Hechs László
Se béke, se partner
Közel-keleti dilemmák

„A múlt héten alapvető elvi kérdésekről tárgyaltam Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság elnökével”- közölte Ehud Olmert izraeli kormányfő az Izraelbe látogató amerikai kongreszszusi küldöttséggel. A két vezető feltételezhetően egy végleges békeszerződés alapvető elveit vitatta meg, amelyet a George W. Bush, az Egyesült Államok elnöke által novemberre összehívott regionális konferencia hagyna jóvá.

A „politikai horizontról”, a palesztin állam megalakulásáról szóló tárgyalások sok eséllyel nem kecsegtetnek. Az izraeli kormányfő feje felett „Winograd kardja” lebeg. A tavalyi libanoni háborút elemző vizsgálóbizottság végleges jelentése véget vethet Olmert politikai pályájának. A közbenső jelentés is megrendítette a kormányfő legitimitását, a végleges pedig lemondásra is kényszerítheti. Olmert népszerűsége mélyponton áll, csakúgy mint Mahmúd Abbászé. A Palesztin Hatóság elnöke a Gázai övezetet jelentős pénzbeli és fegyveres amerikai-izraeli támogatás ellenére sem tudta megtartani, és teljesen hatástalannak bizonyult a Nyugati-parton is. Ugyan letartóztatott kétszáz, Hamaszhoz közel álló személyt, újságírókat, egyetemi hallgatókat és alacsony szintű kádereket, ám érintetlenül hagyta a Hamasz fegyveres sejtjeit. Ráadásul az Izrael által felszabadított adójövedelmekből előbb Iszmail Hanije kormányfő, majd az egész Hamasz milíciáinak elmaradt éves bérét is kifizettette. Ez utóbbit átlátszó módon előbb tévedésnek, majd megvesztegetésnek állította be. Abbász végül egy végrehajthatatlan elnöki rendeletet alkotott ugyanezen milíciák felszámolásáról a Gázai övezetben. „Kiadhat annyi rendeletet, amennyit csak akar. Ha azt gondolja, hogy a Hamaszt rendeletekkel kényszeríti térdre, akkor téved” - kommentálták a Hamasz hívei a Nyugat által a béke zálogának tekintett Abbász intézkedéseit.
A Fatah vezetői Ramallahban is hasonlóan vélekednek. Két hónap telt el a gázai puccs óta, és a Hamasz megerősítette hatalmát az övezetben, ahol sikerült rendet teremtenie. A milíciatagok és a felfegyverzett banditák is eltűntek az utcáról, a felfegyverzett klánok pedig behódoltak, még az esküvőkön való levegőbe lövöldözéseket is sikerrel tiltották meg. Ezzel szemben a Nyugati-parton továbbra is anarchia dúl. Arab és iszlám országok vezetői részéről is nagy nyomás nehezedik Abbászra, hogy kössön békét a Hamasszal. Ráadásul olyan hangok hallatszanak Európából - Londonból és Rómából - is, amelyek sürgetik, hogy a Fatah egyezzen ki a Hamasszal. Abbász miután tudja: katonailag nem képes legyőzni a Hamaszt, enyhített álláspontján. Már nem tekinti a rivális szervezetet „gyilkosok és terroristák” csoportjának, és nagy meglepetést okozott, amikor a japán külügyminiszterrel, Taro Asóval találkozva felszólította a Hamaszt, hogy állítsák helyre a „nemzeti egységet”.
A Fatah-frakción belül is nyomás nehezedik Abbászra, akitől sokan új választásokat és új jelölt állítását is szorgalmazzák. A többszörös gyilkos Márván Bárguti, Dzsibril Radzsub és a veterán Abu Maher Gnájim neve is felmerült esetleges utódjelöltként. Abbász, hogy az őt bírálókat lecsillapítsa, jelezte: a következő választásokon talán már el sem indul. A Hamasz sikerének is köszönhető, hogy néhány magasabb rangú Fatah-vezető a kulisszák mögött titkos tárgyalásokat folytat a Hamasszal. Abbász és helyettesei cáfolata ellenére mindkét oldalról megerősítették, hogy arab fővárosokban tárgyalások folynak a két palesztin mozgalom között, hogy feloldják a válságot. Dzsibril Radzsub, a Palesztin Hatóság biztonsági főnöke Kairóban egyiptomi politikusokkal és biztonsági szakemberekkel, Damaszkuszban állítólag a Hamasz Irán által irányított vezetőjével, Kaled Masallal egyezkedik a „nemzeti egység” helyreállításáról.
Izrael a Palesztin Hatóság szerint átadott volna egy 110 főből álló listát, amelyen olyan terroristák szerepelnek, akik ha beszüntetik az Izrael-ellenes fegyveres tevékenységet, és leadják fegyvereiket, lekerülhetnek a körözöttek listájáról. Izrael a múlt hónapban 178 Fatah-fegyveresnek már adott mentességet, elsősorban az Al-Aksza Brigádok tagjainak. A miniszterelnöki hivatal határozottan cáfolta, hogy újabb Fatah-terroristákat vett volna le a körözöttek listájáról. Ez is jelzi, hogy Mahmúd Abbász még saját terrorszervezetében sem tudja elérni, hogy az Izrael-ellenes támadásokat beszüntessék. Ráadásul a Nyugati-parton a Hamasz képes volt titkos katonai sejtjeivel az izraeli járőrök elleni támadásokat felújítani.
Az elmúlt két évben a Nyugat visszaszorulóban van. Irakban és Libanonban nem sikerült a kitűzött célokat megvalósítani. A Hamasz átvette a hatalmat a Gázai övezetben, az iráni atombombaprogram pedig hamarosan eljut arra a pontra, ahonnan nincs visszatérés. Minderre pedig ma nincs megfelelő nyugati válasz. Most is, mint 2003-ban az iraki háborúban, Európa minden olyan nem katonai intézkedést blokkol, amellyel elkerülhető lenne a háború Iránnal. A Nagy-Britanniából, Franciaországból és Németországból álló európai trojka nem hajlandó kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatait megszakítani Iránnal. Ezzel a békés megoldás kapuja bezárulhat. Hogy lesz-e elég erő az Egyesült Államokban, Izraelben, hogy az Irán elleni megelőző csapást végrehajtsák, egyelőre nem tudjuk.
Emiatt merült fel a szükség a „politikai horizontra”, hogy a síita-szunnita dzsihádista tengelyről Szíriát és a palesztinokat leválasszák. Damaszkusznak Olmert felajánlotta a Golán-fennsík visszaadását és a békekötést, amennyiben Szíria megszakítja kapcsolatait Iránnal. Ez a kezdeményezés kedvező visszhang nélkül maradt. Ahmadinezsád iráni elnök Damaszkuszba látogatott, Asszad számára pedig a legmodernebb orosz védelmi és támadó fegyvereket vásárolta. Ráadásul a kirgiziai Bistekben szorosabbra fűzte védelmi együttműködését a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SESZ). A Kínát, Oroszországot, Kazahsztánt, Tádzsikisztánt, Kirgizisz-tánt, Üzbegisztánt tömörítő szervezet hetedik ülésén a tagországok államfőin túl az ENSZ főtitkárhelyettese, Lynn Pascoe, a megfigyelő státussal rendelkező India és a Mahmúd Ahmadinezsád államfő képviselte Irán mellett jelen volt Hamid Karzai afgán és Gurbanguli Berdimukhammedov türkmén elnök is.
A novemberi konferenciához a palesztinok sem fűznek vérmes reményeket. Nem remélik, hogy Izrael és az USA többet ajánl nekik, mint korábban. Akármiben is állapodik meg Abbász, ha megállapodik egyáltalán, a bírálat a palesztinok részéről sem maradhat el. Olmert kormányfő ugyanakkor jelezte, hogy ha Abbász a Hamasszal tárgyalásokba kezd, részéről beszünteti a további megbeszéléseket. Ez a fentiek alapján bármelyik pillanatban bekövetkezhet.