Hetek-összeállítás
Áradat
Gyurcsány az istenadta néphez fordul

Alaposan felheccelte parlamenti beszédével a kormányfő az amúgy sem háborítatlan politikai arénát, mikor ultimátumszerűen feltárta, hogy népszavazást kezdeményez a politikai élet megtisztítását célzó, múlt héten bejelentett hét pont közül azokról, amelyek elfogadásához az Országgyűlés kétharmados támogatására lenne szükség, de annak elérése az ellenzék miatt bizonytalan. Lapzártánkig a parlamenti pártoknak abban sikerült megállapodniuk, hogy népszavazás helyett egyelőre ötpárti tárgyalásokkal próbálják a politikai közbizalom visszaállításához szükséges javaslatokat elkészíteni.

Fotó: Somorjai László

Gyurcsány Ferenc október 1-jén jelentette be, hogy a kormány hét pontból álló javaslatcsomagot készít két héten belül a politikai élet megtisztítása érdekében. A kormányfő akkor azt mondta: új és szigorúbb párt- és kampányfinanszírozási törvényre tesznek javaslatot, megszüntetnék a pártok ifjúsági szervezeteinek „felemás helyzetét”, nem kapnának állami támogatást a pártpolitikában részt vevő civil szervezetek, szigorú összeférhetetlenségi törvényt alkotnának a pályázatok elbírálása esetében, a magasabb beosztású köztisztviselőknek kötelezővé tennék a vagyonosodási vizsgálatot, bevezetnék a főállású országgyűlési képviselőség intézményét, illetve átlátható és ellenőrizhető képviselői jövedelmeket akarnak. Hangsúlyozta: meg kívánja védeni a civil szervezeteket a pártpolitikai befolyástól.
Hétfőn pedig azt tette világossá, hogy ha a múlt héten közzétett csomagjának megvalósulása veszélybe kerül, akkor a kormány, illetve a szocialista képviselők már a jövő héten népszavazást kezdeményeznek, hogy beérjék a már napirenden lévő népszavazási kérdéseket, az alkotmány szerint ugyanis ebben az esetben nem kell aláírásokat gyűjteni.
A Fidesz és a KDNP 148 képviselője nyolc kérdésben kezdeményez népszavazást, ha az ötpárti tárgyalások nem vezetnek eredményre - jelentett be Navracsics Tibor, a Fidesz és Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője, akik zsarolásnak tartják Gyurcsány bejelentését. Következtetésük: a miniszterelnök gyenge pozícióban van, a koalícióban az észérvek mentén nem tudja elfogadtatni álláspontját. „Miközben Gyurcsány Ferenc álszent módon olcsóbb, átláthatóbb, szerény államot hirdet, több esetben is akadályozta, hogy vitatkozzanak ezekről a javaslatokról az Országgyűlésben” - mondta Navracsics, és példaként említette a 200 fős parlamentre vonatkozó indítványt, amelyre Gyurcsány Ferenc 25-ször szavazott nemmel, míg a miniszterek fizetésére vonatkozó javaslatra 23-szor mondott nemet.
Semjén Zsolt ismertette a nyolc népszavazási kezdeményezést. Ezek között szerepel az országgyűlési képviselők létszámának 386-ról 200-ra csökkentése; a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok és az országgyűlési képviselők személyijövedelemadó-bevallásainak nyilvánosságra hozása; a politikai hirdetés sajtóban és szabadtéri reklámhordozón való közzétételének törvényi tilalma. A népszavazási kezdeményezések között szerepel, hogy tilos lenne a kormány, az önkormányzatok és a költségvetési szervek tevékenységét reklámozni, hogy az euró bevezetéséig nem emelkedne a parlamenti képviselők fizetése, és hogy a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok illetményét a 2002-ben hatályos szabályozás szerint állapítanák meg.
Lendvai Ildikó árulkodónak tartja, hogy a Fidesz javaslatcsomagjában nincs benne a pártfinanszírozás teljes rendbetétele, a pártok ifjúsági szervezeteinek nyilvános és legális, a rejtekutakat tiltó finanszírozása. Az MSZP frakcióvezetője hiányolja továbbá a civilszféra depolitizálásáról, a képviselői költségelszámolások számlához kötéséről szóló tételeket és azt, hogy tilos legyen álcivil szervezeteket felhasználni a kampányköltségek elcsalására. Úgy látja, ha csak a Fidesz javaslatai kerülnének törvénybe, az egy valódi „lex-Simicskát” eredményezne, amely a politika fekete- és szürkegazdaságát, az átláthatatlan és gyanús pártfinanszírozást szentesítené.
Az SZDSZ nem száll be a Fidesz és az MSZP népszavazási versenyébe - jelentette ki Kóka János, az SZDSZ elnöke a párt parlamenti frakciójának rendkívüli ülése után. Míg korábban úgy érvelt, hogy a hét pontból álló csomag a koalíció közös javaslata legyen, s kormányjavaslatként terjesszék a parlament elé, később már azt kérte a miniszterelnöktől, hogy ne a kormány, hanem az öt párt tárgyaljon róla.
Ennek megfelelően jelentette be Budai Bernadett kormányszóvivő, hogy a kormány nem döntött, hanem tájékoztatást hallgatott meg a miniszterelnök köztisztasági csomagjáról, amellyel kapcsolatosan az érintett szaktárcánál, illetve a frakciókban, a pártok között is zajlik a kodifikációs folyamat. Emlékeztetett továbbá arra, hogy az ötpárti egyeztetések megállapodásait, eredményeit is beépítik a javaslatokba.