Vígh Gábor
Lesz-e harmadik erő?
Tesztelik a közvéleményt

Hónapról hónapra rendre megjelenik a közéletben az a „célpletyka”, miszerint egy új liberális párt alakulna. A Hetek által megkérdezett szakértők szerint vagy az SZDSZ-t akarják gyengíteni ezekkel a hírekkel, vagy politikai körök tesztelik a közvéleményt, hogy mikor indítsanak új politikai mozgalmat. A közelmúltbeli lengyel választások ugyanis éppen azt bizonyítják, hogy történhetnek váratlan fordulatok egy kelet-európai ország pártstruktúrájában.

Több politikai elemző is lehetetlennek tartja, hogy egy új párt bármiféle esélyekkel induljon a közeljövőben a választásokon, ugyanis Magyarországon rendkívül magas a politikába való belépés küszöbe. Szomszéd Orsolya, a Vision Consulting elemzője szerint ugyanis jelentős anyagi és egyéb erőforrásokra van szüksége az eredményes szerepléshez, illetve egy „húzónévre”, egy már ismert és hiteles politikusra, aki biztosítaná a támogatást a kezdetekben. Még így sem lenne azonban sok esélye a pártnak, hiszen a tapasztalatok szerint Magyarországon kívülről igen nehéz bekerülni a politikába, ez eddig egyetlen új szereplőnek sem sikerült.
Tavaly Csányi Sándor OTP-elnököt mégis hírbe hozták egy esetleges új párt alapításával vagy valamelyik kisebb párt megvásárlásával, sőt (a Menedzser Magazin tényfeltáró cikke szerint) a bankár tárgyalt is több elemző cég vezetőjével (az írás azt állította, hogy többek között Török Gábor és Stumpf István politológusokkal).
A helyzet azóta annyiban változott, hogy még tovább romlott a magyarok politika iránti érdeklődése, a kormány támogatottsága mélyponton van (15 százalék), de az ellenzék sem büszkélkedhet növekvő népszerűséggel. Karácsony Gergely, a Median közvéleménykutató cég kutatási vezetője szerint, ha időnként fel is merül az igény egy új pártra („egy harmadik erőre”), ami betölti a két nagy párt közötti űrt, abból mégsem következik, hogy ezt az elégedetlenséget bárki szavazatokra tudná váltani csupán azzal, hogy új pártot alapít. Karácsony úgy vélte: „Tegyük fel, hogy vannak, akik rendelkeznek a sikeres választási szerepléshez szükséges programmal, karizmatikus vezetőkkel és nem utolsósorban pénzzel. Méghozzá nagyon sok pénzzel, hiszen saját zsebből kellene állniuk azokat a kiadásokat, amelyekkel a parlamenti pártokkal szembeni versenyhátrányukat ledolgozhatják - az állami támogatást, a garantált médiajelenlétet vagy az országos pártszervezetet.” Újabb alapot jelenthettek volna a témának a közelmúltbeli lengyel választások, ahol többek között a fiatalok és az első szavazók tömeges voksolásának köszönhetően került sor kormányváltásra. Mivel Magyarországon rendkívül magas a bizonytalan fiatal szavazók aránya (egyes felmérések szerint 50 százalékuk az), ráadásul 20 százalék körül mozog a liberális gondolkodású emberek aránya is, felmerült a kérdés, hogy egy új liberális pártnak talán lenne esélye megszerezni az ő támogatásukat.
Bauer Tamás egykori szabad demokrata politikus szerint helytálló gondolat lehet a párhuzam a lengyel és a magyar példa között. „Esetleg lehetséges, hogy az új szavazók nem szavaznak az MSZP- re és talán a Fideszre sem, de ez csak spekuláció. És azt sem szabad elfelejteni, hogy Lengyelországban a Polgári Platform (a most győztes párt) másfél ciklust ellenzékben töltött a győzelem előtt”- fogalmazott a Heteknek Bauer.
Hack Péter egykori liberális politikus az Info-Rádióban elmondta: a rendkívüli mértékben megnövekedett bizonytalanok száma, különösen a fiataloké, másrészt a lengyel választás is azt mutatja, hogy egy jobboldali liberális pártnak nagy választói támogatottsága lehet egy hasonló helyzetben lévő országban. Lengyelországban egy olyan új jobboldali, liberális párt tudott győzni, mely alternatívát tudott nyújtani a korrupciós botrányba keveredett baloldallal szemben. Hack szerint ugyanakkor még nincs itt az a történelmi pillanat, ami elindíthatna egy ilyen szerveződést Magyarországon, de ha továbbra is az elmúlt két-három évihez hasonló irányban halad a politika, akkor akár a 2009-es európai parlamenti választások előtt megvalósulhat ez az elgondolás. Bauer Tamás azonban azt is hozzátette, hogy tudomása szerint nincs semmi elképzelés vagy konkrét cselekvés jelenleg ilyen irányban.
Az a megállapítás, hogy az új párt témájának napirenden tartása valamelyik politikai oldal érdeke lehet, Szomszéd Orsolya szerint nem elképzelhetetlen. „Egy új politikai erőről vagy a pártrendszer átalakulásáról szóló diskurzus valóban nem a realitásokat tükrözi, inkább valamely politikai szándékra, érdekre utal. Hiszen egy új liberális pártról való gondolkodás egyértelműen árthat az SZDSZ-nek, míg egy új jobboldali formáció felmerülése pedig a Fidesznek lehet káros. Nem véletlen, hogy épp az SZDSZ rossz támogatottsági mutatóinak megjelenésekor kerül sor ilyen találgatásokra” - zárta le fejtegetéseit az elemző.