Busa Viola
Olvad a Föld
Negyedmilliárd ember maradhat ivóvíz nélkül

„Olyan ijesztő, mint egy sci-fi film” - jellemezte Ban Ki-Moon ENSZ-főtitkár a szervezet Kormányközi Klímaváltozási Bizottságának (IPCC) legutóbbi jelentését. A dokumentum szerint a globális felmelegedés jelensége immár „egyértelmű”, a világra gyakorolt hatása pedig „kiszámíthatatlan és visszafordíthatatlan”.

Az IPCC napokban közzétett jelentése idén sorrendben már a negyedik dokumentum a globális felmelegedésről. A Valenciában ismertetett jelentés tulajdonképpen összegzi a februárban, márciusban és májusban közzétett első három jelentést, amelyek a klímaváltozás trendjeinek ismertetésével, annak az ökoszisztémára és az emberi társadalomra gyakorolt hatásával, valamint a meghozandó intézkedésekkel foglalkoztak.
Az IPCC - amely idén Al Gore-ral osztozhatott a Nobel-békedíjon - meglehetősen borús képet festett a jövő generációi számára: a bizottság által immáron jóformán elkerülhetetlennek tartott felmelegedés a Földön élő állatfajok közel 30 százalékának kihalását idézheti elő. Ezenkívül emberek millióinak kellene a jövőben áradásokkal számolniuk, 250 millióan maradhatnak friss ivóvíz nélkül, de a tengeri korallok is tömegesen pusztulnának el. A tengerszint 18-59 centiméterrel is megemelkedhet 2099-ig, de ez csak hozzávetőleges érték, a tudósok szerint a végső vízszintnövekedés ennél nagyobb is lehet. A kutatók közül sokan arra mutatnak rá, hogy a grönlandi jégtakaró elolvadása a korábban becsültnél rövidebb idő alatt is végbemehet. Ez pedig a partvidékek elmocsarasodását is előidézheti.
A megállapítások szerint a szén-dioxid-kibocsátás a vártnál gyorsabban növekszik, ráadásul - ahogyan arra a Science magazinban közzétett egyik tanulmány is rámutatott a közelmúltban - az erdők és az óceánok 40 százalékkal kevesebb szén-dioxidot nyelnek el, mint azt korábban gondolták. A sarki óceán jegének tartós csökkenését észlelik minden nyáron. A teljes jégfelület 4,3 milliárd négyzetkilométert tett ki október elején, ami 23 százalékkal kevesebb, mint amit 2005-ben mértek. Az Országos Hó- és Jégadat Központ (NSIDC) kutatói szerint 2030-ra a sarkvidéken már lehet, hogy egyáltalán nem lesz hó, ami sokkal korábbi időpont, mint amit előzőleg jeleztek.
Mintha a klímaváltozás hatásainak ecsetelése még önmagában nem lenne kellőképpen riasztó, az IPCC mindemellett még arra is rámutatott, milyen kevés idő áll az emberiség rendelkezésére ahhoz, hogy cselekedjen. „Amit az elkövetkező 2-3 évben teszünk, az határozza majd meg a jövőnket” - nyilatkozta Rajendra Pachauri, az IPCC elnöke. Miközben Ban Ki-Moon a klímaváltozást „korunk meghatározó kihívásának” titulálta, felszólította az Egyesült Államokat és Kínát - az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásért leginkább felelős országokat -, hogy az újabb globális klímaegyezmény tárgyalásakor tanúsítsanak „konstruktívabb magatartást”.
E tárgyalásra néhány hét múlva, decemberben kerül majd sor Bali szigetén, ahol a világ energiaügyi miniszterei azért gyűlnek egybe, hogy a 2012-ben lejáró kiotói egyezményt követő újabb megállapodásról és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának korlátozásáról cseréljenek eszmét. Amerika és Kína nem ratifikálta a kiotói egyezményt, azért az abban meghatározott kibocsátáskorlátozások sem kötik őket.
Az IPCC szerint azonban a kibocsátást már most csökkenteni kell, ha el akarnak kerülni egy globális éghajlati katasztrófát, amelynek következtében szigetállamok tűnhetnek el, az afrikai mezőgazdasági termelés további 50 százalékkal, a globális gazdasági termelés pedig 5 százalékkal csökkenne. A bizottság szerint, ha 2012-ig nem történik meg a kibocsátásnövekedés visszafordítása, akkor már „túl késő lesz”.