Munkatársunktól
Mi lesz Itt?
Biztosítók kontra kormányzat

Vannak, akik tiltakozásul sztrájkolnak, vannak, akik csendben bírálják az Országgyűlés előtt heverő egészségbiztosítási csomagot.
A szakma, sőt a megcélzott biztosítási szereplők sincsenek elragadtatva, úgy vélik, a problémákra nem ad megfelelő választ a törvénytervezet. Vannak, akik alkotmányba ütközőnek tartanak némely részletet, s az is kétséges, vállalkozik-e elegendő biztosító a január elsejétől induló piacnyitáskor.

Mint ismeretes, a kormányzat elképzelése szerint januártól 22 országos hatáskörű biztosító kisebbségi (49 százalékos) részvénycsomagjára licitálhatnak az egészségbiztosítók. A többet ajánló nyertesek elkezdhetik a tagtoborzást, majd miután megszerezték a működési engedélyüket, felállhat az új rendszer. Bár az állam rendelkezik majd a többségi tulajdonnal, a menedzsmentet a befektetők adják, az állam a közgyűlésben, illetve a Felügyelő Bizottságban gyakorolja a tulajdonosi jogokat. A pénztárak számára semmilyen garancia nem áll majd rendelkezésre a működésük biztosításaként: fix fejkvótát kapnak a hozzájuk jelentkezők után, ebből kell gazdálkodniuk. Ha a kiadások után többletet halmoznak fel, jóváírják számukra, ám ha negatívba fordul a gazdálkodásuk, a saját tőkéjükből kell pótolni a hiányzó összeget. Az állam azt várja a befektetőktől, hogy hatékonyan gazdálkodjanak, s így kiaknázhatják a rendszerben lévő tartalékokat, azaz nyereségre is szert tehetnek. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter egy konferencián felszólalva örömét fejezte ki amiatt, hogy a pénztáraknak köszönhetően végre megjelenik az ellenőrzés a rendszerben. Eddig ugyanis csupán a betegellátás végén nyílt lehetőség a pénz költésének az ellenőrzésére, jövőre azonban ez már a beteg megjelenésekor elindulhat.
Mindenki számára kötelező lesz tagnak lenni valamely pénztárnál, amelyeknek kötelező lesz befogadni minden jelentkezőt. A járulékok és az ellátás csomagja nem változik.
Horváth Ágnes egészségügyi miniszter elismerte, ez a rendszer nem ad megoldást minden problémára, nem is érhetjük utol az EU-tagországok polgárainak hosszabb élettartamát, de garantálja az ellátás biztonságát.
Zombor Gábor fideszes parlamenti képviselő, a megyei kórház igazgatója, Kecskemét polgármestere szerint a törvénytervezet alapkérdésekre sem ad válasz. Nem látható be, ha nem jut több pénz a rendszerbe, mitől javulhat az ellátás színvonala, mitől emelkedhetnének az egészségügyi dolgozók fizetései.
Zombor szerint a kormány a sötétbe ugrik. Sem a biztosítottak, sem az egészségügyi dolgozók nem látják, mit hoz a jövő. Nem ismeretes, mi marad meg a mostani kondíciókhoz képest: mit tartalmaznak az egyes ellátási csomagok, meddig maradhat a jelenlegi járulék. A kórházigazgató úgy véli, mindenképpen emelkednek a járulékok, és változás lesz a csomagok tartalmában is. Ennek oka az, hogy a konvergenciaprogram szerint évente 50 milliárddal csökkennek az állami kiadások, így az egészségügyre sem fordítható több pénz a jelenleginél. Ennek megfelelően elkerülhetetlen a járulékok emelése, az egyéni hozzájárulás (vizit-, kórházi napidíj) mértékének emelése, illetve az ellátás, azaz a szolgáltatócsomagok tartalmának a csökkentése.
Az orvosi hitvallással ellentétes intézkedések, kényszerek vannak a rendszerben, ilyen például a várólista: meg tudná gyógyítani a beteget, de korlátozva van, illetve azt gyógyíthatja meg, aki megfizeti. Megvan a kiskapu, hiszen délután, este műtik a fizetős betegeket.
Salamon Károly, az Allianz Hungária Biztosító Zrt. elnök-vezérigazgatója a biztosítók oldaláról fogalmazta meg a bírálatát. Első látásra igen jó üzletnek számítana a biztosítók számára az egészségügy, hiszen 1000 milliárdos piacról van szó. Ám a helyzet csak az első pillanatban tűnik ilyen egyszerűnek, a részletek elemzése után lényegesen összetettebb képet kapunk. Az egészségügy ugyanis jelentősen eltér a szokványos biztosítási piactól - szögezte le Salamon.
Nagy különbséget jelent, hogy a díjakat nem a biztosítók szabják meg, ezt tőlük független szerv határozza meg. Hasonlóképpen a kiadás tekintetében sincs beleszólásuk, hiszen a költségeket és az árakat is ez a hatóság, a Díjtételi Bizottság dönti majd el. A biztosítók nem szólhatnak bele és nem is értenek hozzá, hogy milyen gyógymódokra, szolgáltatásokra van szükség, nem vizsgálják ennek a szakmai jogosságát. Nem marad tehát más szerepük, mint az ellátás szervezése - mondta az elnök-vezérigazgató. Ugyanakkor az ellátás minden kockázatát és anyagi felelősségét a biztosítókra helyezi az állam; teszi ezt úgy, hogy csupán 49 százalékban, kisebbségben vannak jelen. Jelentős anyagi kockázatot kell tehát bevállalniuk olyan dologért, amire semmilyen befolyással nincsenek. Ez az elképzelés semmiképpen sem nevezhető befektetőbarátnak - fogalmazott Salamon.
A törvénytervezet szerint a pénztáraknak veszteségtartalékot kell képezniük. Mégpedig olyan veszteségre, amely nem a rossz működésükből fakad, hanem magából a rendszerből, annak az alulfinanszírozásából. Emellett másfajta veszteséget, a népszerűtlenséget is fel kell vállalniuk, hiszen kellemetlen szereplőként, az orvos és a beteg közé állva nekik kell majd kimondaniuk a „nemet”, azaz adott esetben elutasítani egyes beavatkozásokat. Mindezt olyan közegben, amely szerint a magántőke eredendően rossz, gonosz, a „nem” kimondatásával pedig „ördögöt” csinálnak a pénztárakból - fogalmazott Salamon Károly.
Csak hab a tortán a politikai kockázat. Újságcikkek látnak napvilágot, illetve levelek érkeznek a biztosítókhoz, amelyekben azt tudatják az érintettekkel, hogy ha a következő választásokon az ellenzéki pártok nyernek, mindent visszavonnak - hívta fel a figyelmet Salamon. A nagytőke számára nem elsősorban a nagy haszon az elsődleges, hanem a stabilitás.