Busa Viola
Kalózok a fedélzeten
Rakétákkal támadnak Hook kapitány modern követői

Alighogy egy amerikai hadihajó kiszabadította a Szomália közelében tengeri kalózok által elrabolt észak-koreai hajó túszait, egy japán kereskedelmi hajót raboltak el ugyanott a motorcsónakokon érkező fegyveres támadók. Bár a kalózkodás aranykora a nemzeti flották és kereskedelmi hajók fejlődésével 1730 körül véget ért, a kalóztámadások az utóbbi években mind gyakoribbá váltak.

Cynthia Smith rutinosan induló napja igazi rémálommá vált, amikor egy férfi hirtelen vascsővel hátulról rátámadt. Cynthia kemény csapásokat érzett a bordáin, de megfordulva egy hatalmas rúgással hatástalanította támadóját, majd segítségért szaladt. A jelenet nem Chicago utcáin vagy egy hollywoodi film kockáin játszódott le, hanem az Olympic Runner nevű tankhajón, amely 1991-ben Szaúd-Arábia felől tartott a koreai partok felé. Néhány perccel később Cynthia és a legénység többi tagja a tűzoltótömlőkből kizúduló vízsugárral sodortatta le a fedélzetről a kalózokat, ám még mindig hátra volt a kapitány kiszabadítása.
A parancsnoki fülkébe behatoló martalócok késekkel hadonászva próbálták a kapitányt rávenni a széf megnyitására, azonban a legénység színre lépése láttán megijedtek, és elinaltak a forgalmas szingapúri felségvizeken. Cynthia szerint: „Ez csak egy kisebb incidens volt, nem is tudom, hogy egyáltalán bejelentettük-e. Ezek a kalózok nem is voltak annyira agresszívek.”
Ilyen és ehhez hasonló események mind gyakrabban fordulnak elő. A napokban egy dél-koreai tulajdonú kereskedelmi hajó huszonnégy matróza szabadult ki kalózok fogságából közel fél éves tortúra után, egy tajvani halászhajót pedig öt hónap után engedtek el a kalózok. A hajókat Szomália partjaitól nem messze ejtették rabul.
Az elmúlt hetekben ugyanilyen kalóztámadás áldozatává vált egy észak-koreai teherhajó és egy japán tankhajó is - szintén Szomália partjainál. A jelentések szerint az észak-koreai hajó legénysége véres harc során visszafoglalta a hajót a martalócoktól. Jelenleg két hajó van még fogságban a szomáliai felségvizeken.
A londoni központú Nemzetközi Tengerészeti Iroda (IMB) felmérései szerint a kalóztámadások száma az idei év első kilenc hónapjában 14 százalékkal ugrott meg. A szomáliai partoknál kritikus a helyzet, mivel az ország 2004-ben létrehozott kormánya képtelen kézbe venni az irányítást, ugyanakkor Szomália rendkívül hosszú - mintegy 3300 kilométeres - partszakasszal rendelkezik. Az IMB szakértői szerint ezt a partvidéket gyakorlatilag senki nem felügyeli. „A tengerészeti iparágat nagyon aggasztja a helyzet” - vallja Cyrus Mody, az IMB egyik elemzője. „Azon a vidéken a törvényt senki nem veszi figyelembe. Ez nemcsak az afrikai kereskedelemnek árt, hanem még a humanitárius segélyek szállítását is gátolja, és a kontinens általános stabilitását is veszélyezteti.”
Afrika partjainál az olajban gazdag Nigéria számít még igen veszélyes területnek. A szakértők szerint a tengeri területek gyenge vagy helyenként nem elégséges jogi szabályozása, illetve a partvidékkel rendelkező országok jogi intézményeinek gyengesége jelenti legtöbbször a problémák forrását. A szomáliai kalózok például többnyire büntetlenül végezhetik rablótevékenységüket. Sok esetben a bűncselekményekre olyan területen kerül sor, amely nem tartozik egyetlen ország fennhatósága alá sem.
Kereskedelmi és vontatóhajók, tankhajók, halászhajók esnek manapság kalózok prédájául, de segélyszállító hajók és luxus óceánjárók elleni támadásra is volt már példa. A cél változó: a szervezettebb és kifinomultabb bandák akár az egész hajót elrabolják a rakománnyal együtt. A kikötőbe manőverezett járművet átfestik, és meghamisítják a papírjait is. A „kisstílű” martalócoknak azonban ez túl körülményesnek vagy lassúnak tűnik, így ők „beérik” a hajó széfjében található készpénzzel - ami akár több tízezer dollárnyi összeg is lehet - vagy inkább váltságdíjat követelnek a hajóért és a legénységért cserébe. Nem sokat teketóriáznak: ha a váltságdíj késik, megkezdik a túszok kivégzését.
A felmérések szerint idén már több százezer dollárnyi váltságdíj landolt a kalózok zsebében, az összegek állítólag magánszemélyek számláiról kerültek folyósításra. A zsákmány igen csábító: egy hajó elrablásakor 500 ezer dollártól 3 millió dollárig terjedhet a „tarifa”. Becslések szerint az egyes bandák átlagosan évi öt támadást hajtanak végre. A kalózok jachtokat, magánkézben lévő hajókat is megtámadnak, ám ezekről sokszor nem is érkezik bejelentés, mivel a biztosítások úgysem fedezik az ilyen károkat.
Kalóztámadások szempontjából még Szomália partjainál is veszélyesebb Indonézia partvidéke, valamint a délkelet-ázsiai Malaka-szoros, ami a világ egyik legforgalmasabb vízi útvonalának számít. Itt idén eddig 198 támadást regisztráltak, de nem minden esetről érkezik bejelentés.
A szorosok azért is veszélyesek, mert itt a hajóknak le kell lassítaniuk, így könnyebb utolérni őket például motorcsónakokkal. A mai kalózoknak ugyanis már a felszerelése is igen modern: a motorcsónaktól kezdve a gépfegyveren, rakétameghajtású gránáton, mobiltelefonon át a GPS-ig minden megtalálható az arzenáljukban. Ezzel szemben a tengerjárók nincsenek felfegyverezve, sőt a legénység még csak képzést sem kap arra, mit kell tenni támadáskor. Általában nagy nyomású tűzoltótömlőkkel verik vissza a támadást, egyes hajókon pedig a legelőkről ismert villanypásztort alkalmazzák a fedélzeti korlátokon.
Egy tipikus támadás során egy gyors kalózhajó elölről nyomul, és miközben a parancsnoki híd az ütközés elkerülésével van elfoglalva, két kisebb motorcsónak hátulról közelíti meg a járművet, és a kalózok onnan másznak fel rá. Az is előfordul, hogy a kiszemelt prédát egy kalóz „anyahajó” követi már a kikötőtől fogva, és ez később a tengeren bocsátja útjára a támadó motorcsónakokat. Az akciózó kalózok száma tíz és negyven fő között mozog, de gyakran a megtámadott hajón is vannak beépített embereik, akik segítik őket a tájékozódásban.
A problémára egyelőre nem sok megoldás született. Az IMB azt tanácsolja a hajósoknak: legalább 300 kilométerre kerüljék el a veszélyes partokat, támadás esetén pedig „teljes gőzzel” nyomuljanak előre, és azonnal kérjenek rádión segítséget. A Malaka-szorosnál Malajzia, Indonézia és Tajvan rendszeresített járőrhajókat, az amerikai haditengerészet pedig nemrégiben a szomáliai partoknál lévő nemzetközi felségvizeken kezdett járőrözésbe, ami egyben terrorizmuselhárító tevékenységének szerves részét is képezi, mert egyes források szerint a kalózok terrorszervezeteknek is dolgozhatnak.