Hetek-összeállítás
Gyengélkedik a pannon puma
Ijesztő adatok

Mindenkit meglepett a valóság: a magyar gazdaság jobban gyengélkedik, mint ahogy bárki is gondolhatta volna. A KSH végleges adatai szerint az év második negyedében gyakorlatilag megállt a gazdaság növekedése, azaz 0,1 százalékkal „nőtt” csupán az előző negyedévhez képest. A nagy kérdés ma az, itt van-e a mélypont, vagy további „gyengélkedésre” kell felkészülnünk?

Veres János pénzügyminiszter
Fotó: Somorjai László

Minden várakozás ellenére csupán 1,2 százalékkal nőtt a gazdaság a második negyedévben, összehasonlítva az előző év azonos időszakával. Az előző negyedévhez képest viszont csupán 0,1 százalékkal. Néhány százalékkal visszaesett a lakosság vásárlása és a szolgáltatásokat végző, illetve az építőipari cégek tevékenysége ebben az időszakban, de az igazi visszaesést maga az állam váltotta ki. A megszorító intézkedések nyomán ugyanis jóval kevesebb volt az állam költekezése, illetve megrendelése, ami az ország egészének teljesítményében is megmutatkozik. Növekedést - már ami volt - az ipar (közel 8 százalék), illetve a külpiacokra termelő vállalatok produkáltak, így az export közel 15 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban.
Szakemberek megegyeznek abban, hogy a növekedés visszaesését nem a gazdaság „betegségei” produkálják, hanem a kormányzati lépések következményei, s így hatásuk időlegesnek tekinthető. Konvergenciaprogramjában ezt előre jelezte a kormány. Nem is a kiváltó okban van nézetkülönbség, hanem abban, hogy ezzel a most publikált adattal elértük-e már a mélypontot, vagy továbbra is a gazdaság lassuló növekedésére kell felkészülnünk. Vannak elemzők, akik a recesszió, azaz a növekedés negatívba fordulását is felvetették.
A témában nyilatkozó londoni piaci elemzők egybehangzóan kizárták a recesszió lehetőségét, ugyanakkor visszafogott növekedésű, csak lassan magára találó gazdaságot prognosztizálnak.

Wike Groenenberg, a Citigroup elemzője túlzónak tartja a kormány tervét, miszerint a gazdaság 2,2 százalékkal bővül az idén. „Az eddigi számok nem erre utalnak” - fogalmazott. Nyugati elemzők többsége úgy véli, 2 százalék vagy akár ez alatt, 1,5 százalék körül várható a GDP növekedése. Juliet Sampson, az HSBC bankcsoport feltörekvő piaci közgazdásza ennél jóval optimistább. Szerinte „a növekedés elérte a mélypontját, innen már gyorsulás következik”. Álláspontját a dinamikus exportnövekedésre alapozta, hozzátette, teljesíthetőnek tűnik a kormány 2,2 százalékos idei GDP-növekedési előrejelzése.

A Die Presse szerint a Gyurcsány Ferenc vezette kormány - amely az unió nyomására a tavalyi 9,2 százalékos költségvetési hiány megzabolázása érdekében megszorító intézkedéseket foganatosított - „kissé túllőtt a célon: erőszakosan csökkentette a hiányt a hivatalnoksereg leépítésével és az államilag finanszírozott kórházi dolgozók elbocsátásával, illetve adóemeléssel” - fogalmazott a lap. Ennek köszönhetően 2,8 százalékkal visszaestek az állami befektetések, az építőipari megrendelések, illetve a lakosság költekezése.
Veres János pénzügyminiszter - már pozíciójánál fogva is - optimistán nyilatkozott. „Mind a második negyedéves növekedési adatok, mind pedig a legújabb külkereskedelmi számok azt mutatják, hogy eredményesen, a kijelölt pályának megfelelően zajlik a kormány konszolidációs és reformprogramjának végrehajtása.” A tárca szerint a növekedés visszaesése főként az állami fogyasztás visszafogása miatt következett be.
„A konvergenciaprogram kisebb állammal számol, ez pedig kisebb állami fogyasztással jár együtt, s ez az ország teljesítményének egészét mutató GDP-ben megmutatkozik.” A tárca szerint ugyanakkor „egyszeri sokkról van szó”, a kormány jövőre már 3 százalék körüli növekedést prognosztizál.
Azok az elemzők azonban, akik úgy vélik, hogy még nem vagyunk a „gödör alján”, óvatosságra intenek. Ők a mostaninál is gyengébb adatokat várnak a harmadik negyedévre. Felhívják a figyelmet arra, hogy az oktatásban és az egészségügyben történt elbocsátások, illetve az aszály miatt a mezőgazdaság gyenge teljesítménye csak ezek után érezteti a kellemetlen hatását. Emlékeztetnek arra is, hogy a magyar gazdaság teljesítménye ma lényeges különbséget mutat a volt szocialista országokhoz képest. Igaz, hogy az unió egészének gazdasága is csupán 2,5 százalékkal bővül az idén, de a csehek, a szlovének, lengyelek 6 százalék körüli GDP-növekedést produkálnak, Szlovákia pedig meghaladja a 9 százalékot.