Hetek-összeállítás
Lezáratlan múlt
Szlovákia ragaszkodik a Benes-dekrétumokhoz

A szlovák parlament múlt hét csütörtökön határozatban szentesítette a felvidéki magyarok és a németek második világháború utáni meghurcoltatását törvényesítő Benes-dekrétumok érinthetetlenségét. A szlovák döntés ellen a magyar köztársasági elnök, a kormányfő és az Országgyűlés elnöke is ellenvéleményét fejezte ki. Egy német európai parlamenti képviselő azt szorgalmazta, hogy az Európai Parlament elnöke hivatalosan tiltakozzon a szlovák kormánynál, az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt szóvivője pedig úgy vélekedett, hogy a dekrétumok megvédése nem más, mint a kitelepítések és a gyilkosságok igazolása.

A lengyel, a cseh, a magyar és a szlovák államfő

A kormányhoz tartozó nacionalista erő, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) indítványa a szlovák parlamenti pártok erőteljes támogatásával érte el a dekrétumok érinthetetlenségének törvényesített védelmét. A dekrétumok alapján az akkori Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól, kitelepítették, csehországi kényszermunkára hurcolták el őket. Mindez a kollektív bűnösség elve alapján történt, mely az Európai Unió számára deklaráltan elfogadhatatlan.
A csütörtöki határozathozatalt magyar részről meglepően egységes reakciók követték. A pozsonyi parlamenti döntés semmiképpen nem szolgálja a magyar-szlovák kapcsolatok fejlődését - közölte Sólyom László -, miután a tervezettnél jóval hoszszabb, mintegy egyórás megbeszélést folytatott Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnökkel. Az álláspontok azonban a hosszúra nyúlt egyeztetés ellenére sem közeledtek. „Az elnök úr azt mondta, hogy foglalkozzunk a jövővel, én azt mondtam, hogy ahhoz, hogy a jövő felé fordulhassunk, tisztázni kell a múltat.” Sólyom László arra is emlékeztetett, hogy a magyar Alkotmánybíróság a rendszerváltás után eltörölte a németeket sújtó, hasonló törvényeket.
Gyurcsány Ferenc telefonon tudatta Robert Ficóval, hogy a parlament döntése csalódást okozott Budapesten, és nem járult hozzá a kétoldalú kapcsolatok elmélyítéséhez, amiről a két kormányfő legutóbbi találkozóján állapodott meg. A magyar kormány a kollektív bűnösség elvének elutasításáról adott ki közleményt, amelyben leszögezte, hogy a Benes-dekrétumok közösségeket sújtó részei igazságtalanok voltak. Ezenkívül a pozsonyi magyar nagykövet a szlovák külügyminisztériumba készül, hogy beszámoljon a magyar álláspontról.
Markus Ferber, az Európai Parlament (EP) néppárti frakcióján belül működő CSU-csoport elnöke a dekrétumokkal kapcsolatosan leszögezte, hogy a szlovák parlamenti határozat, amelyet a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párt indítványozott, alapvetően szembehelyezkedik az európai jogi normákkal, és felszólította az EP elnökét, Gert Pötteringet, hogy hivatalosan tiltakozzon a pozsonyi kormánynál.
Manfred Haimbuchner, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) kitelepítettek ügyében illetékes szóvivője úgy vélekedett, hogy a dekrétumok megvédése nem más, mint a kitelepítések és a gyilkosságok igazolása. Rámutatott arra is, hogy az emberi jogokba ütköző rendeletek bírálata nem jelenti az államhatárok megváltoztatásának követelését, amellyel a csehek és a szlovákok tévesen, mindig ürügyként hozakodnak elő. „Ezt a nyilvános magyar reagálások világossá tették” - állapította meg az FPÖ illetékese, megemlítve, hogy a baloldali és a jobboldali magyar pártok, a magyar állampolgárok érdekeit képviselve, egyként elítélték a szlovákok eljárását.
Miroslav Kusy szlovák politológus szerint Szlovákiának bocsánatot kellene kérnie a magyaroktól azért, amit az 1945-1948 közötti időszakban tett ellenük. A politológus azt az álláspontot osztja, hogy a problémákat közös megegyezéssel lehetne csak megoldani. „Én teljesen egyértelműen úgy vélem, hogy Szlovákiának azokért a sérelmekért, amelyeket 1945-1948 között okozott, bocsánatot kellene kérnie” - jelentette ki Kusy abban az interjúban, amely a Hospodárské Noviny című cseh politikai és gazdasági napilapban jelent meg. A politológus szerint a magyarok jogosan vették rossz néven, hogy a szlovák parlament nyilatkozatban erősítette meg a Benes-dekrétumok érvényességét. „A magyarok nagyon rossz szemmel nézik ezt, és azt hiszem, jogosan. Kivenni ezeket a holt lelkeket a szekrényből ma, a huszonegyedik században, nem helyénvaló. Újra bevonni a játékba a Benes-dekrétumokat értelmetlen. Az egyik és a másik oldalról is” - véli a neves politológus, aki szerint azt is értelmetlen állítani, hogy a Benes-dekrétumok, illetve következményeik érinthetetlenek, és nem lehet velük foglalkozni. Kusy úgy látja, hogy a múltban a szlovák-magyar, a csehszlovák-magyar vagy a csehszlovák-német kapcsolatokban sok olyan dolog történt, amit fokozatosan helyre kellene hozni. „Ezt bizonyítja a cseh oldal példája is - Havel ismert bocsánatkérése a németektől. Mi a magyarok irányában soha semmi ilyet nem tettünk” - mutatott rá a politológus.