Papp Levente, Brüsszel
Trichet fejét követelik
Össztűz alá került az Európai Központi Bank, mivel a várt kamatcsökkentés helyett emelte a központi kamatlábat, ami rekordmagasságba emelte az euró árfolyamát. Az eurózóna ipari termelői veszélyeztetve érzik külpiaci versenyképességüket. Nicolas Sarközy olcsóbb euróért lobbizik és az ellen, hogy az agrártámogatásra költött milliárdok a kutatás-fejlesztés területére vándoroljanak.
Az euró megszületésekor a dollárhoz képest gyenge árfolyam okozott hosszú ideig csalódást, mivel gazdasági és presztízs szempontból is fontos lett volna, hogy az euró erősebb legyen a dollárnál. A közös európai valutát a független Európai Központi Bank (EKB) igyekezett életben tartani. Mára azonban az árfolyam messze meghaladja a dollárét, sőt az EKB kamatemelése miatt történelmi csúcsponton, 1,45 dollár árfolyamon is kereskedtek vele. Ehhez az is hozzájárult, hogy Ben Barnanke, az amerikai központi bank szerepét betöltő FED (American Federal Bank) elnöke kétszer is, mindkét alkalommal fél százalékponttal csökkentette az alapkamat mértékét. Sokak szerint az EKB-nak is csökkenteni és nem emelni kellett volna a kamatlábat. Az újdonsült francia köztársasági elnök, Nicolas Sarkozy már választási ígéreteiben is hangsúlyozta, hogy kiszámíthatóbb európai monetáris politikát szeretne. Sarkozy szerint tarthatatlan, hogy az EKB szembemegy a német, a francia és a benelux exportcentrikus nagyipar érdekeivel. A túl magas árfolyam drágítja az európai termékeket a tengerentúlon, ezért rontja az exportőrök versenyképességét. A New Europe című politikai hetilap szerint Sarkozy elfogadhatatlannak tartja, hogy az EKB élén egy önmagát reprodukáló szervezet határozza meg, akár a vezető tagállamok érdekeivel szemben is a közös európai valuta árfolyamát. A német elnökség alatt elfogadott új Reform Szerződés (Reform Treaty) szerint a jövőben meg kell szüntetni az EKB függetlenségét, hogy demokratikusan választott politikusok kontrollja nélkül ne hozhasson lényeges döntéseket. Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke az infláció elszabadulásától való félelmében döntött a kamatláb emelése mellett, ahelyett hogy az amerikai példát követte volna. Az európai politikai és gazdasági elit úgy véli, hogy az amerikai FED sokkal bátrabban képviseli az amerikai gazdasági érdekeket, mint az EKB az övéket. Júliusban a megengedett 2 százalék alatti, 1,8 százalékos inflációt regisztrált az eurostat országaiban, és ez a szám augusztusban 1,7 százalékra csökkent. Ezzel szemben az USA-ban 2 százalékos infláció ellenére is inkább a kamatcsökkentés eszközéhez nyúltak az amerikai versenyképesség megőrzése érdekében. A szemellenzős fiskális politika most további muníciót szolgáltat Sarkozynek és a német nagyiparosoknak, akik már eddig is az EKB-elnök fejét követelték.
Sarkozynek az sem tetszik, hogy az unió költségvetése a jövőben a mezőgazdaság helyett a csúcstechnológiai fejlesztéseket preferálja. A Bizottság a múlt héten eldöntötte, hogy további 2,4 milliárd euróval segíti az európai műholdas navigációs rendszer, a Galileo kiépítését. Az unió high-tech büszkesége, a Galileo mellett az Európai Technológiai Intézet további 309 millió eurót kap a kutatás-fejlesztés megfelelő szintű emelésére, ami nyilvánvalóan az USA-val való csúcstechnológiai verseny része. Hogy honnan lesz pénze az uniónak a csúcstechnológiára, amire eddig mindig jóval kevesebb jutott, mint az Egyesült Államokban? A válasz: a mezőgazdasági támogatások megnyirbálásából. Az uniós mezőgazdasági támogatások fő haszonélvezője Franciaország volt. A 27 tagra bővült unióban a fejlett országok nem vállalják a mezőgazdasági támogatások eddigi rendszerének fenntartását, egyrészt azért, mert rengeteg pénzt kellene a kelet-európai és balkán tagállamok agráriumába pumpálni, másrészt a WTO-n belül a fejlődő országok nem nézik jó szemmel, hogy az európai mezőgazdasági termékek magas szubvencióval jelennek meg a világpiacon. Az agrártámogatások megnyirbálása ellen harcoló Sarkozy ezen a területen minden bizonnyal sikerte-lenségre van ítélve. Magyarországnak még a franciáknál is nagyobb szüksége lenne minél több agrártámogatásra, de ez a nettó befizető országok érdekeit sérti. A pénzek átütemezése a kutatás-fejlesztés területére viszont előnyt is jelenthet, hiszen Magyarország ezen a területen az alacsony befektetések ellenére is ért el kiemelkedő eredményeket.
