A szeptember 11-ei merényletek hatodik évfordulójának alkalmából újabb
videofelvételt jelentetett meg Oszama bin Laden, melyben történelmi és vallási
érvekkel az iszlámra való áttérésre szólította fel az amerikaiakat. A 30 perces
beszédben a terroristavezér a 2001-es terrorcselekmények egész világra kiterjedő
hatásaival dicsekszik, valamint az Egyesült Államokban működő demokratikus
rendszert teszi a gúny tárgyává. Bin Laden nem tesz közvetlen utalást közelgő
támadásra, ugyanakkor az elmúlt hetekben meghiúsított terrorakciók is arra
utalnak, hogy az al-Kaida újabb pusztító terrorakcióra készül, ezúttal „őshonos”
európai születésű és az iszlámra áttért merénylők felkészítésével.
Megemlékezés a United 93-as járat becsapódásának helyszínén
A videofelvétel minden valószínűséggel a közelmúltban készült, mivel bin
Laden utal a demokraták győzelmére az amerikai Kongresszusban, valamint Nicolas
Sarkozy francia elnökre, akit májusban választottak meg. A terroristavezér - aki
az elmúlt három évben alig hallatott magáról - beszédében nem tesz közvetlen
fenyegetést, és nem is szólít fel konkrétan támadásra, hanem előadást tart az
amerikaiaknak, mely során történelmi hivatkozásokkal és a nyugati rendszer
ellentmondásosságainak kiemelésével kívánja meggyőzni őket az iszlám
felsőbbrendűségéről.
Bin Laden az iraki helyzettel kapcsolatban két megoldást vázol fel: az egyik,
hogy fokozzák a harcokat és öldökléseket az amerikaiak és szövetségeseik ellen,
mivel, ahogy fogalmazott, „ez a kötelességük, és testvéreik ezt teszik”. A másik
lehetőségnek az iszlámra való áttérést kínálja fel. A békésnek titulált vallást
bin Laden úgy jellemzi, mint amelynek nincsenek barbár megnyilvánulásai más
emberi lény ellen, nem vet ki adókat, és hisz Jézusban, mint Allah prófétájában.
A terroristavezér nem győzi hangsúlyozni az iszlám emberiségre és egyénekre
vonatkozó előnyeit a kapitalista, kizsákmányoló társadalmakkal szemben, majd
kijelenti, hogy „a legnagyobb hiba, amit valaki ezen a világon elkövethet, és
ami kijavíthatatlan, az az, hogy anélkül hal meg, hogy Allahnak alávetné magát”.
A felvételt az amerikai hatóságok alapos vizsgálat és elemzés alá fogják vetni,
melyből reményeik szerint értékes információkat szerezhetnek az al-Kaida hat éve
bujkáló - más vélemények szerint külföldi segítséggel bújtatott - vezetőjéről.
George W. Bush amerikai elnök eddigi szokásától eltérően kitért Oszama bin Laden
legújabb megnyilvánulására, melyről úgy vélekedett, hogy emlékeztetőül szolgál
arra „a veszélyes világra, amelyben élünk”. Az elnök nemzetbiztonsági
tanácsadója, Frances Townsend propagandának nevezte az anyagot, azt azonban
leszögezte, hogy nagyon komolyan veszik a kazettát és annak tartalmát. John
McLaughlin, a CIA korábbi helyettes vezetője szerint bin Laden két dolgot
biztosan elért a felvétel közzétételével: egyrészt, hogy üzent követőinek, mivel
dzsihádista weboldalak alapján úgy tűnt, hogy az iszlám harcosok nem igazán
tudnak vezérük kilétéről, másrészt, hogy felszólalt az iraki háború ellen, mely
a világ háborúellenes közhangulatának meglovagolásával a legerősebb propaganda
fegyverének számít. (Bin Laden a Bush-ellenes nyugati értelmiség kedvenc érveit
sorakoztatja fel üzenetében: a nemzetközi „kizsákmányoló” nagyvállalatokat és a
környezetszennyezés védelmezésével „milliók életéért felelős” amerikai kormányt
nevezi az „igazi zsarnok terroristáknak”, továbbá a nyugati béketábor egyik
ikonjának tekintett Noam Chomsky iraki háborút ellenző írásait idézi, méltatva a
baloldali filozófus „józan szavait”.)
Bár konkrét támadásokról a beszédben nem volt szó, magas rangú CIA-tisztviselők
továbbra is valószínűnek tartják, hogy az al-Kaida a közeljövőben nagyszabású
terrorakciót tervez végrehajtani az Egyesült Államokban, melynek célpontja az
amerikai gazdaság számára meghatározó helyszín lenne.
Az új videofelvételt egy iszlám terrorista weboldal harangozta be előzetesen.
Legutóbb bin Laden 2004. október 29-én jelent meg a kamerák előtt, mely során
közvetlenül az amerikai elnökválasztások előtt azt taglalta, hogy Amerika
elkerülhet egy újabb szeptember 11-ei típusú támadást, amennyiben felhagy a
muszlimok fenyegetésével. Ezt követően csak hangfelvételek kerültek ki az
al-Kaida első számú vezetőjétől, utolsó alkalommal ez 2006 júliusában történt,
melyben a terrorszervezet iraki vezetőjét, Abu Masab al-Zarkavit méltatta, aki
egy támadás következtében meghalt, és üdvözölte annak utódját. 2001 óta
egyébként az al-Kaida rendszeresen adott ki felvételeket a szeptember 11-ei
évfordulókon. Tavaly a terrorszervezet második számú vezetője, al-Zavahiri
szólította fel a muszlimokat, hogy intézzenek támadást az Egyesült Államok
ellen, mivel az amerikaiak bebörtönözték Omar Abdel Rahman sejk terrorista
vallási vezetőt.
Az amerikai illetések aggasztónak tartják azt is, hogy a hatóságok a világ
különböző pontjain több nagyszabású terrorakció előkészületeire bukkannak. A
múlt hét folyamán Dániában nyolc embert vettek őrizetbe, akik támadásokra
készültek helyi célpontok ellen, ezt követően pedig Németországban került sor
letartóztatásokra, mely során amerikai katonai létesítmények és más nyugati
célpontok ellen készültek terrorakciót végrehajtani.
A hatóságok szerint a Németországban leleplezett merénylet elkövetői olyan német
és más nyugat-európai emberek közül kerültek ki, akik
terroristakiképző-táborokban vettek részt Pakisztánban. Német hírszerzési
dokumentumok arról számolnak be, hogy a tavalyi év elején a gyanúsítottak közül
legalább öten utaztak Vazirisztán törzsi térségeibe, ahol vegyi robbanóanyagok,
valamint autóban felrobbanó gyújtószerkezetek előállításának technikáját
sajátították el. Az eddigi információk alapján a merénylet vezetője, a 28 éves
Fritz Martin Gelowicz, aki tizenévesen tért át az iszlámra, egy Neu-Ulmban
található iszlámista központon keresztül jutott el a vazirisztáni táborba. A
kiképzők között Üzbegisztánból származó iszlamisták is voltak, akik az Iszlám
Dzsihád Unió elnevezésű szervezethez tartoztak, mellyel Gelowicz szoros
kapcsolatot ápolt. Az Iszlám Dzsihád Unió osztja az al-Kaida dzsihádista
mozgalmának céljait és törekvéseit, miközben regionális célpontok ellen indít
támadásokat. Elődjét, az Üzbegisztán Iszlamista Mozgalmat közvetlenül bin Laden
finanszírozta. A mozgalom Közép-Ázsia legnagyobb milicista szerveződése volt
egészen addig, amíg a csoport tagjai a tálibok segítségére siettek Afganisztánba
és a szeptember 11-ei utáni amerikai katonai csapások meg nem tizedelték őket.
A pakisztáni hadsereg szóvivője megerősítette, hogy üzbégek, valamint más
közép-ázsiai harcosok is tartózkodnak Vazirisztánban. A Neu-Ulmban található
központ egyébként csecsen dzsihádista harcosokkal is kapcsolatban állt. A német
hatóság 2005-ben bezáratta a központot, az egyik imám azonban, aki
Szaúd-Arábiába menekült, továbbra is folytatta a „szent háborúra” buzdító
tevékenységét. Az üzbég harcosok részvételét a kiképzésben azért is tartják
veszélyesnek nyugaton, mert rendkívüli szakértelemmel rendelkeznek a
robbanóanyagokat illetően, emellett módszereik még inkább kiszámíthatatlanok:
előszeretettel alkalmaznak nőket öngyilkos küldetések végrehajtásában, valamint
olyan férfiakat, akik tudtukon kívül robbantják fel magukat autókban.
Pakisztánban egyébként hat másik német férfit is őrizetbe vettek, akik hasonló
képzésben részesültek, mely azt bizonyítja, hogy számos német jutott el ezekbe a
táborokba anélkül, hogy azonosították volna őket a hatóságok. Aggodalomra ad
okot, hogy az al-Kaida és más terrorszervezetek egyre inkább Nyugaton született,
„őshonos” lakosság köréből próbálnak aktivistákat toborozni. Ők útlevelük
segítségével könnyen tudnak utazni, ráadásul külsejük miatt sem keltenek gyanút.
Ugyanezeket a tendenciákat állapították meg a nagy-britanniai esetek során is:
2005-ben az 52 ember életét kioltó londoni metró- és buszmerényletek
elkövetőinek vezetője, valamint az áprilisban meghiúsított akció brit kitervelői
szintén Pakisztán északnyugati részén található táborban kaptak felkészítést.
Nyáron iszalmista harcosok egy 46 perces videofelvételt tettek közzé, melyen az
afgán-pakisztáni határ közelében található kiképzőtábor „végzettjei” láthatók,
közülük némelyek például angolul beszéltek. A Pakisztánban található
terroristaközpontok felszámolására fordított erőfeszítéseket azonban hátráltatja
egyrészt a pakisztáni kormány hatástalansága, másrészt a nemzetközi jogvédő
csoportok folyamatos tiltakozása, melynek hatására több terrorizmussal
gyanúsított személyt szabadon bocsátottak.