Sebestyén István
Miért lázadnak a vasutasok?
Antibakteriális intézkedésekre készül a kormány

Távolról sem jelentett milliárdos nagyságrendű megtakarítást az állam számára, hogy tavasszal 14 szárnyvonalon megszűnt a személyszállítás. A közlekedési tárca elszámította magát - állítja lapunknak nyilatkozva egy vasúti szakértő annak kapcsán, hogy a minisztérium újabb 38 szárnyvonalon szüntetné meg vagy adná önkormányzati működtetésbe a szolgáltatást. Az érintett települések vezetői tiltakoznak, a vasutas-szakszervezetek sztrájkolnak.

A Mozdonyvezetők Szakszervezetének múlt-heti, részben a mellékvonalak tervezett szüneteltetése ellen meghirdetett sztrájkja után néhány órával a gazdasági és közlekedési tárca tartott fórumot a témában. Itt jelentették be: a tavasszal megszüntetett 14 szárnyvonal után további 38 esetében szüntetnék meg vagy adnák önkormányzati működtetésbe a vasúti személyszállítást. Felsmann Balázs, a tárca szakállamtitkára itt elmondta, a kijelölt - összességében 2065 kilométer hosszú - szakaszokon átlagban naponta 345 utast szállítanak, egy-egy járaton átlagban 23 személy utazik, márpedig ilyen alacsony kihasználtsággal nem tarthatók fenn gazdaságosan a vonalak. A „szárnyak levágásával” - vagy racionálisabb, értsd: önkormányzati, kistérségi működtetésével - az évi költségmegtakarítás, beleértve a tavasszal szüneteltetett 14 vonalat is, 6-9 milliárd forintra becsülhető az államtitkár szerint. Felsmann Balázs hangsúlyozta: még nincs konkrét döntés, a honlapjukon közzétett tanulmányhoz várják a különféle szakmai és civil javaslatokat.
Kiss László, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke a Heteknek elmondta: álságosnak érzik a tárca hozzáállását a kérdéshez. „A július 22-én kötött megállapodásunk szerint a minisztériumnak szeptember 15-éig tájékoztatnia kellett volna bennünket a mellékvonalakkal kapcsolatos terveiről. Ezt nem tették meg, október 19-én a sajtóból értesültünk minderről” - magyarázta a múlt heti kétórás figyelmeztető sztrájk egyik fő okát a szakszervezeti vezető. (Az okok között szerepelt ezen kívül a mozdonyvezetőket érintő jogszabálytervezetekkel kapcsolatos egyeztetés elmaradása is.) Kiss szerint a szárnyvonalak szüneteltetésével komplett térségek lehetetlenülnek el, nem mellékesen a mozdonyvezetők foglalkoztatási biztonsága is veszélybe kerül. „Úgy tudom, a szaktárca szerint több mint 10 milliárdot lehet spórolni a 14 plusz 38 vonal szüneteltetésével. Én azonban nem láttam még olyan kimutatást, amely ezt bizonyította volna” - fogalmazott.

Csak papíron spórolnak

A megtakarítással kapcsolatban egy neve elhallgatását kérő vasúti szakértő is szkeptikus. Bár a 14 szárnyvonal szüneteltetése szerinte szakmailag nem „katasztrófa” (egy szerelvény átlagában 10 utassal közlekedett és 25-nél több soha nem ült rajtuk), gazdaságilag azonban nem volt indokolt ez a lépés sem. Akkoriban 2 milliárdos megtakarításról szóltak a hírek. A szüneteltetett mellékvonalakon a személyszállítás valóban ennyibe került évente (az állami támogatással együtt néhány 100 milliós bevétel mellett), ugyanakkor ennek jelentős része, bő egymilliárd forint a pályafenntartási díj volt, amelyet az azóta MÁV Start néven kiszervezett személyszállítási üzletágnak a forgalomtól függetlenül meg kellett fizetnie. Ezt az összeget a pályavasúti üzletág a vonalak fenntartására fordította. „A szüneteltetés nem azt jelenti, hogy ezeket a vonalakat nem kell fenntartani, hiszen a MÁV és a magán-vasúttársaságok továbbra is használják ezeket teherszállításra. Ha az egyik volántársaság például nem használná többé az M7-est, attól még az autópályát nem bontatnák fel” - magyarázza a szakember, hozzátéve, hogy csaknem egymilliárd forintot a továbbiakban is ráköltenek évente ezekre a szakaszokra.
„Amikor ez világossá vált a tárca vezetői számára, azt a képtelen utasítást adták, hogy szó szerint számoljuk fel a vonalakat. Ez azonban nem olyan egyszerű: egyrészt az állami vagyon részét képezik, másrészt a környezet kötelező rekultiválása súlyos milliárdokba kerülne. Amikor ezt is megértették, azt mondták, ne szüntessük meg a vonalakat, de senki se közlekedjen rajtuk. Ez viszont - azon túl, hogy értelmetlen - együtt járna a folyamatos amortizációval, és a szárnyvonalak szétlopásával” - adott betekintést a MÁV szakértői és a gazdasági tárca közötti egyeztetések sajátosságaiba informátorunk. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) ennek ellenére „papíron” spórolni fog, hiszen a pályafenntartást a személyszállítás megszűnése után már nem ők, hanem a Pénzügyminisztérium kénytelen finanszírozni. Ráadásul a 2 milliárdos összeg többi része - a 300-400 milliós gépészköltség, illetve a több mint 200 milliós bérköltség - sem „szívódik fel” nyomtalanul, legfeljebb máshol jelentkezik, hiszen a munkatársakat más vonalakra irányították.

A sztrájk folytatódik

A 38 mellékvonal megszüntetése ellen jövő héten szerda reggel 6 és 8 óra között a Vasutasok Szakszervezete (VSZ) és a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete Szolidaritás (VDSZSZ) is sztrájkot hirdetett. (A két szakszervezet a vasúti dolgozók 80 százalékát tömöríti.) Gaskó István, a VDSZSZ elnöke bejelentette: sztrájkjukat addig folytatják, amíg az nem vezet eredményre. Az elnök felháborítónak nevezte, hogy a tavaszszal bezárt vonalakon a tömegközlekedés helyettesítésére „parancsszóra” felvonult Volán-járatok ritkultak, néhol minimálisra apadtak. Simon Dezső, a VSZ elnöke az MTI-nek elmondta, a most bezárni tervezett szárnyvonalak között is szerepelnek olyanok, amelyeken nemrég még felújítások, fejlesztések zajlottak. Példaként a zalalövői vasúti vonalat említette, ahol tavaly 250 millió forint értékben történt rekonstrukció. Simon hiányolta, hogy a GKM eddig nem hozott nyilvánosságra adatokat a tavaszi szárnybezárásokkal megspórolt költségvetési forrásokról. Szerinte ez azt jelzi, hogy a szárnyvonalak eddigi bezárása nem megtakarítást eredményezett, hanem ráfizetéssel járt.
A GKM szerint a sztrájkfenyegetések kétes megalapozottságúak, időzítésük nem magyarázható. A tárca közleménye hangsúlyozza: a szárnyvonalak jövőjéről az egyeztetési folyamat még nem ért véget, a tiltakozó szakszervezetek mindegyikének lehetőséget biztosítottak arra, hogy a társadalmi egyeztetés során álláspontjukat kifejtsék.