Sebestyén István
Ellenőrzések ellenőrzések hátán
Amíg a szüretnek vége nem lesz

Szegény embert az ág is húzza, vagy inkább a munkaügyi ellenőrök - mondják a gazdák, akiket meglepetésként értek a betakarítás idején indított munkaügyi razziák. A feketemunka visszaszorítása ugyan nemzeti érdek - ezt a termelők is elismerik -, ám a harcot meghirdető kormány döntéshozói mintha a gyereket is kiöntenék a fürdővízzel együtt. A témáról Balázs Mihályt, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Dél-Alföldi Munkaügyi Felügyelőségének igazgatóját kérdeztük.

Fotó: Sebestyén István

Milyen jogszabályok alapján zajlanak az ellenőrzések?
- Elsősorban az 1996-os munkaügyi törvény alapján. A munkaviszony meglétét ellenőrizzük, ugyanis az idénymunka is ide tartozik: alkalmi munkaviszonynak számít.
Mire kíváncsiak pontosan?
- Arra, hogy létrejött-e az alkalmi munkavállalói szerződés a felek között. A törvény szerint ezt írásba kell foglalni, vagyis az alkalmi munkavállalói könyv megfelelő rovatait ki kell tölteni, alá kell írni, ezzel jön létre a munkaviszony.
Nyilván nem árulok el újdonságot azzal, hogy a gazdák eléggé rossz néven veszik az ellenőrzéseket, és azt mondják, ezzel a kalákában történő munkavégzést teszik lehetetlenné, ami bevett szokás, mondhatni hagyomány.
- Ez nem igaz, nem gátoljuk a kalákában történő munkavégzést. Arról van szó, hogy ha valakinek valaki ellenérték fejében munkát végez, akkor azt legalizálni kell, vagy munkaszerződéssel, vagy az alkalmi munkavállalói könyv kitöltésével. A törvény ismeri az ingyenes munkavégzés fogalmát, de hozzáteszi, hogy ezt a munkáltató köteles bizonyítani. Akkor van probléma, ha ezt nem tudják megtenni.
Hogyan lehet ezt bizonyítani?
- Ha valaki például igazolja, hogy a közvetlen hozzátartozója dolgozik nála, akkor már elhisszük, hogy ingyenes a munkavégzés. Vagyis nem igaz, amiről az újságok írnak, meg a hozzá nem értők beszélnek, hogy megbüntetjük azt, aki a testvérének dolgozik.
Ha én a szomszédomnak elmegyek szüretelni, és ő is eljön, amikor én szüretelek, akkor megbüntetnek?
- Ez nem ingyenes munkavégzés, hiszen ott van az ellenérték. Valamit valamiért.
De nem kapok pénzt…
- A viszontsegítségnél már ellenérték fejében végzett munkáról van szó.
A kaláka viszont ingyenességet jelent. Nincs ezzel probléma, ha egy szüretnél egyértelműen 4-5 családtag dolgozik. A baj ott kezdődik, hogy ahol harmincan dolgoznak, ott is arra hivatkoznak, hogy mindenki barát és rokon.
Tehát megbüntetnének?
- Nem biztos. Egyébként nem büntetünk, hanem bírságolunk, hogy hűek legyünk a jogszabály szövegéhez…
Szóval megbírságolnának?
- Megbírságolnánk, ha bizonyítást nyer, hogy ellenérték fejében végez munkát. Márpedig a visszasegítés ellenérték.
Mennyire van nehéz dolguk egy-egy ellenőrzés során? Ha a felek nem mondanak semmit, vagy azt állítják, hogy ingyenesen dolgoznak, mit tudnak tenni?
- Felhívjuk a munkáltatót, szíveskedjék minden bizonyítékot előadni, ami az ingyenességet bizonyítja, és várjuk, hogy ezt megtegye. Ha családtagokról van szó, rögtön tud ilyet adni, ott vannak az iratok. Amikor viszont a közeli jó barát nem ismeri a gazda nevét, vagy hogy hol lakik, az már életszerűtlen. Amikor kikérdezzük a dolgozókat, akkor általában az, aki pénzért dolgozik, az nem tud válaszolni.
A kalákába az is beletartozik, hogy a szomszédok, barátok segítenek egymásnak.
- Ha ezt ingyen teszik, és erre hivatkoznak, ezt a munkáltatónak bizonyítania kell.
De miként?
- Nem tudom, mindenesetre a közvetlen hozzátartozónak ott vannak az iratai. De még egyszer: a kérdések után kiderül, hogy ki nem mond igazat, és amikor megkérdezzük, hogy hol a bizonyíték, akkor megáll a tudomány.
De hát az imént azt mondta, Ön sem tudná az ingyenességet bizonyítani, ha nem családtagokról van szó.
- Hát én mégis tudnám, úgy lehet.
Gondolom, nem árulja el, hogyan.
- Felesleges ebbe belemenni.
A Dél-Alföldi Régióban mennyi bírságot szabtak ki eddig?
- Nem tudom megmondani, mert az adatok még nincsenek feldolgozva.
Meddig tartanak az ellenőrzések?
- Amíg a szüretnek vége nem lesz.