Vissza a tartalomjegyzékhez

Széchey Noémi
Diktatúrával a terror ellen
A pakisztáni elnök második államcsínye

„Nem engedhetem meg, hogy az ország öngyilkosságot kövessen el” - jelentette be Pervez Musarraf tábornok múlt szombat éjszaka a pakisztáni állami televízióban sugárzott beszédében, melyben közölte, hogy szükségállapotot vezetett be az országban a terrorizmus elleni harc sikere és az ország stabilitásának megőrzése érdekében. Ennek keretében felfüggesztette az alkotmányt, feloszlatta a legfelsőbb bíróságot, és elhalasztotta a nyolc éve várt demokratikus parlamenti választásokat.

Musarrafnak az ország stabilitása érdekében tett lépései azonban sokkal inkább viszik az országot az instabilitás felé, mivel máris katonák és rendőrök ezreit vonta el a terrorizmus elleni harctól. Az utcákat ugyanis egyenruhás és civil ruhás rendőrök lepték el, ellenzéki politikusok, újságírók, emberjogi aktivisták és jogászok százait tartóztatták le. A független televíziók adását felfüggesztették, az állami média épületeit rendőrök lepték el. A telefon- és internet-szolgáltatást leállították. A legfelsőbb bíróság épületét rendőrök vették körbe, majd miután rákényszerítették a bírákat, hogy hagyják jóvá a statárium bevezetését, házi őrizetbe vették őket, többek között Muhammad Chaudry legfőbb bírát is.
A függetlenségéről híres Chaudry idén tavasszal egyszer már konfliktusba keveredett Musarraffal, mikor az meneszteni akarta őt a legfelsőbb bíróság éléről, mivel Chaudry nem akarta jóváhagyni Musarraf részvételét az elnöki választási kampányban. Ám a hatalmas társadalmi tiltakozás ellenére később visszaemelte hivatalába, Chaudry pedig engedélyezte, hogy Musarraf induljon a választásokon, azzal a feltétellel, hogy lemond tábornoki rangjáról.
Ám Musarraf többszöri ígéretével ellentétben továbbra sem mondott le katonai rangjáról, így a legfelsőbb bíróságnak hétfőn kellett volna döntést hozni arról, hogy jóváhagyja-e Musarraf tábornok elnökké választását. A testület döntése várhatóan az október 6-ai választások eredményének semmissé tétele lett volna, ez pedig nyilván nem felelt volna meg Musarraf szándékainak. Így egyszerűbb volt számára, ha még a döntés meghozatala előtt eltávolítja Chaud-ryt a hivatalából. (Musarraf a mostani szükségállapotot is mint a hadsereg főparancsnoka, és nem mint az állam elnöke jelentette be.)