Bagyarik Cecília
Indulatokat kavaró várólisták
Öt év a várakozás egy gerincműtétre
Az ország lakosságának többsége szorgalmasan fizeti az egészségügyi járulékokat. Sokakat viszont meglepetés ér, amikor eljutnak oda, hogy igénybe is vegyék azokat a szolgáltatásokat, melyek elvileg járnának nekik. Ugyanis ma az ország különböző helyein teljesen eltérő minőségben és várakozási idővel végzik el ugyanazt a beavatkozást.
Ha ma valaki feliratkozik, akkor 2012-ben kap időpontot - azaz öt év is lehet az Országos Gerincgyógyászati Központban a gerincstabilizációs műtét várólistája. Természetesen minden érintett bízik benne, hogy ténylegesen ez nem így lesz, hanem addig történik valami. Varga Péter Pál, az intézmény főigazgatója lapunknak kifejtette: náluk a várólisták már tíz éve léteznek, amelyek a megszüntetéséért minden tőlük telhetőt megtesznek. Mint fogalmazott, a listák hossza igazán április elseje után ugrott meg, mikortól országos szinten 35 százalékkal csökkentették az ortopéd ágyak számát. Bár szerinte a lakosság egészségi helyzetére való tekintettel inkább növelni kellett volna azt, hiszen idős korban például egyre többeknek van szükségük térd- és csípőprotézis beültetésére.
Varga Péter PálA gerincgyógyászati központban a 66 ortopéd ágyból 28-at szüntettek meg, pedig az országos ágyszámcsökkentés miatt még több jelentkező lenne a szolgáltatásokra. Emellett csökkentették a kórház úgynevezett teljesítményvolumen-korlátját is (adott időszakban elvégezhető műtétek mennyiségét), így hiába lenne kapacitás több műtétre is, azok nem történhetnek meg, mert nincs, aki finanszírozza azokat. Igaz, jelentősen nőtt - 41 százalékról 88 százalékra - a sürgősséggel ellátottak száma a várólistákról behívottaké mellett. Így arányaiban is kevesebb krónikus beteget tudnak ellátni - akik, bár nincsenek életveszélyben, - de mindenképpen indokolt lenne a mielőbbi megműtésük. Többek között azért, mert minél később kezelnek valakit egy állandó fájdalommal járó állapot miatt - minél később végzik el rajta a gerincstabilizációs műtétet vagy a protézisbeültetést -, annál nagyobb az esélye annak, hogy kialakul nála a „krónikus fájdalom szindróma” (az operáció után is fájdalmakat érez a beteg).
Adott esetben a társadalombiztosításnak sem kifizetődő, hogy nem kerülnek a betegek időben a műtőasztalra, hiszen a műtét összegének a többszörösét kell kifizetni táppénz, nem műtéti kezelések és gyógyszertámogatás formájában az állandó fájdalomcsillapító „evés” miatt. És végül a műtét költségét is állni kell, ami 1,5-2 millió forint. Ez az összeg soknak tűnik, pedig tudni kell, hogy az OEP igen szűken finanszíroz, gyakorlatilag (nemzetközi összehasonlításban) fapados ellátást kapnak a rászorulók.
A várólistákat végignézve látható, hogy az országban azért árnyaltabb a kép: többnyire rövid idő alatt hozzá lehet jutni a várt beavatkozáshoz, de kétségtelen tény, hogy néhol éveket is kell várni. Az egészségügyi kormányzat - tűzoltásként - július, augusztus, szeptember hónapban kicsit több pénzt adott a várólisták „rövidítésének” érdekében.
„Az országos várólisták akkor jelentek meg hazánkban, amikortól központilag megszervezték a transzplantációk menetét” - mondta el lapunknak Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnökségének tagja, volt szakminiszter. A transzplantációs listát és a költséges ellátások listájának szükségességét senki sem kérdőjelezi meg szakmai körökben, az intézményi listákét viszont sokan kétségbe vonják. Rácz Jenő tapasztalata szerint is ezek akkor ugrottak meg, amikor bevezették a teljesítményvolumen-korlátot. Tehát akkor, amikor maximalizálták azon ellátások számát, amelyek után fizet a központi kassza. És a várólisták megszüntethetőek lennének, ha megszűnne a volumenkorlát.
Rácz JenőErre azonban jelenleg hiába várnak az érintettek. Az egészségügyi tárca ezt a következőkkel indokolta lapunknak: „A teljesítményvolumen-korlátra (tvk) a jelenlegi rendszerben azért van szükség, hogy az ellátó intézményeket gazdaságos működésre tudjuk szorítani. Az új rendszerben (a parlament előtt van a finanszírozási reform tervezete - szerk.) azonban a pénztáraknak sokkal rugalmasabb eszközök állnak majd rendelkezésre, ezért a tvk-rendszer megszüntethetővé válik. Ennek időpontja a pénztárak valódi működéséhez köthető, azaz 2009 elején várható.”
Rácz Jenő szerint az is baj a listákkal, hogy bennük összekeveredik az előjegyzés és a tényleges várólista. Például egy pajzsmirigy kontrollra visszahívott beteg a várólistán jelenik meg, pedig csak arról van szó, hogy orvosilag nem indokolt az, hogy egy éven belül az intézményben megjelenjen. Különösen a kisebb kórházakra elviselhetetlen teher hárul a megnövekedett adminisztrációs kötelezettségek miatt, amelyeknek a költségeit a fenntartó nem állja.
Gaál Péter, a SOTE Egészségügy Menedzserképző Központjának programvezetője szerint úgy tűnik, mintha az egészségügyi kormányzat maga lőtt volna lyukakat az egyébként nem olyan rosszul működő ellátórendszerbe. Ez többek között a várólistákban és a teljesítményvolumen-korlát hatásaiban érhető tetten. Ez a mesterségesen generált krízishelyzet arra lehet jó, hogy az emberek is „messiásként nézzenek a megjelenő biztosítókra”, akik korábban nem voltak elégedetlenek az egészségügy működésével. Gaál Péter úgy vélte: a várólisták nyilvánosságra hozatalával nem lesz nagyobb kontroll a beteg kezében, hiszen ki lehet mindig olyan orvosi indokot találni, amivel valaki előrébb léphet a rendszerben.
„A világ legtöbb helyén léteznek várólisták. Sehol sem kapja meg minden beteg azt a beavatkozást, amire szüksége lenne. Magyarországnak is mérlegelnie kell, hogy egy-egy drága műtétből menynyit engedhet meg magának” - állítja Mihályi Péter közgazdász, az egészségügyi reform egyik kidolgozója. Jelenleg különböző szinteken döntenek arról, hogy kinek jár az adott ellátás. Például azt, hogy ki kaphat új tüdőt, arról maga az egészségügyi miniszter dönthet. Daganatos betegek esetén sokszor az orvosok mérlegelhetnek, hogy kinek jut a korlátozottan rendelkezésre álló drága beavatkozásból, máskor meg a hivatalokban ülő bürokraták dönthetnek egy-egy sors felett.
Mihályi PéterA közgazdász azt is elmondta lapunknak, hogy várható további várólisták kialakulása is. Például az emlődaganatok eltávolításának eredményességét figyelve megállapították, hogy a szakmai rutin miatt ott végzik el jól ezeket a beavatkozásokat, ahol évente legalább hetven műtét van. Így megszűnik annak a lehetősége, hogy a „kisebb” helyeken is műtsenek, így máshol lehet, hogy sorban állás lesz.
Kovácsy Zsombortól, az Egészségbiztosítási Felügyelet elnökétől megtudtuk, hogy január elsejétől a várólisták elküldése a felügyeletnek általánosan kötelezővé válik. Az elnök szerint a dolog érdemi hatása ezután fog majd kiderülni. Ekkor lehet a betegeket, az intézményeket és a politika csinálóit szembesíteni a valós helyzettel, de azonnali gyakorlati haszna is van a listák központi „begyűjtésének”: 2008 januárjától mindenki megtudhatja, hogy az ő problémájával mennyit kell várnia a különböző helyeken. Az EBF honlapjára ránézve, vagy az ügyfélszolgálatot felhívva megtudhatja azt, hogy például egy térdprotézis beültetésére hol kell a legkevesebbet várnia.
Kovácsy ZsomborA többpénztáras rendszer bevezetésével a helyzet még bonyolódni fog, hiszen egy adott területen működő pénztár is vezetni fogja a saját várólistáját. Ez alapján (is) fogja szortírozni a betegeket a vele szerződésben álló kórházak között. Gaál Péter szerint felesleges azt várnunk, hogy az üzleti szereplők megjelenésével rövidebbek lesznek a listák. Hiszen egy olyan rendszerbe lépnek azok, akik profitot szeretnének látni, ahol addig is nagyobb volt a betett összegnél a kivenni kívánt pénz. A várólisták pedig arra biztosan jók, hogy mederbe lehessen velük terelni a betegek szükségleteit, és vissza lehessen szorítani velük egyes igényeket.
