Sebestyén István
Szőlő, bor, panaszok

A tavaszi fagy és a nyári aszály után ezúttal a munkaügyi ellenőrök keserítik a magyar szőlősgazdák életét. A feketemunka visszaszorítása ugyan nemzeti érdek, ám tapasztalataink szerint nem nagyon fogja emelni a kormány népszerűségét, hogy a szívességi munka - ahogy sok helyütt hívják, a kaláka - után is behajtják a járulékot. Vigaszt jelenthet ugyanakkor, hogy a természeti károk ellenére az idei bor minőségére nem lehet majd panasz.

Fotó: Sebestyén István

„Na, ezekre is jól ráhozzuk a szívbajt” - jegyzi meg János, miközben Nívájával leparkolunk a dűlőút szélén, egy ültetvény mellett. A brigád tagjai valóban kérdőn merednek ránk, bizalmatlanságuk csak akkor enyhül valamelyest, mikor Zoli gazdának elmagyarázzuk, nem ellenőrök vagyunk, csak a szüret felől érdeklődnénk, ha lehet. Itt, Kecel környékén - mint ahogy az országban mindenütt - hetek óta razziáznak a munkaügyi hatóság emberei, feketemunkások után kutatva. Nem csoda, hogy a termés minősége helyett először a kormányról kezdődik diskurzus - mondani sem kell, nem éppen pozitív szövegkörnyezetben.
„Az előző rendszerben azért büntettek, ha nem dolgozott az ember, most meg azért, ha dolgozik” - mondja egy középkorú férfi, miközben szaporán gyűjti a műanyag ládába a rajnai rizling fürtöket. Tegyük hozzá: csak azt büntetik, akinek nincs alkalmi munkavállalói kiskönyve, no meg persze a gazdát. A kiskönyv egész évben kiváltható, naponta egy minimum 400 forintos bélyeget kell beleragasztani, ezzel a járulékok el vannak intézve - ráadásul ez már négyéves gyakorlat.
A környékbeli termelők szerint viszont a gondot nem is annyira ez jelenti, sokkal inkább a magyar jogalkotás egyik gyöngyszeme, amely szerint a kölcsönösségen alapuló, úgynevezett szívességi munkavégzés is járulékköteles. Ugyanis - szól a hivatalos értelmezés - ebben az esetben is van a munkának ellenértéke, még ha nem is pénzben jelenik meg. (Vagyis, ha a tisztelt olvasó a szomszédjának segít költözködni, aki ezért cserébe megszereli a csöpögő csapot, az „üzlet” értékének 44 százalékát be kell fizetni. Kivéve, ha egyenesági családtagokról van szó, ők ugyanis mentesülnek e követelmény alól.)
Eme „briliáns” logika következménye - állítják a gazdák -, hogy lehetetlenné válik a kalákában történő szüret, ami generációk óta bevett szokás. „A barátomnak nem mehetek el szívességből segíteni, és ő sem jöhet hozzám, mert azon nyomban megbüntetnek. Nem hiszem el, hogy a politikusoknak nincs más dolguk, mint ezzel foglalkozni” - dohog beszélgetőpartnerem, gyorsan hozzátéve, hogy náluk minden rendben van, a brigádtagok ugyanis a tulajdonos egyenesági rokonai. És ezt bizonyítani is tudják - jegyzi meg öntudatosan.