Az egyszázalékos felajánlásokból egyértelműen kitetszik, hogy a hazai
felekezetek még nem bírtak felülkerekedni a szekularizáció hullámain, és bár
valamennyien növekedést könyvelhetnek el a maguk oldalán, a rendszerváltás óta
nyitva álló lehetőségeiket nem tudták kellőképpen kiaknázni. Ez nemcsak abban
mutatkozik meg, hogy - az MTA Szociológiai Intézetének kutatása szerint - a
kilencvenes évek eleje óta nem gyarapodott a templomba járók száma, hanem abban
is, hogy példának okáért a Magyar Katolikus Egyház a héten zajló gigantikus
méretű Városmisszió kereteiben nyúl először az evangélizáció modern eszközeihez.
Városmisszió 2007. Budapest, Nyugati tér
Fotó: Somorjai László
Noha a 2001-es népszámláláskor 7,3 millió ember állította magáról, hogy
valamelyik tradicionális keresztény felekezet tagja, a felajánlásra jogosult
adózóknak idén is csak 22 százaléka juttatott adójából valamely hazai egyháznak.
A mostani felajánlások csaknem 90 százalékát a katolikus, a református és az
evangélikus egyház tudhatja magáénak.
Német Lászlónak, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárának négy válasza
is van arra, miért nem egyezik az egyházi felajánlók aránya tényleges
támogatottságukkal. Megítélése szerint nagyon friss, csupán tíz-éves
intézményről van szó, melyet még nem sikerült kellőképpen tudatosítani a
társadalomban; másfelől a számtalan törvénymódosításnak köszönhetően egyre
kevesebben jogosultak felajánlást tenni; aki mégis jogosult, az a rendszer
komplikáltsága miatt sokszor hibás felajánlást tesz; és végül - mint mondja - a
„nagyság átka”, hogy sokan nem tudják átlátni, mi történik az egyházakra bízott
adóforintokkal.
„Egy komoly embert nem ingathatnak meg a 2001-es népszámlálás adatai, hiszen
nyilvánvaló, hogy azok milyen politikai körülmények között születtek” - fejtette
ki a Heteknek Csepregi András, az Egyházi Kapcsolatok Titkárságának vezetője
(civilben evangélikus lelkész), aki szerint nem kell csodálkozni azon, hogy
csupán minden ötödik adófizetőnek jutott eszébe egy egyházat támogatni. Olyan
számok tükrében, mint hogy a magyar felnőttek 15 százaléka látogat el legalább
havonta egyszer templomba, vagy hogy a közoktatásban megforduló diákok 29
százaléka vesz részt valamelyik egyház hitoktatásában, egyáltalán nem rossz
arány az a 22 százalék - vallja az egyházügyi referens. Úgy véli, ezek a számok
elég jól megmutatják, hogy Magyarországon a lakosság hányada érzi magáénak
valamely felekezetet. Az pe-dig, hogy a civil szervezetek részére több mint
kétszer annyi felajánlás érkezett, az egyházaknak is azt üzeni, hogy társadalmi
jelenlétük valamivel „meggyőzőbb és hitelesebb” formáját kell kikísérletezniük.
Csepregi szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy sem a pártpolitizálás, sem a
médiajelenlét növelése, sem pedig bizonyos harcos politikai szubkultúrákkal
szövődő szimbiózis nem hozott túl sokat az egyházak konyhájára, ezért
vezetőiknek nem volna szabad tovább halogatni a helyzetükkel való szembenézést.