Munkatársunktól
Az SZDSZ jobbra indexel, de balra előz
Az utolsó utáni figyelmeztetés

„Három lehetőség előtt állunk: a pártelnök lecseréli a pártelitet, vagy a pártelit cseréli le a miniszterelnököt, vagy megtanulunk együtt dolgozni” - foglalta össze egy résztvevő az MSZP legutóbbi, múlt hét szerdai maratoni elnökségi ülésének lényegét.

Fotó: Vörös Szilárd

Az időkorlát nélküli tanácskozáson az összes elnökségi tag és meghívott résztvevő olykor brutális ön- és miniszterelnöki kritikával ecsetelte az MSZP és a kormány jelenlegi helyzetét. Forrásaink eltérően emlékeznek arra, hogy kik voltak a legkeményebbek. Egyesek szerint Puch László, Kiss Péter és Lamperth Mónika érvelt legerőteljesebben a változtatások mellett, míg mások szerint még - olyan, a miniszterelnök feltétlen hívének számító minisztere, mint - Gráf József agrárminiszter is élesen fogalmazott. Tehát: mindenki „kemény” volt.
Egy résztvevő a megbeszélés drámaiságát úgy próbálta jellemezni, hogy emlékei szerint „még nem fordult elő, hogy a miniszterelnök végigült volna egy ilyen hosszú értekezletet, úgy, hogy közben valamiért ne ment volna ki, vagy ne telefonált, illetve ne sms-ezett volna. Ráadásul úgy tűnt, hogy komolyan elgondolkozott a hallottakon”.
Az MSZP-ben ugyanis már hónapok óta az a vita egyik tárgya, hogy az elnökség és a szűkebb pártvezetés tagjai Gyurcsány Ferenc bejelentéseiről, intézkedéseiről részlegesen, késve vagy utólag értesülnek. Sokan hiányolják a politikai stratégia közös kitalálását és egyeztetését, és emellett a kormány működésével - ahogy fogalmazott egy szocialista; „szétesettségével” - kapcsolatban általános az elégedetlenség. Többen elhibázottnak tartják a Zuschlag-ügy „takarására” kitalált hétpontos köztisztasági csomag tartalmát és kommunikációját. Emellett rendre súlyos bírálat éri a miniszterelnök szűkebb tanácsadói körét és a személyéhez köthető, szocialista „beágyazottsággal” nem rendelkező politikusokat.
Ha ilyen őszinték lennének az elnökségi ülések, akkor nem jutottunk volna idáig - fogalmazott lapunknak egy elnökség tag, aki szerint ez reményt jelenthet arra, hogy az MSZP tudjon változatni politikáján. A szkeptikusabb részvevők szerint az eredményre azután lehet következtetni, ha Gyurcsány Ferenc visszajön spanyolországi pihenéséről, ahová „tavaszi szünetezni” éppen ezen ülést követően ment el családjával.
Eközben Kiss Péter kancelláriaminiszter, az MSZP alelnöke a Népszavában azt nyilatkozta, hogy nem szeretné, ha a kormányfő köztisztasági csomagja a reformprogram helyére lépne, mert az csak részletkérdés, nem kínál megoldást az ország előtt álló feladatokra. Szerinte a reformok mérőpontja sem az, hogy mekkora fájdalmat okoz. A miniszter elismerte, hogy pökhendi és túlzottan küldetéstudatos volt a kormányzás, ami hozzájárult ahhoz, hogy „amikor egy változás a többség javára történt, és egy kisebbség szerzett jogát sértette, az előbbiek támogatását sem tudták megszerezni”. Kiss Péter szerint alázattal kell viszonyulni a más politikai felvetésekhez, és indokolt néha még olyan javaslatokat is integrálni, amelyek csak kicsit rosszabbak, mint a saját megoldásaik.
A miniszterelnök helyzetéről szóló kérdésre az MSZP alelnöke úgy válaszolt: most nem támogatnák semmilyen személyi alternatíva keresését és ennek megfogalmazását. Ehelyett a kollektív stratégiát ajánlotta.
Mindenesetre a pártban híre ment a „rendkívüli” elnökségi ülésnek, melyet többen az utolsó utáni figyelmeztetésnek tartottak. Igaz, a szkeptikusok szerint - ilyen egyre több van a pártban - már többször volt hasonló akusztikájú tanácskozás a pártban.
Az MSZP-t nemcsak saját maga, hanem az SZDSZ is meglepte. Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője ugyanis azt találta mondani: egy következetes konzervatív párt oldalán lenne mit keresnie az SZDSZ-nek, és elismerte, hogy a kormányon maradás lehetőségeit keresik. Horn amellett, hogy szörnyűnek nevezte a MSZP egészségügyi lobbiját, még azt is megpendítette, hogy egy Orbán nélküli Fidesszel együtt tudnának működni. (Az SZDSZ a legfrissebb kutatások szerint 1 százalékos támogatottsággal rendelkezik.)
Meglepetést okozott Kóka János pártelnök is, aki három költségvetési javaslatot jelentett be. 1,7-ről 1,9 millió forintra módosítanák a személyi jövedelemadó felső sávhatárát (az adójóváírások miatt ez a havi bruttó 140-170 ezer forint között keresőknek lenne különösen előnyös). Egy százalékkal növelnék a személyi jövedelemadó felajánlható részét és több családi pótlékot adnának a fogyatékos, vagy tartósan beteg gyerekek után, valamint a háromnál több gyermeket nevelő családok számára.
Eddig az SZDSZ volt a költségvetési megszorítások „élharcosa”, ezért különös, hogy balról próbálja előzni a MSZP-t.