Szlazsánszky Ferenc
A török hódoltság paradicsom volt
– mondja a kormány adópolitikájával kapcsolatban Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, a Fidesz alelnöke
Debrecen élni fog az értékalapú ingatlanadó kivetésével?
- Az ingatlanadó abban a formában, ahogy a parlament döntött róla, szerintem
kivitelezhetetlen. Elvileg sem értek vele egyet, a megvalósítás módjával meg
végképp nem.
Elvileg miért nem ért egyet?
- Mert a valós magyar helyzetből indulok ki. Az emberek adóterhelése már nem
növelhető! Ha a kormány valóban adóreformot akar csinálni, azt csakis úgy lehet,
hogy csökkenjen az adóterhelés. Ha új adónemet akarnak bevezetni, akkor legalább
két régit el kell törölni. De az a módszer, hogy nem nyúlok a rendszerhez, csak
újabb és újabb adókat vetek ki, ez nonszensz. Másrészt hiányzik az apparátus, az
információ, a nyilvántartás, ami alapján az értékalapú ingatlanadót ki lehetne
vetni. A kormány kapkod: most látszik, milyen hiba volt az illetékhivatalokat az
önkormányzatoktól elvonni, és az APEH-hez rendelni, mert így éppen az
önkormányzatnak nincs olyan hivatala, melyen keresztül információt kaphatna az
ingatlanokról.
Fotó: Vörös Szilárd
Arról nem beszélve, hogy Magyarországon az emberek nagyobb része
magántulajdonú lakásban lakik, mert a Kádár rendszerben lényegében ez volt az
egyetlen legális megtakarítási forma. Csak úgy gyarapodhatsz - üzente a rendszer
az embereknek, - ha lakást veszel. A rendszerváltáskor meglévő
bérlakásállományból pedig akkori áron körülbelül ezermilliárd forint felújítási
pénz hiányzott, mert az állam az általa államosított lakásokat nem tartotta
rendesen karban. Erre való hivatkozással a bérlők a töredék forgalmi értékért
megvehették a bérlakásokat, mondván, tulajdonosként majd saját pénzükön
felújítják. Fel is újíttatták, erre jön az állam, és azt mondja, már értékes az
ingatlan, úgyhogy jól megadóztatlak. Ez az állami szintű banditizmussal egyenlő,
amihez képest az Oszmán Birodalom lényegében altruista paradicsom volt. Legalább
a disznót nem hajtották el.
Azzal a filozófiával egyetért, hogy a vagyont megadóztatni igazságosabb, mint
a jövedelmet, mivel a vagyon kevésbé eltitkolható, mint a jövedelem?
- Ha a Holdról beszélünk, ahol egy olyan, múlt nélküli társadalom él, amit
filozófusok, közgazdászok meg jogdogmatikusok álmodtak meg, tehát elméleti
rendszerben gondolkozunk, akkor lehet a kérdésről vitatkozni. Magyarországon
azonban az említett múlttal ez agyrém. Attól, hogy valami elvileg jó, lehet,
hogy gyakorlatilag bevezethetetlen. Mondjak önnek egy triviális példát?
Igen.
- Milyen klaviatúrát használ a számítógéphez?
Fekete, Samsung.
- Ne bolondozzon! Úgy értem, milyen a betűkiosztás? Feltehetően a felső sor első
öt betűje: q, w, e, r, t, igaz? Nos, a latin írásterület 99 százaléka ezt a
fajta klaviatúrát használja. Azt azonban kevesen tudják, hogy ezt a
betűkiosztást azért találták ki, hogy ne lehessen rajta gyorsan gépelni.
Miért?
- Mert eredetileg az írógépeket azért alkották meg, hogy a szikratávíró
Morse ábécéjét átírhassák olvasható formába. Az első írógépek kalapácsosak
voltak, ha nagyon gyorsan gépeltek rajtuk, akkor a kalapácsok összeragadtak.
Ezért Edison úgy változtatta meg a betűkiosztást, hogy ne lehessen gyorsan
gépelni: a leggyakrabban használt betűkapcsolatok kifejezetten távol esnek
egymástól, és a leggyakrabban használt betűk a legügyetlenebb ujj alatt vannak.
Amikor a harmincas években feltalálták a gömbfejes írógépet, akkor ez a
mechanikai probléma megszűnt, ezért megpróbáltak visszatérni a normális
klaviatúra kiosztáshoz, ami bizonyíthatóan háromszoros sebességgel teszi
lehetővé a gépírást. És nem ment! Nagyobb úr volt a megszokás, és a világ a mai
napig egy olyan klaviatúrán ír, amit azért találtak fel, hogy rossz legyen.
Ez az iskolapéldája annak, hogy függetlenül attól, hogy valami elvileg ideális
konstrukció, a gyakorlati életben rengeteg tényezőtől függ, hogy bevezethető-e
vagy sem.
De hogy jön ez az ingatlanadóhoz?
- Úgy, hogy aki a tankönyvből tanulta az adópolitikát, az mondhatja, hogy
ideális esetben az ingatlanadó nagyon jól bevezethető adóforma, csak nem egy
olyan országban, ahol a megtakarítás egyetlen lehetősége a lakás volt, és
végképpen nem ott, ahol a lakástulajdonosok ingatlanvagyonát az állam
mesterségesen lepusztította.
Ezek szerint tehát Debrecenben nem vezetik be?
- Ha akarnánk, se nagyon tudnánk megtenni, és nem is nagyon akarjuk.
Kiszámoltuk, hogy az ingatlanadó évente fél-egyhavi jövedelmet vonna el egy
átlagos családtól. Szerintem ez nagyon magas. Gondolja meg, hogy 12 hónapig
dolgozik, de csak 11 havi fizetést kap. Mit szólna hozzá?
Nem azt kell nézni, hogy mennyi az adó abszolút értéke, mert egy 50
négyzetméteres lakótelepi lakás után 40-50 ezer forint egy évben, vagyis havi
négyezer forint, amire azt mondják, nem sok. Csakhogy az 50 négyzetméteres
lakótelepi lakásokban olyan emberek élnek, akiknek bruttó 68 ezer forint az
átlagjövedelme. Így már brutális! És az arányok a drágább ingatlanoknál is
ilyenek. Aki ezt kitalálta, nem volt normális.
Nézzük mindezt az önkormányzatok aspektusából: a legtöbb önkormányzat
pénzhiánnyal küzd, az ingatlanadóból lehetne bevételük, ám ha bevezetik,
megutáltatják magukat a lakossággal. Ez csapdahelyzet?
- Van ilyen dilemma. A kormány radikálisan csökkentette az önkormányzati
támogatásokat, tehát lesz egy ilyen lépéskényszer. De ha bevezetésre kerül az
adó, akkor sem lesz több pénz, mert tovább csökkentik a központi támogatást.
Kizártnak tartom, hogy azt mondja a kormány: minden marad változatlanul, csak
szedjétek az ingatlanadót. Lehet, hogy nagyon sok önkormányzat rákényszerül a
bevezetésére.
|