Hetek XI. évfolyam, 43. szám, 2007. október 25.

Magyarországon évente egy közepes városnyi honfitársunk (30 ezer fő) sérül meg közúti balesetben, ám ők a szerencsésebbek, mert egy átlag falu lakossága, 1300 ember nem is éli túl a tragikus ütközéseket. A kormány vitatható módon és időpontban ugyan, de erre hivatkozva szigorítaná a közlekedési kihágások büntetési tételét és felelősségi körét.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a parlament őszi ülésszakának első napján jelentette be Új rend elnevezésű programját, amelyben zéró toleranciát hirdetetett a közlekedésbiztonság területén. Indoklása szerint tűrhetetlen, hogy miközben évente több mint 1200 ember hal meg és 30 ezer ember sérül meg Magyarországon közlekedési balesetben, csaknem 100 ezer gyorshajtás miatti feljelentésnek a jelenlegi szabályozási keretek között nem lehet érvényt szerezni.
Konkrétan azért nem, mert - ahogy Bilkei Pál közlekedés-pszichológustól megtudtuk - a statisztikai adatok szerint a nem tetten ért gyorshajtók negyven százaléka állítja válaszlevelében, hogy közeli hozzátartozója vezette az autót. A kiskapu lényege, hogy a hatályos jogszabályok szerint senki sem köteles terhelő vallomást tenni rokonára.
Jövő év január elsejétől ezért a gépkocsi üzembentartójának objektív felelősségét állapítják meg valamennyi szabálysértés elkövetésénél, akkor is, ha más vezette az autót, és ezt el is ismeri. Kondorosi Ferenc, az Új rend végrehajtásáért felelős kormánybiztos elmondta a Heteknek, hogy az új szabályozás jövő év elejétől már életbe lép ugyan, de 2008. májusáig csak írásos figyelmeztetést kapnak az üzembentartók, amelyből kiderül majd, mekkora összegű büntetés sújtaná őket, ha a törvény „be lenne élesítve”. Annyi bizonyos, hogy a közlekedésbiztonsági bírság felső határa 300 ezer forint lesz, amelyet közigazgatási bírság formájában érzékelnek majd a gépjármű-tulajdonosok. A kormánybiztos tájékoztatása szerint a sebességmérésbe bevonják a matricaleolvasó rendszert is, így mérhetővé válik, hogy adott sofőr mennyi idő alatt tesz meg egy útszakaszt az autópályákon. A büntetést „érő” kategóriába tartozik a megengedett sebesség átlépése, tilosban áthajtás a vasúti átjárón vagy a jelzőlámpánál, a behajtási, várakozási és a kötelező haladási irányra vonatkozó szabályok megsértése, valamint a környezetkárosítás, ami elsősorban a quaddal közlekedőkre vonatkozik. Ha a kihágást lopott autóval követték el, annak tulajdonosa csak akkor mentesül a bírság alól, ha igazolja, hogy a lopást már bejelentette a rendőrségen. És hogy a kétkerekűek társadalmának káröröme ne lehessen teljes, 2009. január 1-jétől a segédmotoros kerékpárok is rendszámot kapnak az ellenőrizhetőség és felelősségre vonhatóság érdekében. Hogy a halálozási arányok növekedése miért csak most indította cselekvésre a jogalkotót, arra Kondorosi szerint egyszerű a magyarázat: „A rendszerváltás óta most jutottunk odáig, hogy az állampolgári együttélés ezen szabályait újragondoljuk, és a tapasztalatok alapján korrigáljuk a hiányosságokat. A szemléletváltásra egyébiránt az unió fehér könyvének direktívái is rákényszerítik hazánkat, melynek alapján 2010-ig a felére kellene csökkentenünk a gyászos statisztikát. Közvetlen nyugati szomszédainkhoz, mondjuk Ausztriához képest ugyanis 2,5-szeres a halálozási mutatónk e téren.”
A magyar vezetési morál a földrajzi helyzetünknek megfelelő: félúton van nyugat-Európa és a Balkán között. És ez a szabályozás és az elrettentés mértékében is tetten érhető - állítja Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (Veke) alelnöke, aki szerint nem csak a sofőrökön múlik, hogy megoldható lesz-e valaha a közúti kihágások problémája. Hiszen a rendőrségnek a most szigorításra ítélt szabályozást is be kellett volna tudni tartatni, sajnos azonban nem tudták magukat függetleníteni attól a társadalomtól, amelyben tevékenykednek.
A szabályozás szigorodásának visszatartó erejében valamennyi szereplő egyetért, viszont kevesen hiszik, hogy ez önmagában megoldást jelenthet a kormánybiztos által „katasztrofálisnak” ítélt közlekedésbiztonság problémáira. „Ugyanaz a sofőr, aki előzetes ismereteinek megfelelően a bekamerázott buszsávba még csak véletlenül sem hajt be, ott, ahol tudja, hogy biztosan nincs, gátlástalanul bemegy” - illusztrálja a morális szintet Dorner, hozzátéve, hogy meglepő módon Magyarországon még a jogkövető nyugat-európai sofőrök is átmenetileg „megbokrosodnak”, és simán áthágnak olyan szabályokat, melyeket hazájukban betartanak.
A közlekedési kultúra Bilkei Pál szerint is elválaszthatatlan a társadalmi kultúrától, és mivel jelen pillanatban nálunk még csak az a második generáció ül a kocsikban, amelyik státuszszimbólumként és versenyeszközként tekint az autóra, gyors változásra nem számíthatunk. Magyarországon a közlekedés kamaszkorát éli, így indokolt a szigorúság - érvel mégis a jogszabályi háló feszesebbé tétele mellett a szakértő, akinek kutatási eredményeken alapuló bizonyítékai vannak, hogy a 25-35 év közötti férfiak részegednek meg leginkább a sebességtől. Mint mondja, a statisztikák szerint a gyorshajtás, az elsőbbségadás elmulasztása és a szabálytalan kanyarodás játszik szerepet a közúti balesetek 60 százalékánál. Befolyásolta a halálozási arányt, hogy lakott területen 60 km/óráról 50 km/órára vitték le az engedélyezett maximális sebességet, és annak drámai következményei is kimutathatók voltak szerinte, amikor fél évvel később a városon kívüli utakon megemelték a sebességhatárokat.
Mivel a középkorú férfiak nemcsak száguldozni, hanem inni is szeretnek, a készülő új Büntetőtörvénykönyv, valamint a rendőrségi törvény módosítása is megemlékezik róluk, amikor lehetővé kívánja tenni, hogy az ittas vezetőnek azonnal elvegyék a jogosítványát és az autókulcsát.
„Csupán a jogszabály nem segít a balkáni közlekedési viszonyok leküzdésében” - vallja Kondorosi, és a civil szféra, valamint az iskolai oktatás bevonása mellett az elővárosi vasútvonal, illetve a BKV európai színvonalú kiépítését, fejlesztését tartja elkerülhetetlennek.
Dorner Lajos szintén az alternatív közlekedési megoldásokkal képzeli el a nagyvárosi dugók és balesetek helyzetének enyhítését, és tisztességtelennek tartja a dugó-díjjal riogatást, míg e téren nem történik előrelépés. „Más morális helyzetet tud teremteni, ha van egy olyan alternatíva, hogy akár öltönyben vasúttal tudok úgy bemenni a munkahelyemre, hogy közben ittam egy jó kávét, és elolvastam a napi sajtót” - mondja, és az álom helyetti valóság kedvéért jelzi, hogy az elővárosi vasúti program elméleti munkái 2008 nyarára készülnek csak el.