Szlazsánszky Ferenc
Feri atya magánélete
Tomka eltörölné a kötelező cölibátust

A kötelező papi nőtlenség is hátterében állhat a legújabb hazai egyházi botránynak. A vidéki plébános egy fiút orális szexre csábító üzenete kivételnek számít, az elmagányosodás jóval jellemzőbb következménye a római katolikus papság életvitelének. A vallásszociológus szerint a rendszer rossz, de csak egy bátor pápai lépéssel lehetne változtatni rajta.

„Atya Feri” - ahogy egyes hívei emlegetik Marozsi Ferenc plébánost - három évvel ezelőtt volt kénytelen elhagyni akkori szolgálati helyét, a Nógrád megyei Jobbágyit. A távozás hátterében botrányos ügyei álltak: az még csupán furcsának tűnt a falubeliek szemében, hogy - a Jobbágyiba szintén egy korábbi botránya miatt áthelyezett plébános - piros Opeljével furikáztatta a főutcán hittandiákjait, kocsmalátogatásai és időnkénti nyílt lerészegedése azonban már éreztették a készülő botrány szelét. A pohár akkor telt be, amikor néhány szülő magánnyomozót fogadott fel, mert az egyik diák azt állította, Marozsi félreérthetetlen szexuális ajánlatott tett neki, mások pedig tizenhat éves fiúktól vásárolt szexuális szolgáltatásokról beszéltek. Az ügyben végül nem született hivatalos eredmény - ennek ellenére a faluban ma is többen egyértelműen meg vannak győződve a papot ért vádak valóságtartalmáról - ám Marozsinak távoznia kellett Jobbágyiból.
Új szolgálati posztján, Rád községben sem kellett sokáig várni a botrányra. Egy helybéli fiatalember, a húsz éves Marosvölgyi Zoltán telefonjára augusztus 10-én sms érkezett „Atya Feri” készülékéről, melyben a feladó anyagi juttatást ajánlott neki orális szexért cserébe.
Marozsi azt állítja, valaki ellopta a telefonját, majd kompromittálás céljából küldte nevében az obszcén üzenetet, azonban ő maga ártatlan, sőt durva támadás áldozata.
Az sms címzettje viszont azt mondja, hogy az üzenet érkezése előtt egy órával távozott a plébánostól, akinél számítástechnikai munkát végzett. Marosvölgyi Zoltán határozottan emlékszik, hogy ottjártakor a mobiltelefon a papnál volt, még telefonált is, tehát az sms nem származhat illetéktelen személytől. A fiatalember édesapja vizsgálatot kért a váci püspöknél, azonban - mint kérdésünkre elmondta - csalódnia kellett: úgy látja, Marozsi felettesei nem kapkodják el az ügy felderítését.
Beer Miklós váci püspök egyelőre annyit közölt, hogy ha beigazolódnak a Marozsit ért vádak, nem szolgálhat tovább az egyházban.
Bár egzakt felmérés nem készült a témában, a belső tájékozódás alapján Magyarországon ritkának számítanak a papsággal kapcsolatos szexuális botrányok - vélekedett megkeresésünkre Tomka Miklós.
A vallásszociológus ugyanakkor úgy véli, a fennálló rendszer „súlyos negatívuma” főképpen nem a szexualitás hiánya, hanem a papi elmagányosodás. A magány nem csupán a párkapcsolat hiányát jelenti, hanem a közvetlen emberi kapcsolatok hiányát, ami súlyos belső sérüléseket okozhat. Egy világi ember még egy esetleges megözvegyülés vagy válás után sem magányosodik el, nem veszíti el az emberi környezetet, mivel munkájából, lakóhelyéből fakadóan valószínűleg rendelkezik ismeretségi körrel, barátokkal. Ezzel szemben egy római katolikus pap női ismerősökkel eleve nem tarthatja a kapcsolatot, hiszen ez a legtisztább helyzetben is gyanússá tenné. Férfi ismerősei pedig jellemzően a közös téma hiánya miatt nincsenek. Ebből a helyzetből kialakulhat alkoholizmus, de akár szexuális eltévelyedés is.
Kézenfekvő megoldás lehetne, hogy az egyházi személy paptársaival élje meg a közösségi létet, ám itt lép fel az egyházat sújtó paphiány problémája. Egy faluban legfeljebb egy pap szolgál, és ha esetleg van is segédlelkész, azt jellemzően egy-két évente új szolgálati állomásra helyezik, vagyis tartós barátság kialakítására nincs lehetőség. „A fennálló rendszer kifejezetten a magányosságra determinál, ezért rossz” - állítja Tomka Miklós.
Az elmagányosodás problémája azért csak az elmúlt fél évszázadban kezdett megerősödni, mert korábban kevesebb munka hárult egy-egy papra, másrészt a pap a község elitjéhez tartozott, vagyis volt ideje és lehetősége társadalmi életet élni. Mindemellett pedig saját háztartásában is több ember - szakács, házmester, káplán - vette körbe.
A jelenlegi helyzet megoldásának egyik módszere a papi közösségek létrehozása lehetne, ahol öt-hat pap lakik együtt - véli Tomka Miklós. A módszer Hollandiában már működik, a tapasztalatok kedvezőnek látszanak, Magyarországon azonban több technikai akadály is felmerül: az ilyen közösségek befogadására alkalmas épületek, illetve a szolgálati autók hiánya. „A magyar papság egy része - az idősebb korosztály - azonban belegörcsösödött az agglegény állapotba, számukra nem vonzó a jelentős életformaváltással járó papi közösségbe való költözés” - említett egy újabb ellenérvet a vallásszociológus.
Kézenfekvőnek tűnik a kötelező papi nőtlenség, a cölibátus intézményének eltörlése, amit egyébként egyre több országból sürgetnek, ráadásul, mivel sem a Biblia, sem a katolikus tanítások nem támasztják alá, egy egyszerű pápai rendelettel megszüntethető volna. „A nőtlenséget fakultatívvá kellene tenni, ez azonban óriási törést okozna azokban a papokban, akik egy életen keresztül szenvedték ezt az állapotot” - mondta Tomka Miklós. Felvetésünkre, miszerint ha újabb évtizedeket várnak, akkor a mostani fiatal papgeneráció öregedik meg úgy, hogy bűntudat nélkül nem élhetett szexuális életet, és nem lehetett családja, Tomka Miklós azt mondta: „A kérdés az, mikor jön egy olyan bátor pápa, aki belátja, hogy a jelenlegi rendszer által okozott károk nagyobbak, mint a változtatás által okozott károk.”