Bakó Zoltán
Tarol a retro
A Fiat 500-as az év autója

Soha nem tapasztalt fölénnyel győzött az idei választáson a Fiat új retro-minije. Az első alkalommal 1964-ben kiosztott díj eddigi történetében még nem volt arra példa, hogy az első és a második helyezett közti pontkülönbség elérje a 60-at, márpedig most ez történt. A 22 ország 58 újságírójának részvételével tartott szavazáson 25-25 pontot oszthattak ki személyenként a bírálók, a második helyezett a Mazda 2, a harmadik pedig az új Ford Mondeo, míg a negyedik helyre a Szlovákiában gyártott Kia C’eed „futott be”.

Aki elolvassa az Év Autója választásnak az ehhez hasonló, minden év végén megszülető felsorolását, az természetesen nem feltétlenül ért egyet. Mondhatnánk akár azt is, hogy a Mercedes C sokkal jobb autó, mint az előtte végzett modellek - s valószínűleg nem is fognak vele sokan vitába szállni -, ám az év autója cím odaítélésénél nagyon sok szempontot kell figyelembe venniük a bírálóknak. Néhányat kiragadva: formaterv, kényelem, biztonság, az üzemeltetés gazdaságossága, vezethetőség, teljesítmény, praktikusság, környezetvédelem, ár-érték arány - mind alapvető szempont a döntés meghozatalakor.
A Fiat 500-asa „mini” formaterve terén egyértelműen sikeresnek bizonyult, hiszen már az újságok képei s az autószalonok előzetesei alapján is óriási volt mind a szakma, mind a nagyközönség érdeklődése már a forgalmazás előtt is az idén júliusban a szalonokba került modell iránt. Ezt táplálta az is, hogy az új Fiat 500-as a már sikeres nagy „visszatérők”, a Mini, illetve a VW Bogár mintáját követte. Sikeresen idézte fel a külső kialakításában a nagy sikerű, 1957 és 1977 között több mint 3,8 millió példányban gyártott előd különlegességét, mindezt korunk technikai színvonalán. Így nem is csoda, hogy a kitűnően eltalált formaterv és az előd legendássága a vevőket arra késztette, hogy Olaszországban és Franciaországban október végéig 105 ezer megrendelést adjanak le, amiből 36 ezret már teljesítettek is, s várhatóan ez 60 ezerre nő az év végéig. A külső mellett a beltartalom is kiváló. Az autó az első olyan modellnek számít a „mini” kategóriában, amelyik teljesíteni tudta az Eu-roNCAP igen szigorú töréstesztjét a maximális ötcsillagos szinten, így előrevetítve azt, hogy nem kell egy minibe üléskor kompromisszumot kötnie a vásárlónak a biztonság terén - sem. Mindehhez alapáron kínál a Fiat hét légzsákot, ami szintén igen ritka ebben a kategóriában.
A vezethetőségről, a gazdaságos üzemeltetésről és a motorok kiemelkedő teljesítményéről szintén nagyvonalúan gondoskodtak a Fiat-csoport mérnökei, hiszen a rendelhető benzines (1.2 69 LE -1.4 16V, 100 LE) és dízel- (1.3 75 LE Multijet) motorok mindegyike nagyon temperamentumosan, de mégis gazdaságosan mozgatja a kiskocsit. Mindehhez itthon az előzetes információk alapján legalább 2,8-3 millió forintos indulóáron lehet majd hozzájutni, amiből a magyarországi 250-360 ezer forintos regisztrációs adót levonva valóban nagyjából az olaszországi 10 500 eurós (mintegy 2,7 millió Ft-os) induló árszintet kapjuk.
Idén a győztes neve és a sorrend már négy nappal az eredményhirdetés előtt kiszivárgott, de most már napok óta valóban tény, hogy a Fiat Panda 2004-es sikere után ismét a Fiat-csoport lett a győztes, immár 12-edszer, mégpedig ezzel a soha nem látott fölénnyel. Német autógyártók az eddigi 45 választás közül 13-szor győztek (legutóbb a Ford S Maxxszal), míg összesítésben a franciák vezetnek 14 győzelemmel (legutóbb 2006-ban az új Clióval). A japán és az angol autógyártók 3-3-szor hódították el a címet eddig, de az angolok utoljára a 70-es évek elején, míg a japánok 2005-ben az új Toyota Priusszal. Az elmúlt évtizedek során több olyan modell is nyert, amelyik nem tudott e nívós díj megszerzése ellenére sem jelentős piaci sikereket elérni. Ilyen volt pl. az 1996-os Fiat Bravo/Brava páros vagy az emlékezetes Citroën XM 1990-ből. Azonban ez a ritkább, hiszen a nyertesek nagy többsége a későbbi forgalmazás során valóban kiemelkedő eredményeket produkál. Az Alfa Romeo gyártósorait az 1998-ban nyertes 156-os és a 2001-es győztes 147-es modellje hozta ismét „mozgásba”, míg a Toyotának az idén elért világelsőségéhez is jelentősen hozzájárult a 2000-ben diadalmaskodó vadonatúj Yaris modellje, valamint a hibridhajtás egykori úttörője, a 2005-ös Prius II.
Idén az 58 szakíró közül 33 tette első helyre a Fiat 500-ast, s ez már önmagában is indokolta a soha nem tapasztalt nagy fölényt. Ebben az a döbbenetes, hogy az autók fejlődése nem áll meg, s jövőre is lesz az újabbnál újabb modellekről szavazás, s néhány év múlva a ma újdonságai válnak majd természetessé, megszokottá. „Megszoknunk” tehát e téren is az állandó változást kell. Már ha bírjuk a tempót.