Kulcsár István
Olimpia az orosz Riviérán
A 2014-es téli játékokra újra Putyin lehet az elnök

Szocsit, a csaknem szubtropikus éghajlatú Fekete-tenger parti üdülőhelyet, ahol annak idején sok magyar is üdült, eddig Oroszország nyári fővárosaként emlegették. Amióta azonban a NOB úgy döntött, hogy ott, illetve a közeli kaukázusi hegyekben rendezik meg a 2014. évi téli olimpiát, a sajtó immár Oroszország téli fővárosának becézi. Míg nemzetközi sportkörökben alapvetően sporteseményként kezelik a hat és fél év múlva sorra kerülő rendezvénysorozatot, Moszkva elsősorban politikai és gazdasági szempontból tartja fontosnak.

A szocsi Radisson-Szlavjanszkaja luxushotelbe már befutott az első rendelés. Mihail Szeszlavinszkij, az Állami Sajtóbizottság elnöke szobát foglalt magának a szállodában 2014. február 7-től egy heti időtartamra. Mint elmondta: még nem tudja, hogy mennyit fog fizetni érte. Csak annyi bizonyos, hogy sokat.
De nem csak a szállodai szobák ára lesz egyre borsosabb. A téli olimpia pályázatának hírére a 400 ezer lakosú városban és környékén már évek óta viharos gyorsasággal emelkedtek az ingatlanárak, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése nyomán azonban valósággal az égbe szöktek. 2002-ben egy 60 négyzetméteres lakás átlagos ára Szocsi központjában 15 ezer dollár volt, ma 180 ezer. A közeli síparadicsom, Krasznaja Poljana környékén egy 45 négyzetméteres panellakás akkor 6 ezer dollárba került, ma 90 ezerbe. A fejlesztők és az ingatlanközvetítők arra számítanak, hogy a közeljövőben a lakásárak évente átlagosan további 30-40 százalékkal emelkednek. Moszkvai, szentpétervári és rosztovi cégek hatalmas lakóparkok építését tervezik Szocsiban (az elitlakások ára négyzetméterenként a 7-8 ezer dollárt is elérheti), a nagy orosz és nemzetközi hotelláncok luxusszállodák tucatjait létesítik a 2014-es téli olimpia városában.
A legnagyobb fejlesztés azonban természetesen a sportkomplexumok, az utak, a villamoshálózat, és általában az infrastruktúra építésében várható. Az állam a jóváhagyott célprogram keretében ehhez 12 milliárd dollárral járul hozzá, és ehhez jönnek még a magánberuházások. (Összehasonlításképpen: a hasonló beruházások az 1998-as téli olimpia előtt a japán Naganóban 2 milliárd, 2002-ben az amerikai Salt Lake Cityben 1,32 milliárd dollárt, 2006-ban az olaszországi Torinóban 2,7 milliárd eurót tettek ki.)
Moszkva számára azonban a téli olimpia megrendezése mindenekelőtt és -fölött presztízskérdés. A nyolcvanas években politikai, a kilencvenes években gazdasági okokból nem kaphatta meg Oroszország az olimpia megrendezésének jogát. Most viszont eredményesen pályázhatott. Az energiahordozók exportjából meggazdagodott és korábbi nagyhatalmi státuszát helyreállítani igyekvő Moszkva semmit sem sajnált és sajnál a jeles esemény megrendezéséért. Ezt jelzi az is, hogy Vlagyimir Putyin személyesen is „bedobta magát”. Bizonyíthatatlan gyanúsítgatás volna azt állítani, hogy az oroszok egyéb módon is képesek voltak hatni a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjaira, de azt mindenki elismeri, hogy az elnök személyes jelenléte a döntés előestéjén Guatemalavárosban, és ott angolul és franciául is elmondott beszéde nagy hatást tett a testület tagjaira. Putyin számára ez személyes győzelem is volt. A guatemalai döntés után népszerűségi mutatója 6 százalékkal emelkedett. Sokan bizonyosak benne, hogy a politikus, aki jövő tavasszal, mandátuma lejártával minden bizonnyal távozik az elnöki tisztségből, 2012-ben (amikor az alkotmány már engedi újbóli indulását) ismét államfővé választatja magát, és ilyen minőségében maga fogja megnyitni a téli olimpiai játékokat Szocsiban.
Ezért lehet azt is bizonyosra venni, hogy az olimpiai komplexumok megfelelő minőségben és időre elkészülnek. Pedig nem kevésről van szó! Összesen tizenegy objektumot kell felépíteni, köztük a nyitó- és záróünnepségnek helyet adó, negyvenezer személyt befogadó stadiont, pályákat, sílesikló- és jégpályákat, olimpiai falut, sajtóközpontot stb. Az egyes objektumokat autópályákkal és gyorsvasúttal kívánják összekötni. Mindezek létesítéséből világcégek is részt kérnek. A Strabag autópályákat építene, az olasz Bosco di Ciliegi cég luxuscikkeket árusító áruházat létesítene a szocsi kikötő épületében, a szuperoligarcha Oleg Gyeripaszka vállalata Imeretiai Riviera néven luxusszálló-sort húzna fel a tengerparton stb.
A sportkomplexumok építését lehetőleg már 2009-ben vagy 2010-ben be akarják fejezni, hogy „élesben” is kipróbálhassák őket. Az Állami Számvevőszék folyamatosan ellenőrzi a beruházások menetét és gazdaságosságát, már csak a szomorú tapasztalatokból is kiindulva. (Az 1980-as moszkvai nyári olimpia után az erre a célra beszerzett értékek, sportcikkek, luxusautók nagy részének nyoma veszett.) Ami pedig a most létesülő utakat, sporttelepeket, szállodákat, lakóparkokat illeti, azok kilenctizedét - German Gref gazdasági miniszter szerint - amúgy is meg kellett volna építeni.
A beruházások megvalósításához szükséges üzemek felállításánál azonban az olimpia gazdái kis híján nemzetközi bonyodalmakba keveredtek. Egy cement- és egy téglagyár, továbbá más üzemek felépítésére a Szocsitól jóformán csak ugrásnyira lévő abháziai helyszíneket jelöltek ki, mint ahogyan a vendégek egy részének elhelyezését is Abházia már meglévő tengerparti szállodáiban kívánják megoldani. Abházia gyakorlatilag orosz ellenőrzés alatt áll, Szocsiból autóbuszon, helyiérdekű vasúttal jóformán ugyanúgy lehet oda eljutni, mint a Fekete-tenger partjának bármely orosz üdülővárosába. Igen ám, de a szakadár autonómia hivatalosan Grúzia része, és az egész nemzetközi közösség is annak ismeri el. Tehát amikor Moszkva (itt is) megpróbált átnyúlni Tbiliszi feje fölött, grúz részről úgy nyilatkoztak, hogy a téli olimpia létesítményeihez szükséges objektumok építésétől, a vendégek elszállásolásától nem zárkóznak el, de az ezek után járó adókat az ő költségvetésükbe kell befizetni. Ezt az amúgy Tbiliszivel szemben erélyes hangot megütő oroszok gyorsan elfogadták.
Így tehát nemzetközi jogi akadály nem fogja gátolni a 2014-es téli olimpia előkészületeit. Érdekes módon viszont családjogi problémák merültek fel az olimpia előszeleként. Azoknak az elavult házaknak a lakói, amelyeknek helyére új létesítményeket terveznek, a guatemalai döntést megelőlegezve már hónapok óta tömegesen adnak be a bírósághoz válókeresetet. Abban bíznak ugyanis, hogy szanált lakásuk helyett kettőt kapnak majd ingyenesen.
De készül 2014-re a Nagy Testvér is. Alekszandr Bukszman legfőbb ügyész elnökletével a hírszerzés, az elhárítás, a kormányőrség, a belügyminisztérium, a bevándorlási hivatal, a védelmi minisztérium és a kábítószer-hatóság képviselőinek részvételével már megalakult az a kormányközi bizottság, amely a 2014-es téli olimpia „állami és társadalmi biztonságáért” hivatott felelni.
Az olimpia megrendezése ellen csak a környezetvédők tiltakoznak, akik szerint a beruházások következtében helyrehozhatatlan károk keletkeznek a Szocsi Nemzeti Parkban és egy másik kaukázusi természetvédelmi körzetben.