynyed,
virtuóz játékáról és szerénységéről híres brazil focista ma milliók példaképe és
hazájának igazi büszkesége. A kétszeres aranylabdás Ronaldo így méltatta: „Kaká
elképesztő srác. Annyira kitűnt idén a mezőnyből, hogy egyszerűen nem lehet
kérdéses a sikere.”
Sok híres brazil labdarugó, mint például Ronaldo, Rivaldo vagy Ronaldinho a
pályafutásukat mélyen, a nyomornegyedekben kezdték. Rivaldónak például naponta
20 kilométert kellett gyalogolnia az edzésre és vissza. A sokmilliós
metropoliszokban rengeteg gyerek álmodik arról, hogy a világhírű sztárokhoz
hasonlóan egyszer valaki felfedezi őket az utcán, a strandon vagy a
futballpályán. De még azoknak a keveseknek is, akiknek ez sikerül, később
gyakran nehéz feladat feldolgozni a hirtelen jött hírnév és pénz jelentette
nyomást, és az éjszakai élet, valamint a hedonista életmód sok fiatal játékos
pályafutására árnyékot vetett.
Kaká élete azonban egészen másként alakult. Mérnök apja és tanárnő anyja mindent
megadott a Sao Paoló-i kisfúnak, ami a nyugodt gyermekkorhoz szükséges: családi
biztonságot, kényelmes, már-már luxus életkörülményeket és hitet. „Evangéliumi
keresztény családba születtem. Szüleim már megtért keresztények voltak, amikor
én megérkeztem, így az otthonunkban mindig ott volt Isten jelenléte” -
nyilatkozta Kaká egy brazil lapnak adott interjúban. A jó körülmények persze nem
garantálták azt, hogy élete sikerről sikerre halad, sem pedig azt, hogy
világklasszis labdarúgóvá válik. Kakát szülei mérnöknek szánták, de a fiú - aki
tízéves kora óta a Sao Paolo kölyök- majd ifjúsági csapatában játszott -
tizenötödik születésnapján közölte szüleivel, hogy futballista szeretne lenni. A
példa öccsére is hatással volt, mivel Rodrigo szintén futallistának állt. (A
Diegóként is becézett fiú jelenleg az olasz másodosztályú Rimini csapatában
játszik).
Kaká becenevét is öccsének köszönheti, aki csecsemőként nem tudta rendesen
kiejteni a Ricardo nevet, hanem állandóan egy kéttagú szavacskát mondogatott,
amit szülei Kakának hallottak. Ez a név aztán ráragadt az idősebb fiúra. (A
brazil futballban nem ritka az ilyen játékos kedvű névadás, hiszen a jelenlegi
szövetségi kapitány, Dunga neve például a Hófehérkéből ismert csendes törpe,
Kuka brazil változatából ered.)
Kaká már a Sao Paulo felnőtt csapatában játszott, amikor 2000 októberében úgy
tűnt, hogy végleg kettétörik a pályafutása. Nagyszülei kertjében, az
úszómedencénél játszott, amikor a csúszdáról szerencsétlenül, fejjel lefelé ért
a vízbe. A nem túl mély medence alján a nyaka félrecsavarodott, és az egyik
csigolyája azonnal eltört. „Az orvosok később azt mondták, hogy szerencsém van,
hogy egyáltalán megtanultam újra normálisan járni. A doktorok állandóan a
szerencsét emlegették, a családom azonban Istenről beszélt. Otthon mindig hálát
adtunk Istennek, mert tudjuk, hogy Ő őrzött és gyógyított meg” - állítja Kaká,
aki három hónap alatt tökéletesen rendbe jött.
Ez az eset is hozzájárult ahhoz, hogy a tizennyolc éves futballista
gondolkodásmódja megváltozzon. „Amikor megkeresztelkedtem, egy természetfeletti
érintést tapasztaltam. Nem tudom megmagyarázni, de úgy éreztem, hogy közelebb
kerültem Istenhez. Úgy hiszem, hogy ekkor születtem igazán újjá. Megtanultam azt
is, hogy Istennel sokszor az utolsó pillanatban dőlnek el a dolgok és a hiten
múlik, hogy valami megtörténik-e vagy sem” - emlékezett vissza életének erre az
időszakára. Elkötelezett hitét a nyilvánosság előtt is vállalta, és ettől kezdve
a pályán jellegzetes módon ünnepelte a gólörömét. Az ég felé mutató kezekkel azt
fejezi ki, hogy Jézusnak köszöni a góljait. „Hiszem, hogy Jézus Krisztus
kegyelméből lehetek ma az, ami vagyok” - vallja lépten nyomon. Gyakran visel a
meze alatt „Jézushoz tartozom” vagy „Jézus szeret” feliratú pólót, amelyet akkor
mutat meg, ha a kapuba talál. A pályán tanúsított viselkedése is eltér az
átlagtól: imádkozva szokott pályára lépni, nem káromkodik, és nem szokott részt
venni a játékosok közti öszszezördülésekben sem.
Jellemző pillanat volt az idei BL-győzelem után, amikor a Milan játékosai egymás
nyakába ugorva ünnepelték a sikert, Kaká nem volt köztük, hanem arrébb vonulva,
imádkozva köszönte meg a sikert Istennek (képünkön). A brazil válogatottban
keresztény társaival, például Zé Robertóval és Lúcióval szintén közösen szoktak
imádkozni meccsek előtt.
Miután felépült, bombaformába lendült, és a Sao Paulóban mutatott teljesítménye
(49 első osztályú mérkőzésen 22 gól) alapján Scolari szövetségi kapitány behívta
őt a 2002-es világbajnokságon szereplő válogatottba, amely meg sem állt a végső
győzelemig. Bár csak egy mérkőzésen játszott, húszévesen már világbajnoknak
mondhatta magát.
Ezek után nem is csoda, hogy 2003-ban leszerződtette az olasz AC Milan. A
vételár 8,5 millió dollár volt. „Üveggyöngyökért vettük meg” - dicsekedett
később a világhírű milánói csapat tulajdonosa, Silvio Berlusconi, aki nagy
üzletet csinált a fiatal brazillal. Kakát egyébként egy török csapat is meg
akarta szerezni, ám ott sokallták a vételárat… Amikor megérkezett, úgy számoltak
vele, hogy legalább egy évig csak kiegészítő ember lesz, ám hamar sikerült
beilleszkednie: egy hónap után kiszorította a csapatból a klub egyik kedvencét,
Rui Costát. Első idénye mesésen sikerült: 10 gólt szerzett és a Milannal
megnyerte a bajnoki címet, a scudettót. Az idény végén a Gazzetta dello Sport az
év Serie A-játékosának választotta, megelőzve a későbbi Aranylabdás Nedvedet.
Nemzetközi szinten is remekül teljesített: már a 2005-ös vesztes BL-döntőben jól
játszott a Liverpool ellen, majd két évvel később az ő vezérletével visszavágtak
a Liverpoolnak és megnyerték a Bajnokok Ligáját.
Kaká az Aranylabdával
Talán eddigi legjobb éve volt a 2007-es: ontotta a fontosabbnál fontosabb
gólokat, mesterhármast szerzett a Manchester és az Anderlecht ellen, ami
hozzásegítette ahhoz, hogy 10 góljával a BL gólkirálya lett.
A közönség és az újságírók is elismerik, hogy játéka élményszámba megy, mivel
egyaránt jellemző rá a brazilos könnyedség és az olasz taktikusság. Ahogy ő
mondta: számára a futball „szórakozás és fegyelem.” A 2006-os világbajnokságon
is jól teljesített, és nem rajta múlt, hogy ezúttal a brazilok a negyeddöntőben
kiestek a franciák ellenében.
Amikor 2006-ban kitörtek a futballzavargások Olaszországban, felmerült, hogy a
Real Madridba igazol. Maradását ahhoz kötötte, hogy helyreáll a rend az olasz
futballpályákon. Azt mondta: „A labdarúgás a munkám is, és amennyiben nem tudom
úgy végezni, ahogy szeretném, váltanom kell. A családom biztonságát sem érzem
mostanában biztosítottnak, hiszen a feleségem és a szüleim rendszeresen kijönnek
a mérkőzéseimre”. A nyugalom - úgy-ahogy - helyreállt, Kaká pedig aláírt egy új,
2011-ig szóló szerződést a Milánnal.
Az Aranylabda-szavazás első négy helyezettje közül (Kaká, Cristiano Ronaldo,
Messi, Drogba) a brazil nemcsak játéktudásban, hanem életstílusban is
kiemelkedik. Nem jellemzők rá a Christiano Ronaldo-féle sztárallűrök, a Drogbára
jellemző agresszivitás, illetve a Messi által egyszer nyilatkozott „a cél
szentesíti az eszközt”-féle gondolkodásmód.
Élete példakép lehet a mai fiataloknak. 2005-ben házasodott meg és büszke arra,
hogy nem volt egyetlen szexuális kapcsolata sem az esküvője előtt. A
házasságkötésre az egyik brazíliai neoprotestáns, evangéliumi megagyülekezetben
került sor. A szertartáson számos világhírű futballista részt vett, többek
között Ronaldo, Cafu, Julio Baptista és a brazil szövetségi kapitány, Carlos
Alberto Pereira is. Annak ellenére, hogy a sztármagazinok már többször a „világ
legszexisebb labdarúgójának” választották, magánélete azóta is visszafogott és
csendes. „Nem zavar - mondta az újságíróknak erről -, de azt szeretném, hogy jó
futballistának és ne egy menő sztárnak lássanak.” Az anyagiakkal kapcsolatban is
igyekszik példát mutatni: amellett, hogy jövedelméből egyházi tizedet fizet,
másokon is segít. Amikor az AC Milannál megkapta az első fizetését, öccse
iskoláztatását segítette belőle. Kaká élharcosa a Krisztus Atlétái nevű
keresztény szervezetnek, és humanitárius tevékenységet is folytat: 2004-ben ő
lett az ENSZ élelmiszerprogramjának legfiatalabb éhezés ellen küzdő nagykövete.
Hosszú távú tervei is hitével kapcsolatosak: azt nyilatkozta, hogy szívesen
lenne lelkész. „Nagyon szeretném és élvezném ezt a munkát. Az ehhez vezető út
azonban meglehetősen nehéz, hiszen mély ismeretekre kell szert tennem
teológiából, illetve szinte mindent tudnom kell a Bibliáról. A mai világban nem
könnyű több mint ezer éve leírtakat alkalmazni, de egy lelkésznek éppen az a
dolga, hogy a Biblia tanításait aktualizálja” - mondta Kaká, akinek az ars
poeticája így szól: „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít”.
Kaká még csak huszonöt éves, és ha így folytatja, minden esélye megvan arra,
hogy a futballtörténelem egyik legeredményesebb játékosa váljon belőle. Bár
vannak, akik Peléhez, Platinihez vagy Johann Cruyffhoz hasonlítják, a brazil
csatár arra a legbüszkébb, hogy hívő emberként - mint mondja - „Jézussal a
legjobb csapatban lehet”.
|