Miért barnák a folyók?

A Nature nemzetközi tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a szakemberek arról az öt éve felfedezett jelenségről számoltak be, hogy a szerves szénvegyületeket az esőzések mossák bele a folyókba, tavakba, ettől színeződnek barnára.

Minél kevésbé savas a föld, a szénvegyületek annál könnyebben oldódnak. A savas esők a hetvenes években voltak a leggyakoribbak - miattuk erdők, tavak, sőt épületek mentek tönkre -, de ma már szigorúbbak a szabályozások, ezért váltak ritkábbá, de csak a fejlett országokban. Savas eső lényegében főként a szén elégetése során a légkörbe jutó szennyezőanyagok (kén, nitrogén) miatt keletkezik, amikor ezek reakcióba lépnek a vízzel. A legtöbb ember az elszíneződést szennyeződésnek hiszi, de ez tévedés. Mindazonáltal az elszíneződés újabb problémákat okoz, így például egyes helyeken alig engedi a felszín alá hatolni a napfényt, emiatt a növények sem képesek olyan mélyre hatolni, mint korábban - mondják a kutatók.