Hetek-összeállítás
Mosolydiplomácia
Miért járt Orbán Viktor Amerikában?
„A Fidesz kihasználja a lehetőséget, hogy a magyar kormányzat Putyin-barát politikája miatt most újra pozícionálhatja saját nemzetközi kapcsolatrendszerét és megítélését” - magyarázta lapunknak egy vezető fideszes politikus, miért sokasodtak meg az utóbbi időben az ellenzéki politikusok Amerika-barát és egyben Oroszország-kritikus megnyilvánulásai. A múlt héten Orbán Viktor az Egyesült Államokban járt, ahol Tom Lantossal, a képviselőház külügyi bizottságának magyar származású elnökével is tárgyalt.
Fotó: MTIA pártelnök amerikai látogatásának apropóját az adta, hogy idén Horváth János, a Fidesz képviselője kapta a Truman-Reagan Szabadság Emlékérmet a kommunizmus áldozatainak emlékét őrző washingtoni alapítványtól. A kitüntetés átadására Orbán Viktor is elkísérte frakciótársát, és emellett több megbeszélést folytatott amerikai közéleti szereplőkkel. Többek között találkozott George Patakival, aki az amerikai elnök személyes felkérésére az Egyesült Államok delegáltja az ENSZ-közgyűlésben, részt vett Washingtonban a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának egy kerekasztal-beszélgetésén. Találkozott Arthur Schneier rabbival, a New York-i Park East zsinagóga főrabbijával, és eszmecserét folytatott New Yorkban Richard Holbrooke volt amerikai ENSZ-nagykövettel is.
Orbán Viktor útja során élesen fogalmazott a magyar külpolitikáról, miszerint Washingtonból szemlélve érthetetlen a magyar kormány Oroszország-politikája és az, hogy Budapest továbbra is a „Nyugat és Kelet közötti híd” szerepet szánja Magyarországnak, miközben az ország NATO- és EU-tag. „Mi nem híd vagyunk, hanem hídfő, méghozzá a nyugati oldalon” - szögezte le Orbán Viktor, aki szerint Magyarországnak egyértelműen úgy kell építenie kapcsolatait, hogy hazánk a NATO tagja, a nyugati katonai biztonsági rendszer része, melynek Oroszország viszont nem része.
Az elmúlt hónapokban a Fidesz külpolitikájában látványosan észrevehető a Putyin vezette Oroszország bírálata. Orbán Viktor az energetikavita kapcsán többször beszélt arról, hogy nem szeretné, ha Magyarország a Gazprom legvidámabb barakkja lenne, és az orosz érdekeltségű Kék Áramlat helyett az uniós fejlesztésű Nabucco gázvezeték mellett tette le a voksát. Az idei ’56-os megemlékezésen a „sorvasztó keleti öleléssel” szemben a nyugati demokrácia „a szabadság, egyenlőség, testvériség” eszméjét ajánlotta a „szabadságszerető magyaroknak”. Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi és a Határon túli Magyarok Bizottságának fideszes elnöke a napokban arról értekezett, hogy a NATO-nak és Magyarországnak támogatnia kell az Egyesült Államok kelet-európai rakétatelepítési programját (melyet Oroszország kritikusan szemlél). Németh úgy fogalmazott, hogy Oroszország meg akarja osztani Európát, majd szembe akarja fordítani Amerikával.
A Fidesz offenzívája még olyan területekre is kiterjed, mint Laborc Sándornak, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának kinevezése, melyet a párt szakpolitikusai azért támadnak, mert a titkosszolga hat évet tanult a moszkvai Dzserdzsinszkij Akadémián, együtt a jelenlegi orosz hírszerzés vezetőivel.
A Budapest Analyses jobboldali külügyi elemző intézet ezzel kapcsolatosan egyenesen azt állította, hogy a NATO-ban elvárás lenne a felívelő orosz hírszerzői tevékenység visszaszorítása, amit ez a kinevezés veszélyeztet.
Egy vezető fideszes politikus azt állította lapunknak, hogy Oroszország újbóli felemelkedésével az Egyesült Államok szempontjából újra fontos szerepe van a közép-európai országoknak. Csehország, Lengyelország az amerikai rakétavédelmi pajzs támogatása kapcsán egyértelműen az Egyesült Államok mellett tette le a voksát, Magyarország azonban tavaly óta - Gyurcsány moszkvai és Putyin budapesti látogatása óta - különutas politikát képvisel. „Az elmúlt időben az amerikai diplomaták és a Fidesz vezetői közötti kapcsolat magasabb dimenzióba lépett” - tette hozzá, emlékeztetve arra, hogy 1998 és 2002 között hűvössé vált a viszony.
A budapesti értelmiségben tartja magát az a nézet, hogy az Orbán-kormány idején több hibát is elkövetett a magyar adminisztráció, ami miatt jegelődött a párt amerikai kapcsolatrendszere. Ilyen volt például, hogy a kormány nem reagált Kondor Katalinnak, a Magyar Rádió elnökének az amerikai nagykövet asszony antiszemitizmus miatt aggódását brekegésnek minősítő megjegyzésére. Egy, az Operaházban rendezett állami ünnepség során ugyancsak Nancy Goodman-Brinker nagykövet asszonyt a nemzetközi protokolltól durván elütő helyre ültették. De a hangulati elemeken túl a svéd Grippen vadászgépek vásárlása az amerikai F16-osok helyett sem maradt nyomtalan a gazdasági patriotizmust képviselő amerikaiak szemében. Szeptember 11-ét követően pedig a kormány - állítólag - nem kellő súllyal határolódott el Csurka István otromba, Amerikát hibáztató nyilatkozatától.
Bába Iván egykori külügyi államtitkár - a Fidesz külügyi kabinetjét vezette évekig - ezen „problémapontok” egy részét túlzásnak tartotta, bár azt elismerte: az F16-osok ügye hozzájárulhatott ahhoz, hogy hűvösebbé váljon a kapcsolat. Bába szerint az, ami Oroszországban zajlik - a demokrácia sajátos értelmezése -, valóban új helyzet elé állította az Egyesült Államokat, de Magyarországot is. „Bár a Fidesz mindig is Nyugat-barát, atlantista párt volt, ez a helyzet lehetőséget teremt arra, hogy ezt újra elmondja” - vélekedett Bába Iván. A Fidesz mosolydiplomáciájára másutt is felfigyeltek: brit diplomáciai körökből úgy tudni, hogy az Oroszországgal kapcsolatos éles bírálatok a „poszt-Litvinyekó traumában” élő londoni politikusok fülében is édes muzsika.
