Átviharzott Budapesten a Tornádó. Nicolas Sarkozy francia elnök igazolta az
egyik életrajzírójától származó jelzőt: az itt töltött hét óra alatt találkozott
az összes „fajsúlyos” magyar politikussal, parlamenti beszédében programot
hirdetett Európának, bátor beruházásokra ösztönözte a francia befektetőket,
vigasztalta egy kicsit a magyarokat Trianonért, és megnézte, hogyan is épül a
budapesti metró.
Sarkozy és Gyurcsány. Egy hullámhosszon
Fotó: AP
A négy hónapja hivatalban lévő francia elnök Magyarországot látogatta meg
elsőként a közép-európai országok közül. A magyar diplomácia jól kalkulált, mert
- mint a látogatást előkészítő egyik kormányzati vezető a Heteknek elmondta -
amikor dönteni kellett egy rövidebb, de gyors és egy esetleg kétnapos, későbbi
látogatás között, habozás nélkül a mielőbbi meghívást választotta. Persze, ehhez
kellett az is, hogy Sarkozy olyan stratégiai partnert keresett a térségben,
amelyik támogatja ambiciózus európai reformprogramját. A Gyurcsány Ferenccel
tartott sajtótájékoztatón egyértelművé tette, hogy számít Magyarország és
személyesen a magyar kormányfő támogatására a 2008 júliusában kezdődő francia
európai uniós elnökség céljaival kapcsolatban. („Mi ketten együtt” - fordult oda
többször is a jobboldali Sarkozy baloldali vendéglátójához.)
A világpolitika egyik aktuális sztárjára ma mindenhol odafigyelnek, miután
elnökségének első száz napja fergetegesre sikerült: megoldást talált az épp
Franciaországban elbukott európai alkotmány feltámasztására, helyreállította a
Chirac alatt fagypontra süllyedt viszonyt a „régi Európa” és Amerika között,
kiszabadította a Líbiában halálra ítélt bolgár ápolónőket, bombázással
fenyegette meg Iránt, és beindította a francia gazdasági reformokat. A The Time
magazin a héten nemzetközi elemzőket kért fel Sarkozy értékelésére. Az eddigi
virtuóz eredményeket mindenki elismeri, de abban már nem egységesek, hogy a
„világmegváltó” lendület meddig tartható fenn. Budapesti nyilatkozatai alapján a
francia elnök mindenesetre hosszú távra tervez: milyen lesz Európa 2020-ban vagy
2030-ban? - erre a kérdésre vár választ attól a 10-12 főből álló Vének
Tanácsától, amelynek felállítását épp a magyar fővárosban jelentette be.
A külügyi stratégák még egy pontban dörzsölhetik a kezüket. A látogatás előtt -
mint egyik forrásunk bevallotta - nem tudták, hogyan fog, illetve fog-e
egyáltalán Sarkozy utalni magyar származására: „Mi nem hozzuk fel a témát,
megvárjuk, hogy a vendégünk kezdeményezzen. Tudjuk, hogy nem volt felhőtlen
apjával a viszonya. Ha megemlíti, természetesen örömmel reagálunk rá, de az fel
sem merült, hogy például az alattyáni családi birtokra elvigyük.” Az óvatosság
nem volt alaptalan, hiszen amikor 2004-ben még pénzügyminiszterként itt járt
Sarkozy, egy szót sem ejtett magyar apjáról, és a külügy által meglepetésnek
szánt családi fotóalbumot magyar gyökereiről érintetlenül a szállodai szobájában
hagyta.
„Mély meghatottsággal jövök Magyarországra. Annyi személyes kötelék fűz ide,
apám magyar” - mondta aztán a Parlamentben elhangzott beszédének elején,
jelezve, hogy nem tabu előtte a családi háttere. Szintén a magyaroknak tett
előzmények nélküli gesztus volt Sarkozytől, hogy kétszer is szót ejtett
Trianonról, ami „hosszan tartó sebet ejtett” a két ország közötti
kapcsolatokban. „Magyarország a rossz döntések miatt területének jelentős részét
elveszítette, ötmillió magyar rekedt az országhatárokon kívül” - mondta a Sólyom
László köztársasági elnökkel tartott sajtótájékoztatóján, hozzátéve ugyanakkor,
hogy az európai stabilitás érdekében nem támogatja a területi autonómiát.
A villámlátogatás egyik vitatott eseménye volt a francia államfő és Orbán Viktor
találkozója. Az Európai Néppártban közös frakcióhoz tartozó két politikus között
régóta jó a személyes kapcsolat, így nem meglepő, hogy most is szakítottak időt
a megbeszélésre. A parlamenti találkozás nem volt hosszú (az országházi büféből
a felszolgáló a búcsú pillanatai előtt egy-két perccel ért oda a kávéval), és
ebből amúgy magyaros belpolitikai szóváltás is kerekedett. A francia
küldöttségből származó információk szerint Sarkozy két figyelmeztetést is
hozhatott a Fidesz elnökének: egyrészt a rivális politikai táborral való
együttműködésről (Sarkozy több szocialista politikust is bevett kormányába) és a
szélsőjobboldaltól való radikális elhatárolódás szükségességéről (a francia
konzervatívok semmi közösséget nem vállalnak Le Penékkel).
Egy órával később már a repülőn ült a francia vendég, ám ott sem vett vissza a
tempóból: a vele utazó újságíróknak új témát adott, amikor megüzente az Európai
Központi Bank elnökének, hogy ne üsse az orrát a francia gazdaság dolgába. A
Tornádó elviharzott, de az ajtót nyitva hagyta.