Így lát bennünket a világ
Menetel a budapesti szélsőjobb

A nemzetközi sajtó ismét kiemelt helyen foglalkozott a budapesti eseményekkel. A cikkek mindegyike kitért a Magyar Gárda szerepére, és abban is egyetértenek, hogy az idei tüntetések nem mozgattak meg akkora tömegeket, mint az egy évvel korábbiak, ám egy szélsőséges mag egyre agresszívabb.

„A magyar szélsőjobboldaliak ismét menetelnek” - ezzel a címmel számolt be a Neue Zürcher Zeitung (NZZ) az ötvenhatos megemlékezéseket kísérő eseményekről. A lap szerint a Fidesz hozzájuk hasonló véleményt képvisel. A tekintélyes svájci lap közép-európai tudósítója úgy véli, hogy a szélsőjobboldaliak azért ünneplik különös odaadással a magyar felkelés évfordulóját, mert magukat 1956 valódi és törvényes örökösének tekintik, s azon a véleményen vannak, hogy Gyurcsány és szocialistái, „a diktatúra örökösei” 1989-ben becsapták őket a rendszerváltásnál. Az NZZ Orbán Viktor keddi beszédéből azt emelte ki, hogy a Fidesz vezetője megígérte: ha újra hatalomra kerülnek, büntetésre számíthatnak azok, akik tavaly erőszakot alkalmaztak a békés tüntetőkkel szemben. A lap szerint Orbán nyitva hagyta a kérdést, vajon ezzel csupán a rendőrségi beavatkozásokra célzott-e, vagy pedig a parancsokat osztogató politikusokra is. Az írás kitért arra, hogy a hétfői rendbontást okozó tüntetők között feltűnt számos olyan személy is, akik a hétvégén jelen voltak a Magyar Gárda újabb tagjainak eskütételénél is.
„Magyarország mélyen megosztott” - véli az NZZ, amely szerint: „Gyurcsány számára a szélsőjobboldaliak verbális és fizikai tombolása természetesen óriási segítséget jelent. Lehetővé teszi, hogy a jobboldalt úgy általában felelőtlennek minősítse, beleértve azokat a rendszerint higgadt polgári tömegeket is, amelyek a Fidesz rendezvényein részt vesznek.“
A The New York Times tudósítása szerint „több tízezer tüntető vonult ki október 23-án Budapest utcáira, nem annyira az 1956-os felkelés 51. évfordulójáról való megemlékezés céljával, mint inkább, hogy kimutassa a Gyurcsány miniszterelnökkel szembeni ingerültségét”. A cikk nagy része ezután a Magyar Gárdával foglalkozik, megjegyezve, hogy „az elégedetlenség kisebb mértékű volt a tavalyi romboló tüntetésekhez képest, ám az általános nyugtalanság megmaradt, nem kis mértékben a Magyar Gárdának nevezett jobboldali csoport miatt”.
Az osztrák Die Presse konzervatív újság alcímében azt emelte ki, hogy a nemzeti ünnepet ismét jobboldali radikális huligánok kormányellenes, erőszakos tüntetései rázkódtatták meg. Szemlátomást többé már nem lehet erőszak nélkül megemlékezni az 1956-os forradalomról Magyarországon - írta a lap tudósítója, aki megjegyezte, hogy a radikálisok hétfőn egyebek közt olyan jelszavakat is kiabáltak hangosbeszélőkön keresztül, amelyek „jobb, ha nem jelennek meg a Die Pressében“.
A Der Standard liberális újság ugyancsak helyszíni tudósítást közölt a megmozdulásokról, aláhúzva, hogy az 51. évforduló teljes egészében az újabb erőszak jegyében telt el. A lap szerint a szélsőjobboldali tüntetők - mintegy ezer neonáci és jobboldali radikális - antiszemita jelszavakat hangoztattak, mielőtt nem messzire az Operától utcai csatát vívtak hétfő este a rendőrökkel. A radikálisok újabb nekifutása, hogy megdöntsék a Gyurcsány-kormányt, ismét kudarcba fulladt - állapította meg a Der Standard, hozzáfűzve, hogy az egy évvel ezelőtti helyzethez képest a hangoskodók ma inkább csak elszigetelt jelenségnek tűnnek, hiszen még a Fidesz is elítélte a kihágásokat. A Kurier független újság véleménye szerint még ha méretüket tekintve a tavaly őszi megmozdulások nem is ismétlődtek meg, a jobboldali tábor gyűlölködése és erőszakra való hajlama ezúttal is világosan látható volt. Jóllehet csupán a lakosság kis részét teszik ki, egyre agresszívabban lépnek fel a nyilvánosság előtt.
A Le Soir brüsszeli lap különtudósítója azt emelte ki, hogy neonáci agitátorok zavargásokat provokáltak a magyar fővárosban. Az évforduló az Európai Parlament (EP) strasbourgi ülésén is szóba került. Az Európai Unióban nem megengedett, hogy a tüntetők „mocskos zsidónak“ nevezzék Gyurcsány Ferencet, bárki bárhogyan is vélekedik a magyar miniszterelnökről - mondta szerdán Martin Schultz, a szocialista EP-frakció vezetője. „Lehet Gyurcsányt szeretni vagy nem szeretni, ez akkor is fasiszta megnyilvánulás, amit el kell utasítani. A tüntetések ellen nem lehet mit tenni, de ez - fogalmazott - „új minőséget jelent”. A tapssal fogadott felszólalás végén Schultz azt kérte az ülést levezető elnöktől: továbbítsa Hans-Gert Pöttering házelnöknek, hogy az EP túlnyomó többségének reagálásából leszűrhető az állásfoglalás az ilyen megnyilvánulásokkal szemben.