Hetek XI. évfolyam, 37. szám, 2007. szeptember 14.

A szeptember 11-ei merényletek hatodik évfordulójának alkalmából újabb videofelvételt jelentetett meg Oszama bin Laden, melyben történelmi és vallási érvekkel az iszlámra való áttérésre szólította fel az amerikaiakat. A 30 perces beszédben a terroristavezér a 2001-es terrorcselekmények egész világra kiterjedő hatásaival dicsekszik, valamint az Egyesült Államokban működő demokratikus rendszert teszi a gúny tárgyává. Bin Laden nem tesz közvetlen utalást közelgő támadásra, ugyanakkor az elmúlt hetekben meghiúsított terrorakciók is arra utalnak, hogy az al-Kaida újabb pusztító terrorakcióra készül, ezúttal „őshonos” európai születésű és az iszlámra áttért merénylők felkészítésével.

A videofelvétel minden valószínűséggel a közelmúltban készült, mivel bin Laden utal a demokraták győzelmére az amerikai Kongresszusban, valamint Nicolas Sarkozy francia elnökre, akit májusban választottak meg. A terroristavezér - aki az elmúlt három évben alig hallatott magáról - beszédében nem tesz közvetlen fenyegetést, és nem is szólít fel konkrétan támadásra, hanem előadást tart az amerikaiaknak, mely során történelmi hivatkozásokkal és a nyugati rendszer ellentmondásosságainak kiemelésével kívánja meggyőzni őket az iszlám felsőbbrendűségéről.
Bin Laden az iraki helyzettel kapcsolatban két megoldást vázol fel: az egyik, hogy fokozzák a harcokat és öldökléseket az amerikaiak és szövetségeseik ellen, mivel, ahogy fogalmazott, „ez a kötelességük, és testvéreik ezt teszik”. A másik lehetőségnek az iszlámra való áttérést kínálja fel. A békésnek titulált vallást bin Laden úgy jellemzi, mint amelynek nincsenek barbár megnyilvánulásai más emberi lény ellen, nem vet ki adókat, és hisz Jézusban, mint Allah prófétájában. A terroristavezér nem győzi hangsúlyozni az iszlám emberiségre és egyénekre vonatkozó előnyeit a kapitalista, kizsákmányoló társadalmakkal szemben, majd kijelenti, hogy „a legnagyobb hiba, amit valaki ezen a világon elkövethet, és ami kijavíthatatlan, az az, hogy anélkül hal meg, hogy Allahnak alávetné magát”.
A felvételt az amerikai hatóságok alapos vizsgálat és elemzés alá fogják vetni, melyből reményeik szerint értékes információkat szerezhetnek az al-Kaida hat éve bujkáló - más vélemények szerint külföldi segítséggel bújtatott - vezetőjéről. George W. Bush amerikai elnök eddigi szokásától eltérően kitért Oszama bin Laden legújabb megnyilvánulására, melyről úgy vélekedett, hogy emlékeztetőül szolgál arra „a veszélyes világra, amelyben élünk”. Az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Frances Townsend propagandának nevezte az anyagot, azt azonban leszögezte, hogy nagyon komolyan veszik a kazettát és annak tartalmát. John McLaughlin, a CIA korábbi helyettes vezetője szerint bin Laden két dolgot biztosan elért a felvétel közzétételével: egyrészt, hogy üzent követőinek, mivel dzsihádista weboldalak alapján úgy tűnt, hogy az iszlám harcosok nem igazán tudnak vezérük kilétéről, másrészt, hogy felszólalt az iraki háború ellen, mely a világ háborúellenes közhangulatának meglovagolásával a legerősebb propaganda fegyverének számít. (Bin Laden a Bush-ellenes nyugati értelmiség kedvenc érveit sorakoztatja fel üzenetében: a nemzetközi „kizsákmányoló” nagyvállalatokat és a környezetszennyezés védelmezésével „milliók életéért felelős” amerikai kormányt nevezi az „igazi zsarnok terroristáknak”, továbbá a nyugati béketábor egyik ikonjának tekintett Noam Chomsky iraki háborút ellenző írásait idézi, méltatva a baloldali filozófus „józan szavait”.)
Bár konkrét támadásokról a beszédben nem volt szó, magas rangú CIA-tisztviselők továbbra is valószínűnek tartják, hogy az al-Kaida a közeljövőben nagyszabású terrorakciót tervez végrehajtani az Egyesült Államokban, melynek célpontja az amerikai gazdaság számára meghatározó helyszín lenne.
Az új videofelvételt egy iszlám terrorista weboldal harangozta be előzetesen. Legutóbb bin Laden 2004. október 29-én jelent meg a kamerák előtt, mely során közvetlenül az amerikai elnökválasztások előtt azt taglalta, hogy Amerika elkerülhet egy újabb szeptember 11-ei típusú támadást, amennyiben felhagy a muszlimok fenyegetésével. Ezt követően csak hangfelvételek kerültek ki az al-Kaida első számú vezetőjétől, utolsó alkalommal ez 2006 júliusában történt, melyben a terrorszervezet iraki vezetőjét, Abu Masab al-Zarkavit méltatta, aki egy támadás következtében meghalt, és üdvözölte annak utódját. 2001 óta egyébként az al-Kaida rendszeresen adott ki felvételeket a szeptember 11-ei évfordulókon. Tavaly a terrorszervezet második számú vezetője, al-Zavahiri szólította fel a muszlimokat, hogy intézzenek támadást az Egyesült Államok ellen, mivel az amerikaiak bebörtönözték Omar Abdel Rahman sejk terrorista vallási vezetőt.
Az amerikai illetések aggasztónak tartják azt is, hogy a hatóságok a világ különböző pontjain több nagyszabású terrorakció előkészületeire bukkannak. A múlt hét folyamán Dániában nyolc embert vettek őrizetbe, akik támadásokra készültek helyi célpontok ellen, ezt követően pedig Németországban került sor letartóztatásokra, mely során amerikai katonai létesítmények és más nyugati célpontok ellen készültek terrorakciót végrehajtani.
A hatóságok szerint a Németországban leleplezett merénylet elkövetői olyan német és más nyugat-európai emberek közül kerültek ki, akik terroristakiképző-táborokban vettek részt Pakisztánban. Német hírszerzési dokumentumok arról számolnak be, hogy a tavalyi év elején a gyanúsítottak közül legalább öten utaztak Vazirisztán törzsi térségeibe, ahol vegyi robbanóanyagok, valamint autóban felrobbanó gyújtószerkezetek előállításának technikáját sajátították el. Az eddigi információk alapján a merénylet vezetője, a 28 éves Fritz Martin Gelowicz, aki tizenévesen tért át az iszlámra, egy Neu-Ulmban található iszlámista központon keresztül jutott el a vazirisztáni táborba. A kiképzők között Üzbegisztánból származó iszlamisták is voltak, akik az Iszlám Dzsihád Unió elnevezésű szervezethez tartoztak, mellyel Gelowicz szoros kapcsolatot ápolt. Az Iszlám Dzsihád Unió osztja az al-Kaida dzsihádista mozgalmának céljait és törekvéseit, miközben regionális célpontok ellen indít támadásokat. Elődjét, az Üzbegisztán Iszlamista Mozgalmat közvetlenül bin Laden finanszírozta. A mozgalom Közép-Ázsia legnagyobb milicista szerveződése volt egészen addig, amíg a csoport tagjai a tálibok segítségére siettek Afganisztánba és a szeptember 11-ei utáni amerikai katonai csapások meg nem tizedelték őket.
A pakisztáni hadsereg szóvivője megerősítette, hogy üzbégek, valamint más közép-ázsiai harcosok is tartózkodnak Vazirisztánban. A Neu-Ulmban található központ egyébként csecsen dzsihádista harcosokkal is kapcsolatban állt. A német hatóság 2005-ben bezáratta a központot, az egyik imám azonban, aki Szaúd-Arábiába menekült, továbbra is folytatta a „szent háborúra” buzdító tevékenységét. Az üzbég harcosok részvételét a kiképzésben azért is tartják veszélyesnek nyugaton, mert rendkívüli szakértelemmel rendelkeznek a robbanóanyagokat illetően, emellett módszereik még inkább kiszámíthatatlanok: előszeretettel alkalmaznak nőket öngyilkos küldetések végrehajtásában, valamint olyan férfiakat, akik tudtukon kívül robbantják fel magukat autókban.
Pakisztánban egyébként hat másik német férfit is őrizetbe vettek, akik hasonló képzésben részesültek, mely azt bizonyítja, hogy számos német jutott el ezekbe a táborokba anélkül, hogy azonosították volna őket a hatóságok. Aggodalomra ad okot, hogy az al-Kaida és más terrorszervezetek egyre inkább Nyugaton született, „őshonos” lakosság köréből próbálnak aktivistákat toborozni. Ők útlevelük segítségével könnyen tudnak utazni, ráadásul külsejük miatt sem keltenek gyanút.
Ugyanezeket a tendenciákat állapították meg a nagy-britanniai esetek során is: 2005-ben az 52 ember életét kioltó londoni metró- és buszmerényletek elkövetőinek vezetője, valamint az áprilisban meghiúsított akció brit kitervelői szintén Pakisztán északnyugati részén található táborban kaptak felkészítést. Nyáron iszalmista harcosok egy 46 perces videofelvételt tettek közzé, melyen az afgán-pakisztáni határ közelében található kiképzőtábor „végzettjei” láthatók, közülük némelyek például angolul beszéltek. A Pakisztánban található terroristaközpontok felszámolására fordított erőfeszítéseket azonban hátráltatja egyrészt a pakisztáni kormány hatástalansága, másrészt a nemzetközi jogvédő csoportok folyamatos tiltakozása, melynek hatására több terrorizmussal gyanúsított személyt szabadon bocsátottak.