Németh Csillag
Forrponton
A szír atomcélpontok bombázása Iránnak is üzenet

Hetek óta folynak a viták és találgatások a Szíria elleni izraeli légitámadásról. Több amerikai napilap azt közölte, hogy F-16-os vadászbombázók támadást hajtottak végre egy szíriai létesítmény ellen, melyben észak-koreai segítséggel nukleáris tevékenységet folytattak. Szíria washingtoni nagykövete tagadta az atomprogrammal kapcsolatos értesüléseket, ugyanakkor kijelentette: „Izrael meg fog fizetni a hadműveletéért.” Időközben iráni hírforrások közölték, hogy hatszáz rakétát állítottak fel izraeli célpontok ellen, melyekkel támadni fognak, amennyiben katonai csapás éri Iránt vagy Szíriát.

A Washington Post az elmúlt héten egy közel-keleti szakértőre hivatkozva közölte, hogy az izraeli vadászgépek berepülése a szíriai légtérbe egy légitámadás részét jelentette. A lépés kiváltó oka egy feltehetően nukleáris anyagokat tartalmazó észak-koreai szállítmány volt, mely cementként érkezett szeptember 3-án Tartusz kikötőjébe. Az izraeliek bizonyítékokkal rendelkeztek arról, hogy a rakomány valójában nukleáris felszereléseket tartalmazott.
A Washington Post szerint az elmúlt hat hónapban készült műholdfelvételek alapján Izrael előtt nyilvánvalóvá vált, hogy Szíria egyik atomlétesítményében lázas munka zajlik, méghozzá észak-koreai segédlettel. Az ezzel kapcsolatos értesüléseket egy vezető amerikai tisztviselő is megerősítette, aki szerint biztosan tudják, hogy észak-koreaiak tartózkodnak Szíriában, és hogy Észak-Korea valószínűleg információkkal, technológiával és urándúsító berendezésekkel látta el Szíriát. Emellett minden jel arra mutat, hogy Damaszkusz kapcsolatban állhat más „titkos beszállítókkal”, például Abdul Qadeer Khan pakisztáni atomtudós hálózatával is. Khan csoportja biztosította többek között Irán, Líbia és Észak-Korea számára az atomprogramjukhoz szükséges technológiát.
A tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozásáért küzdő amerikai szervezet, a Nuclear Threat Initiative szerint Szíria az 1980-as évek végén kezdte az ország területén található uránium tesztelését, mely során folyamatosan próbált óriási foszfáttartalékából urániumot előállítani. Ezt követően az Atomenergia Bizottság segítségével kísérelt meg erőművet létesíteni az ország középső részén található Homs nevű városban, ami egy ipari méretű erőmű alapját kívánta szolgálni, melyet később atomreaktorként is használhatnak.
Az amerikai napilap úgy értesült, hogy az izraeli hadsereg támadása során egy mezőgazdasági kutatóközpontnak nevezett létesítményt vett célba, melyben minden valószínűséggel urániumot vontak ki foszfátból. A katonai akció a legnagyobb titokban zajlott, a légicsapást végrehajtó pilótákkal is csak akkor tudatták tömören feladatukat, mikor már felszálltak. Hogy mi is történt valójában szeptember 6-a kora reggeli óráiban, vagy hogy milyen mértékű kár keletkezett, arról sem az izraeliek, sem pedig a szíriaiak nem adtak hivatalos tájékoztatást.
Az izraeli támadás körülményeivel és előzményeivel kapcsolatban azonban több magyarázat látott napvilágot. A The New York Times például úgy értesült, hogy az izraeli légicsapás célpontjai titkos fegyverkészletek voltak, melyek Iránból érkeztek, és Szírián keresztül jutottak volna el a Hezbollahhoz. Ezt az állítást azonban Szíria ENSZ-nagykövete cáfolta, véleményük szerint a támadásnak nem volt célpontja, hanem az izraeliek „egyszerűen csak ledobták a lőszert, és elillantak, miután a szíriai légvédelembe botlottak”. A The New York Times azonban egy védelmi minisztériumi illetékesre hivatkozva arról számol be, hogy az akciónak legalább egy célpontja volt északkelet Szíriában, ugyanakkor erre vonatkozó pontosabb információval nem szolgált. Mások úgy vélték, hogy a katonai akció során Izrael Szíria légvédelmét tesztelte egy esetleges iráni támadás kapcsán. A CNN - amely elsőként feszegette a támadás hátterét - úgy értesült, hogy az izraeli kormány nagyon elégedett az akció kimenetelével. Egyik tudósítójuk közel-keleti és washingtoni forrásokra hivatkozva elmondta, hogy a légierő mellett szárazföldi kommandós csapatokat is bevetettek, és a repülők az ő lézerirányításukkal jutottak el a célpontokhoz. Szíria végül elismerte, hogy valóban izraeli gépek repültek be az ország légterébe, azt azonban tagadta, hogy kommandós csapatok is behatoltak volna.
Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter mindössze annyit mondott el az esettel kapcsolatban - Szíria külön említése nélkül -, hogy az Egyesült Államok és szövetségeseik folyamatosan azon dolgoznak, hogy megakadályozzák az atomfegyverek elterjedését.
Mindeközben egy iráni weboldal arról számolt be, hogy hatszáz Shihab-3 rakétát céloztak Izrael különböző területeire, melyeket azonnal ki fognak lőni, amennyiben támadás éri Iránt vagy Szíriát. Az iráni hírügynökség megemlítette azt is, hogy az amerikai hadsereg Irakban található több tucat bázisa szintén célpontként szolgálna. A Shihab rakéták ezerháromszáz kilométeres hatótávolságúak, ami azt jelenti, hogy Izrael bármely részét képesek elérni.