Hetek-összeállítás
Újra szabad a Turul

Erdei Zsolt profi ökölvívónak gyermekkora óta a természetjárás, a madarak megfigyelése az egyik hobbija. „Madár” egy korábban megsérült, de felépült sólymot engedett szabadon egy madármentő program keretében.

Fotó: Vadász Gábor

Még májusban egy gazda sérült kerecsensólymot talált a földjén, Heves megyében. Értesítette a Bükki Nemzeti Park természetvédelmi őrét, akivel megfogták az öreg hím madarat. A sérült állat a Fővárosi Állatkertbe került, ahol az állatkert szakemberei vizsgálták meg. Kiderült, hogy a kerecsensólyom egyik szárnycsontja megrepedt, emiatt nem tudott repülni. A nem kis időt és energiát jelentő utógondozást a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vállalta magára.
A sólyom lábán lévő gyűrű alapján kiderült, hogy 2002-ben egy Heves megyei fészekből repült ki. (Kézre kerülése időpontjában két kis fiókát nevelt, és félő volt, hogy a párja nem lesz képes egyedül gondoskodni róluk. Szerencsére az aggodalom alaptalannak bizonyult, és mindkét fiatal madár sikeresen kirepült.) A Turul névre keresztelt madarat Tepélypusztán engedték el. Az akció részét képezte az Európai Unió kerecsensólyom-védelmi Life-Nature Projektjének, amely 16 magyar és szlovák partnerszervezet részvételével indult útjára az elmúlt évben.
A kerecsensólyom világszerte veszélyeztetett faj, a legjelentősebb ellensége az ember. Méghozzá a vadász ember. Közel-Keleten ugyanis kedvelt vadászmadár, illetve vándorlási útvonala mentén még ma is elejtik. Ez az oka annak, hogy ma már mindössze 450 pár kerecsensólyom fészkel egész Európában. Jelentős részük, 138 pár Magyarországon, illetve 26 Szlovákiában él. Bár az állomány a két országban növekedett, de Európában a faj teljes állománya összességében 20 százalékkal csökkent az utóbbi tíz évben.
Az ellentmondásosnak tűnő helyzet okairól nincs megbízható információ. A kerecsensólymok megfogyatkozásának jelenleg feltételezett okai: a természetes fészkelőhelyek eltűnése, a táplálkozóterületek és a táplálékforrások csökkenése vagy megszűnése, az áramütés és lelövés, a költési siker csökkenése a természetes fészkek elhasználódása miatt, a vonulási útvonalak és a telelőhelyek megzavarása.
A tavaly elindított 2,1 millió euró költségű program keretében a sólymok táplálékforrásának biztosítása érdekében ürgetelepítésekre kerül sor. Élőhelyeik közelében leszigetelik a veszélyes elektromos vezetékeket, műfészkeket helyeznek ki, illetve a madarak olyan jelölőgyűrűket kapnak, amelyekről befogásuk nélkül, antennákkal is leolvashatóak az adatok.
Négy év alatt összesen 46 sólyom kap olyan miniatűr GPS-jeladót, amellyel nyomon tudják követni vándorlásukat. Ilyen készüléket eddig 10 madárba tudtak behelyezni, (a jeladók darabja nyolcszázezer forint). A három hónapja működő rendszer adataiból a madarászok elmondásuk szerint több tulajdonságot megismertek ennyi idő alatt, mint manuális megfigyeléssel az elmúlt 25 évben.