Hazafi Zsolt
Küszöbön a koalíciós válság?
A szappanopera folytatódik

Egyre mélyülő ellentét az SZDSZ két szárnya és ugyancsak súlyosbodó koalíciós feszültség a szabad demokraták és szocialisták között. A liberális párt Kóka-féle szárnyát ugyanis a héten a „fodoristák” kényszerítették meghátrálásra, míg a parlamentben az SZDSZ a Fidesszel közösen érte el az értékalapú ingatlanadó bevezetését, amit az MSZP el akart bliccelni. Eközben bizonytalan, hogy a szocialisták megszavazzák-e az SZDSZ első számú témáját jelentő egészségügyi reformot, ha nem, akkor az többek szerint a koalíció végét jelentené.

Csodálatos időszak volt, mikor ezt a kapitális bikát elejtettem, abban az évben sikerült a személyi jövedelemadómat is nullára kihozni!

A hétfői szavazás előtt néhány órával jelentette be Kóka János, az SZDSZ elnöke, hogy a korábban általa bereklámozott, gyakorlatilag a nevére vett javaslatokat visszavonják. Mint írtunk róla, a politikus két héttel ezelőtt váratlanul három költségvetési javaslatot jelentett be: 1,7-ről 1,9 millió forintra módosították volna a személyi jövedelemadó felső sávhatárát (az adójóváírások miatt ez a havi bruttó 140-170 ezer forint között keresőknek lett volna előnyös). Egy százalékkal növelték volna a személyi jövedelemadó felajánlható részét, és több családi pótlékot adtak volna a fogyatékos vagy tartósan beteg gyerekek után, valamint a háromnál több gyermeket nevelő családok számára. Kókáék a közalkalmazotti béremelésre és a központi állami kiadások növelésére tervezett 300 milliárd forintos összegben látták az intézkedéseik fedezetét.
A szocialisták felháborodtak, hogy a szabad demokraták a költségvetésről szóló koalíciós tárgyalásokat követően hozták elő az összesen mintegy 70 milliárd forintot jelentő módosításokat. „Ha átengedtük volna a populista SZDSZ-es javaslatokat, akkor félő, hogy a költségvetési szigorra kényszerített szocialisták is találtak volna átcsoportosítani való tételeket a költségvetésben, azaz elindult volna a költségvetés felpuhítása” - dohogott lapunknak egy vezető szocialista.
„Szó sem volt felpuhításról, hanem arról, hogy a konvergenciatervnek köszönhető bevételeket ne a szocik oszszák szét majd béremelésekre, illetve az állam, a minisztériumok működési költségeinek emelésére, hanem értelmes célokra fordítódjék” - replikázott egy, a javaslatokat teljes mellszélességgel támogató szabad demokrata ügyvivő. Mint fogalmazott: a liberális vezetésű gazdasági tárca az elmúlt években ötmilliárd forinttal csökkentette a működési költségét, miközben a külügyi tárca 0,7 milliárd forinttal többet költhet magára. Ráadásul a kormány a minisztériumokban dolgozók jutalmazásra is szét akar osztani pénzt.
Forrásunk azt azért elismerte, hogy a javaslatok célja emellett az volt, hogy a népszerűségi listákon elég rosszul szereplő SZDSZ népszerű liberális témákkal építkezésbe tudjon fogni, és önálló arculatot tudjon mutatni a koalícióban.
A javaslatok olyan felháborodást váltottak ki, hogy a múlt vasárnapi koalíciós egyeztetésen Veres János pénzügyminiszter „legyalulta” a szabad demokratákat, azt állítva, hogy alapvető költségvetési számokkal nincsenek tisztában, és szó sincs olyan szabad összegekről, melyeket Kókáék emlegettek. De nemcsak az MSZP-ben, hanem a SZDSZ-ben is heves ellenzőkre találtak a Kóka János és Horn Gábor által szorgalmazott javaslatok.
Tudomásunk szerint a Fodor Gábor fémjelezte szárny is követelte a javaslatok visszavonását. Több szabad demokrata politikus azt magyarázta lapunknak, hogy a döntésben nem vett részt a párt ügyvivőtestületének több meghatározó tagja, így például sem Fodor Gábor, sem Demszky Gábor. A nyilvánosság előtt a pártérdekek miatt nem támadták meg az általuk is populistának és elhibázottnak tartott javaslatokat, de a belső fórumokon jelezték, hogy nem szavazzák meg pártelnökük javaslatát. „Kóka János újabb presztízsvesztesége ez a sztori, sajnos vele mosták fel a padlót” - fogalmazott egy befolyásos liberális politikus, aki szerint egyre mélyül a vezetési válság az SZDSZ-ben.
Érdekesség, hogy az SZDSZ szja-módosítási javaslatának visszavonását követően a Fidesz a kormányhoz fordult, hogy támogassa hasonló indítványukat. Az ellenzéki fricskának köszönhetően a szabad demokratáknak le kellett szavazni a Fidesznek az övékhez közelítő tervezetét. Eközben a MSZP a Fidesszel összeállva vétózta meg - az amúgy a liberálisok által szorgalmazott - három kisadó, a szakképzési, az innovációs járulék, illetve a rehabilitációs járulék összevonását. A baloldal indoka szerint azért nem mentek bele az adminisztráció csökkentését jelentő egyesítésbe, mert az Országos Érdekegyeztető Tanács ezt kérte.
Az ingatlanadó esetében viszont a Fidesz és az SZDSZ szavazta le az MSZP-frakciót. A szocialista képviselők ugyanis nem támogatták azt a kormányzati javaslatot, hogy a helyi adókról szóló törvényben szereplő építmény- és telekadót a tényleges piaci értékhez közelítő számított érték alapján kell kivetni. „Ennyit arról, hogy a költségvetés »felpuhítója« az SZDSZ, amely kénytelen volt az ellenzékkel együtt megszavazni az értékalapú ingatlanadót, amit a »szigorú« szocialisták el akartak bliccelni” - érvelt lapunknak egy szabad demokrata ügyvivő.
A koalíció számára az igazi fekete-leves másnap érkezett, amikor az egészségügyi reformról szóló törvény az egyik bizottságban éppen egy szocialista tartózkodása miatt „bukott” meg. Ha ez többször megismétlődik, vagy netán az SZDSZ első számú témáját jelentő egészségügyi reform végszavazásán voksol nemmel harminc-negyven szocialista, az többek szerint a koalíció végét jelentené.