Vissza a tartalomjegyzékhez

Major Nóra
Kínai áruk
Résen a fogyasztóvédelem

Pocsék áruk voltak, vannak és lesznek. Persze nem mindegy, hogy csak egy-két megmosolyogtató selejtről van szó, mint Déri János egykori műsorában, vagy egész termékszériákat kell bevonni a polcokról, mert erősen „ártalmasak az egészségre”. Bár a kínai árukra mostanában rájár a rúd, pánikra semmi ok: a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) most is nyitva tartja a szemét.


Fotó: Somorjai László

Először a guar gumi mizéria itthon, aztán az „ólomkezelt” Mattel játékmozdonyok az USA-ban, majd életveszélyes gumimatracok Hollandiában, újabban pedig gyúlékony gyerekpizsamák Új-Zélandon. Ami pedig összeköti őket, az a „Made in China” márkajelzés. Ennek köszönhetően a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a VPOP-val és az APEH-hel közösen itthon is gyakoribbá teszi és bővíti az ellenőrzéseket a főleg távol-keleti cikkeket forgalmazó piacokon. Ahol szabálytalanságot találnak, ott a cégek, ha nem is feltétlenül bezárással, de jelentős bírsággal számolhatnak.
Szinte világjelenség, hogy az egészségre ártalmas importáruk többsége mindenhol Kínából származik. Hazánk most végre hasznot húzhat abból, hogy csak egy a sok EU-tagállam közül. „Egy-egy nagyobb uniós importkészlet esetén is előfordul, hogy nem mindig jut nekünk az áruból” - ecsetelte lapunknak Kathi Attila, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség sajtófőosztály-vezetője. Többek között ennek köszönhető az is, hogy nálunk nem ütötte fel a fejét a „lobbanékony” gyerekpizsama botránya sem. Másfelől évek óta nagy sikerrel működik az EU-ban az úgynevezett Rapex-rendszer. Ez egy olyan figyelőhálózat, amely folyamatosan értesíti a magyar hatóságokat a tagországok területén észlelt és lefoglalt veszélyes árucikkekről. A Rapex-rendszer révén eddig 580 olyan riasztás érkezett Magyarországra, amelyben felhívták a magyarországi fogyasztóvédők figyelmét valamely unióban betiltott vagy észlelt veszélyes termékre. „A feladott riasztások terén az élen járunk - holtversenyben Németországgal. Mivel pedig a riasztásokat alapos vizsgálatoknak kell megelőznie, ez azt is jelenti, hogy az FVF a feltárásokban is példamutató” - méltatta a főfelügyelőség érdemeit a főosztályvezető.
Sokszor említik, hogy a biztonság növeléséhez a tudatos vásárlói magatartás további erősödésére is nagy szükség volna. De mit tegyen az, akinek csak kínaira futja? A felmérések azt mutatják, hogy egy átlagos magyar család egy évben 108 ezer forintból öltözik fel. Legalábbis ennyiért vásárolnak számlára. Mialatt a hatóságok küzdeni próbálnak a kínai áruk dömpingje ellen, az emberek a pénzük legnagyobb részét távol-keleti ruhákra költik. Ez esetben pedig gyakran az olcsóbb lesz a drágább…
Kathi Attila jó tanácsa a gyanútlan vásárlók számára, hogy ha tehetik, hálózati üzemeltetésű elektromos árucikkeket ne piacon szerezzenek be, valamint tartózkodjanak az olyan áruk megvásárlásától is, amelyekhez nem tudnak magyar nyelvű használati leírást adni, vagy nincs feltüntetve rajtuk az importáló cég neve. Emellett alapvetően nem érdemes olyan termékeket „olcsó helyen” vásárolni, amelyeken sok kiálló, könnyen leválható darabka, alkatrész található. A termékvisszahívások ellenére - a főosztályvezető szerint - nem indokolt megvonni a bizalmat a nagy, kínai beszállítókkal dolgozó gyártó cégektől, hiszen értékesítői hálózatuk mérete és presztízsük nagysága biztosítja, hogy ha hibás szériára bukkannak, azonnal kivonják azt a piacról.