Sebestyén István, Hazafi Zsolt, Hajdú Sándor
Oktatás és rettegés
Már a magyar elit tanulók is rosszul teljesítenek

Fiskális oktatáspolitika - így lehetne jellemezni azokat a gazdasági természetű változtatásokat, amelyek a most kezdődő tanévtől alapvetően meghatározzák az iskolák, azon belül is leginkább a kisiskolák sorsát. A szakszervezetek szerint legalább 22 intézményt zárnak be, 400-at átszerveznek, és az elmúlt hónapokban mintegy 10 ezer pedagógus veszítette el munkahelyét. A kistelepülések polgármesterei rettegnek, hogy - az egykori körzetesítéshez hasonlóan - a jelenlegi kormányzati intézkedések „kivégzik” a falvakat. Eközben az oktatáskutatók alaptételévé vált: az oktatási rendszerből kikerülők 20 százaléka nem rendelkezik megfelelő képzettséggel ahhoz, hogy tartós munkahelyet találjon.

Az alig ezerfős Bács-Kiskun megyei település, Harkakötöny általános iskolájában az idei lesz az utolsó tanév - legalábbis az intézmény jelenlegi formájában. „Már most is társulásban működünk egy másik kistelepüléssel, Kömpöccel. Nálunk 75, náluk mintegy félszáz diák van. Az évfolyamok szervezetileg összetartoznak, így még megfelelünk a minimum 15 fős osztálylétszámnak. Attól tartunk azonban, hogy jövőre az osztály fogalmát is megváltoztatják, akkor pedig végünk” - panaszolja a község polgármestere, Győri Endre.
Az új jogszabályok értelmében a jövőben a felső tagozaton a tanulócsoportok létszámának el kell érnie a 15 főt, ellenkező esetben csak tagintézményként működhet tovább az iskola. Emiatt szeptembertől 22 iskola kénytelen bezárni kapuit, további 400 pedig más formában működik: vagy betagozódnak egy másik iskolához, vagy alapítványi, esetleg egyházi fenntartásba kerülnek. (Kormánypárti politikusok túlzottnak tartják ezeket az adatokat.) Az összevonásokat egy másik változás is ösztönzi. Eddig a fenntartó fejkvóta szerint kapta az állami normatívát, mostantól viszont csoportnormatívával kell számolni. Ez arra ösztönzi az önkormányzatokat, hogy nagyobb létszámú tanulócsoportokat hozzanak létre.
(Egy konkrét számítás szerint egy 23 fős hatodikos osztály után eddig 4,8 millió forint járt, a jelenlegi rendszerben ez átlaglétszámnak számít és mindössze 3,8 millióval dotálják. Ha növelik a létszámot, a normatíva növekszik, ha viszont kevesebb a diák, akkor csökken.) Az iskolabezárások és átszervezések, illetve a kötelező óraszám átlag két órával történő emelése folytán a szakszervezetek becslése szerint mintegy 10 ezer pedagógus is elveszítette állását.
Visszatérve a kistelepülésekhez: a szaktárca nem titkolt célja, hogy ott csak alsó tagozatok maradjanak. Az érvek között a kétségtelen gazdasági előnyökről ritkábban esik szó, inkább a szakmai szempontok kerülnek előtérbe. Ezek szerint a továbbtanulás előtt a felső tagozatosoknak egységesen jó minőségű oktatást kell kapniuk, ami csak nagy iskolák technikai felszereltségével és szaktanári ellátottságával biztosítható.
„A minisztériumban azt mondták, arra tegyük a hangsúlyt, hogy legyen egy jó óvodánk és egy jó alsó tagozatunk, a felső tagozatot pedig járassuk be a városba, Kiskunhalasra. Jövőre várhatóan rákényszerülünk erre, de attól tartunk, hogy a szülő fogja a gyerekét, és már alsó tagozatban is a nagy iskolába járatja” - mondja a már idézett harkakötönyi polgármester. Hasonlóan más falvakhoz a gyermeklétszám náluk is folyamatosan csökken: a ’90-es évek közepén még 123 diák járt az iskolába, ma valamivel több mint a fele. Emiatt - és az állandóan változó finanszírozás folytán - egyre többet kell iskolájukra fordítaniuk önerőből. Jelenleg 30-35 millió forintot költenek erre a 290 milliós költségvetésükből, amelyet 70 milliós hiány terhel.