Vissza a tartalomjegyzékhez

Piros Péter
A sejkek játékai
Mitől háromszáz forint a benzin?

Bár sem világpiaci összeomlás, sem globális terrorcselekmény vagy különlegesen nagy természeti katasztrófa nem történt az elmúlt időben, a kőolaj hordónkénti ára mégis a rekordérték körül mozog, idehaza a benzin literjéért pedig már háromszáz forintot kell fizetni.

A hazai benzinár alakulása soktényezős kérdés. Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója szerint három-négy olyan folyamat is azonosítható, melyek láncolata végül meghatározza az aktuális benzinkúti árakat.
Ugyan a kőolaj jelenlegi, hordónként 100 dollár körüli ára elképesztően magasnak számít, nem árt figyelembe venni, hogy néhány év alatt az amerikai valuta 35-40 százalékot veszített értékéből, és ha a hét évvel ezelőtti árfolyammal számolunk is, ugyanez a hordónkénti ár nem több 55 dollárnál. Hegedűs Miklós szerint persze ez is emelkedésnek számít, de a „drámai” jelző mindjárt el is hagyható. „A valuta értékcsökkenése az amerikai inflációban játszik szerepet, amely emeli a nominális kőolaj- és üzemanyagárakat” - hangzik a szakember következtetése.
Az arab világ és az Egyesült Államok közötti tartós szembenállás a második lépcsőfok, amely a magas üzemanyagárakhoz vezet. Hegedűs szerint az USA mint a legnagyobb felhasználó és a piac legnagyobb potenciális lehetőségekkel rendelkező szereplője, valamint a főleg arab olajexportőr országokat tömörítő OPEC nem felhőtlen kapcsolata kifejezetten rossz hatással van a kőolaj kereslet-kínálati arányára, a jelenlegi pakisztáni problémák pedig csak erősítik ezt a hatást. Továbbá hátráltatóak azok a tények is, hogy az arab országokban többségében állami vagy családi tulajdonban vannak a kőolaj-kitermelés eszközei és forrásai. A másik jelentős exportőr, Oroszország pedig kifejezetten tiltja, hogy a külföldi tőke az olajüzletbe bekapcsolódjon. Nem az a probléma tehát, hogy nincs megfelelő mennyiségű készlet, hanem a beruházási oldalon nincs dinamikus beruházás, fejlesztés.
„India és Kína az a két ország, melyeknek a világon a legdinamikusabban növekszik a kőolajigényük. Az energiafelhasználásuk évente 10-15 százalékkal emelkedik, az Egyesült Államokban pedig a készletfelhalmozás jelent hasonló jellegű problémát” - sorolja az elképesztő adatokat Hegedűs Miklós. Mint mondta: a jövőben az alapvető kérdés már az lesz, hogy a kitermelés tud-e lépést tartani az ilyen mértékben megnövekedett igényekkel.
Azt, hogy Magyarországon a közeljövőben várható-e jelentős olajárcsökkenés, valamint, hogy milyen hatásokat vált ki a benzin- és dízelár növekedése, a szakember szerint nagyon nehéz megjósolni. „Rövid távon ugyanis bármilyen természeti katasztrófa, politikai esemény vagy egy esetleges terrortámadás is megdobhatja a világpiaci árakat, így erről nehéz nyilatkozni; ugyanakkor nem gondolom, hogy Magyarországon a jelenlegi körülmények között az üzemanyag ára jelentős mértékben drágítaná egyéb termékek és szolgáltatások árát.” Mindenesetre jelzésértékű az a napokban felröppent hír, hogy a hét végi, Szaúd-Arábiában tartott OPEC-konferencián Hugo Chávez venezuelai elnök kijelentette: az olaj ára a 200 dollárt is elérheti, amennyiben az Egyesült Államok megtámadná Iránt. Eközben az Egyesült Államokban már tévéműsorokban élcelődnek azon, hogy a benzináremelésre azért van szükség, hogy a gazdag olajsejkek még fényűzőbb életet tudjanak élni. Az a kép járja be a tévécsatornákat, mely szerint ezüstből készíttetnek maguknak autót a Közel-Keleten a sejkek.