Vissza a tartalomjegyzékhez

Hazafi Zsolt
Kiből lehet miniszterelnök?
Esélyek és az esélyesek listája Bajnaitól Szekeresig

Meddig bírja Gyurcsány Ferenc, és ki lehet az utódja? - hangzik el egyre többször a kérdés. Megismétlődhet-e a Medgyessy Péter leváltásakor megismert forgatókönyv, vagy most alapvetően más a helyzet? A Hetek politikusokkal és tanácsadókkal folytatott háttérbeszélgetéseket a kérdésről.


Hétfőn példátlan dolog történt a parlamentben: a legnagyobb kormánypárti frakció jelentős része, a szocialista polgármesterek ad hoc szövetsége nyíltan és kategorikusan szembement a saját miniszterelnökével. Gyurcsány Ferenc ugyanis a Zuschlag-botrány miatt bejelentett hétpontos köztisztasági, korrupcióellenes csomagjában (ami a közvélemény-kutatások szerint rendkívül népszerű) a főállású képviselőség mellett tör lándzsát, azaz a polgármesterek nem lehetnének országgyűlési képviselők. Az érintettek viszont elutasították a javaslatot.
Az ötlet - valamint a képviselői fizetések és költségtérítések reformjának ötlete, illetve általában a politikusok anyagi életének bolygatása - azért okozott felháborodást az MSZP-frakcióban, mert többen úgy vélik: azzal, hogy egy köztörvényes bűncselekmény kapcsán elővették ezeket a témákat, magát a képviselőséget sározták be. Ráadásul a miniszterelnök bejelentette, hogy azokban a témákban, melyeket nem szavaz meg a parlament, népszavazást kezdeményez.
„A közvélemény-kutatások szerint Gyurcsány elvesztette a társadalmi támogatottságát, ma a legnépszerűtlenebb politikusok egyike. Ebben a helyzetben furcsa nekimenni az amúgy a politikáját támogató, a javaslatait eddig megszavazó szocialista képviselőknek és polgármestereknek, azaz a saját bázisának” - mondta egy befolyásos szocialista politikus, aki szerint párttársai azt is sérelmezik, hogy a népszavazással „a miniszterelnök szövetkezik a néppel - éppen ellenünk”.
A Horn-kormány idején egyébként előfordult már az MSZP-frakcióban, hogy hasonló méretű tömeges lázongás tört ki egy kormányjavaslat ellen. A különbség azonban az volt, hogy Horn akkor a párttársai által elutasított „Új alkotmány” koncepciót nem szimbolizálta, az egész kérdésben miniszterelnökként és pártvezetőként alig-alig nyilvánult meg. Ellentétben a mai helyzettel, mikor Gyurcsány a fő kommunikátora a köztisztasági csomagnak, és napi politikájának központi eleme lett ez a kérdés. Ezért állítják többen, hogy a Zuschlag-botrányra adott válaszával a miniszterelnök a rendszerváltás óta az egyik legsúlyosabb és legnagyobb lázadást váltotta ki egy kormánypárti frakción belül.

Oszd meg - de ki uralkodik?

Éppen Horn Gyula példája mutatja, akit a pártban a kamarillapolitika nagymesterének tartanak, hogy akár erős ellenszéllel szemben (a politikus ellen számtalan esetben szervezkedtek) is ki lehet húzni egy egész ciklust. Ellenpélda azonban Medgyessy Péter, aki fél távnál - ismert okokból - kiszállásra kényszerült. (A Szonda Ipsosnál Medgyessyvel 23 százalék volt a legrosszabb eredménye a szocialistáknak, míg most szeptemberben 18 százalékon állt az összes megkérdezett között az MSZP, de tavasszal volt ennél is rosszabb: 16 százalék.)
„Medgyessy 2004 nyarára elszigetelődött a pártban, reformokba bele se kezdett, nem igazán érdekelte a hatalom, pártelnök sem volt, így hát minden küzdelem nélkül, elegánsan távozott. Gyurcsány pártelnök, ambiciózus, és egy sor átalakításba belekezdett, kizárt, hogy csak úgy lemondjon” - magyarázta lapunknak egy „gyurcsányista” politikus, miért tartja elképzelhetetlennek, hogy a szocialista párt megvonja a bizalmat a kormányfőtől.
Ráadásul közjogi értelemben a miniszterelnök pozíciója rendkívül stabil, hiszen - ha nem mond le önként, ahogy például Medgyessy tette - csak a parlamenti többség akarata tudja megingatni, úgy, hogy (úgynevezett konstruktív bizalmatlanság alkalmazásával) rögtön egy új kormányfőről is dönteni kell, amihez jelen helyzetben az SZDSZ (vagy az MDF és a Fidesz) szavazatai is kellenének. Tehát a cserét az MSZP nem tudja önmaga intézni.
Azok a megoldások, amelyek előrehozott választásokhoz vezethetnének, öngólt jelentenének azoknak, akik Gyurcsány Ferenc megbuktatásán fáradoznak, hiszen egy újabb választáson a listát a pártelnök állítaná össze. Ráadásul a Fidesz vélhetően látványosan győzne.
Egy másik lehetőség, hogy a miniszterelnök egyet hátralép, csak pártelnök marad, és a maga helyére az MSZP és az SZDSZ támogatásával jelöl egy másik személyt, például - ahogy parlamenti folyosókon néha elhangzik - Bajnai Gordon önkormányzati minisztert. Szocialista politikusok egyöntetűen azt szokták erre a forgatókönyvre mondani: kizárt, hogy az MSZP Medgyessy és Gyurcsány után újra egy külső embert jelöljön miniszterelnöknek. Ennek ellenére gazdasági körökben Bajnai népszerű szakpolitikusnak számít, ez a lépés a piacokat és a közgazdász-társadalmat is megnyugtatná. „Gyurcsány van annyira intelligens, hogy ha elkerülhetetlen, akkor maga szervezi meg az utódlását, és figyelembe veszi a piaci igényeket is” - fejtegette egy vezető közgazdász.
A már korábban idézett „gyurcsányista” politikus szerint a köztisztasági csomaggal most „időnyerés” történik. Ugyanis, ha sikerül még egy évet kihúznia Gyurcsány Ferencnek, akkor az újra beinduló gazdasági fejlődésnek, a reálbér-növekedésnek, illetve a látványos uniós fejlesztéseknek köszönhetően 2010-ben újra a miniszterelnök lesz a - reményei szerint az Orbán Viktort újfent legyőző - „nyerőember”. A mostani lépések arra is jók, hogy a mutyivilághoz szokott MSZP-t fellazítsa, a polgármesteri összeférhetetlenséggel pedig a miniszterelnököt „veszélyeztető” önkormányzati lobbit sikerül gyengítenie.
Nem mindenki látja ilyen optimistán a helyzetet. Egy országgyűlési képviselő azt taglalta lapunknak, hogy a Népszabadságban nyilvánosságra hozott, a hét köztisztasági pont népszerűségét bizonyító közvélemény-kutatásból egy részlet kimaradt. Nevezetesen az, hogy melyik politikust tartanák a programok hiteles végrehajtójának. „Orbán és szocialista politikusok is megelőzték Gyurcsányt ezen a hitelességi vizsgán. A fő kérdés, egyáltalán vissza tud-e jönni a miniszterelnök és vele az MSZP a hiteltelenségből” - fejtette ki aggodalmát.
Forrásaink szerint soha nem volt ilyen mélyponton az MSZP frakció belső állapota, olykor ordibálásig jutnak a viták, és a „kisgazdásodás” jelének tartják Karsai József és Szanyi Tibor képviselőknek a miniszterelnököt élesen kritizáló nyilatkozatait. Ráadásul Gyurcsány hét köztisztasági pontja és Medgyessy négy közjogi javaslata között egyre többen húznak párhuzamot. „Kevés a teljesítmény, válságban vannak, ezért látszatintézkedésekkel papírparavánt húztak maguk köré. A két személy között az a különbség, hogy Megyónál mindenki átlátta, hogy az egész csak vékony papír, Fletó viszont jó illuzionistaként most arra törekszik, hogy elhitesse, a hét pontja olyan erős, mint a kínai nagy fal” - terelte a beszélgetést a metaforák világába egy szocialista politikus.
Szerinte a legnagyobb probléma, hogy az elmúlt egy évben felbomlott, vagy felbomlasztották az MSZP belső szövetségi rendszerét, így nincs olyan „tengely”, amely - maradjunk a metaforáknál - „a szakadék felé száguldó kocsit” helyre tudná tenni. Gyurcsány ugyanis (persze csak a kritikusai szerint) okosan alkalmazta az „oszd meg és uralkodj” elvét az MSZP-ben. Egymás ellen fordította a párt csoportjait, összeugrasztotta az önkormányzati lobbit az „egyszerű” képviselőkkel, illetve a polgármestereket az önkormányzati képviselőkkel, a fiatalokat az öregekkel. Bár vannak, akik minden mögött összeesküvéseket sejtenek, bennfentesek inkább sodródást emlegetnek, és a napi, rövid távú politizálás kudarcát látják a háttérben.
Befolyásos politikusnak számít Szekeres Imre, Kiss Péter, Lendvai Ildikó, Veres János vagy éppen Szili Katalin, de semmi jele annak, hogy bármilyen Gyurcsány-ellenes összefogás alakulna közöttük. (Nyilván, ha van ilyen, azt nem újságírókkal vitatnák meg.) Ha „mezei” képviselőkkel beszélgetünk, akik a leginkább ismerik a párt tagságát és a küldötteket, a lehetséges miniszterelnöki utódra változó válaszokat kapunk. Hol Szili Katalint tartják a legnépszerűbb utódjelöltnek, hol Szekerest vagy Kisst, de konszenzusos személy körvonalai ma nyomokban sem láthatók.

Az SZDSZ-re várva

„Az MSZP az ilyen problémákat, belső válságait nem tudta belülről megoldani, a változásokhoz mindig az SZDSZ »beintése« kellett” - utalt egy politikai tanácsadó a Medgyessy bukásához vezető liberális vétóra. Ez az, amiből viszont több szabad demokratának is elege van. Egy ügyvivő hosszasan magyarázta lapunknak, hogy hányszor próbálták az SZDSZ-t szocialista leszámolásokhoz felhasználni. „Az tény, hogy a miniszterelnök köztisztasági csomagját jelenlegi formában nem tudjuk elfogadni, de ennek nem a Gyurcsánnyal szembeni ellenérzés az oka, egyszerűen más utat, az ötpárti egyeztetéseket és a régi indítványok elővételét javasoljuk megoldásként. Nem látom, hogy bárki a Medgyessy-modellt akarná újra lejátszani” - tette hozzá.
Ennek jelentősen ellentmondott egy vezető liberális politikus, aki borzalmasnak minősítette, és nem mellesleg éppen Medgyessy dugába dőlt négypontos közjogi csomagjához hasonlította a miniszterelnök hét pontjának bejelentési körülményeit és retorikai alapelemeit. „Nem gusztusos, ha valaki csak azért, hogy a hatalomban tudjon maradni, alkotmányos kérdéseket kezd el babrálni. Gyurcsány ezt teszi” - hangsúlyozta.
Óriási különbség viszont, hogy a három éve a lavinát elindító Fodor Gábor, illetve az akkori pártelnök, Kuncze Gábor nem volt kormánytag. Ma Fodor és Kóka formálisan mindenképpen beosztottja Gyurcsánynak, ez utóbbit éppen a jelenlegi miniszterelnök fedezte fel.
A kormánykoalícióban kialakult helyzetet a Fideszben fotelből ülve nézik, és a miniszterelnök végjátékának tartják. A legutóbbi stratégia szerint az ellenzéki párt olyan kőkemény, ámde teljesíthetetlen követeléseket fogalmaz meg a köztisztasági csomag kapcsán, amelyeket a szocialisták csak önmaguk kárára és az MSZP felszámolása mellett tudnának támogatni. Így az MSZP, de különösen Gyurcsány Ferenc a saját kardjába dől.