A magyar mítosz
Miért világszám a Pál utcai fiúk?

„Néhány évvel ezelőtt, egy fogadáson találkoztam a japán császárnéval, aki azt mondta, gyerekkorának kedvenc olvasmánya A Pál utcai fiúk volt, és biztos benne, hogy a magyarok mind olyanok, mint ők” - írja Békés Pál író az üzenő falon, A Pál utcai fiúk című regény nemrég megnyílt emlékkiállításán. Úgy tűnik, nem a Nobel-díjas nagyságok, nem a művészóriások a legismertebb magyarok a világban, hanem Boka és Nemecsek. Kerek száz éve, hogy a Pál utcai fiúk története napvilágot látott, hogy szinte azon nyomban nemzeti mítoszunk részévé váljon.

Makki Marie-Rose

Molnár Ferenc regényéről 1907-ben még a kortársak is elismerték, hogy remekmű született, és ez már akkor is nagy szó volt.
A példátlan sikert Kómár Éva, a Petőfi Irodalmi Múzeum kutatója szerint jól mutatja, hogy idővel ál-Nemecsekek egész sora bukkant fel a semmiből. A leghíresebb közülük az idős Jezsek-Józsika Ferenc papucskészítő volt, aki még gittegyleti pecséttel is rendelkezett, és az Úttörő Áruházban dedikálta a regényt a sorban álló úttörőknek - három forintért darabját. Vélt érdemeire való tekintettel még egy főbérleti lakást is kiutaltatott magának, mígnem Hollós Korvin Lajos író egy ÉS-beli gloszszában le nem leplezte a turpisságot. A kisöreg ellentámadásba lendült, beperelte az írót, és az 1963-as tárgyalásra belépőjegyet kellett osztani a nagy érdeklődésre való tekintettel. A pert ugyan Jezsek-Józsika elvesztette, ám a pestiek mégsem rá, hanem Hollós Korvinra haragudtak, aki rútul megfosztotta őket egy élő legendától.
Maga Molnár, bár nagyon szerette első - és színpadi szerző lévén mondhatni egyetlen - regényét, a kiadói jogot még az elején eladta a Franklin Kiadónak ezer koronáért, és attól kezdve a mű gyakorlatilag önálló életet élt. Molnár huszonhat évesen, állítólag pár hét alatt, a New York Kávéház karzatán írta meg a gyermekkorát felidéző könyvét, afféle ujjgyakorlatként, volt tanára, Rupp Kornél kérésére. A kötet szinte azonnal óriási nemzetközi siker lett, harmincöt nyelvre fordították le, és számos adaptációja is készült. A csapnivaló angol fordítás miatt Fábri Zoltán 1962-ben készítette el az angol nyelvű filmváltozatot, amely azóta is a mű legjobb filmadaptációjának számít. Angolszász területen a kedvezőtlen fogadtatás oka Kómár Éva szerint talán az lehetett, hogy a regény befejezése - Nemecsek halála és a grund elvesztése - túl tragikus fordulat a hollywoodi történetekhez szokott közönség számára. Holott épp az önfeláldozás az, ami halhatatlanná tette Nemecseket és a Pál utcai fiúkat az egész világon.