Hetek XI. évfolyam, 34. szám, 2007. augusztus 24.

Gondolnánk azt, hogy létezik mobilfüggőség? A mobilmánia létező probléma!
Tények igazolják, hogy több SMS-függőségben szenvedő ember áll pszichológiai kezelés alatt. A tapasztalatok szerint az életkörülményeink, a lelki stabilitásunk nagyban meghatározza, hogy a mobiltelefon hasznos eszközzé vagy pótcselekvéssé válik-e az életünkben. Tény, hogy hazánkban az egy főre eső mobiltelefonok száma kirívóan magas.

A mobiltelefon ma már pótolhatatlan kommunikációs eszköz. A készülékek modernizációja folytán az eredeti, kizárólagos kapcsolatteremtési funkciót a multimédiás szórakoztatás váltotta fel: csevegés, konferenciabeszélgetés, Java játékok, csengőhangok letöltése, videotelefonálás, SMS- és MMS-küldés. A mobil annyira az életünk és hétköznapjaink részévé válik, mint a cipőnk. Vannak, akik nem is érzik magukat biztonságban, ha nincs velük a mobiljuk: mintha kikapcsolták volna őket bolygónk életéből. Sokan a közértbe sem ugranak le a szerkentyű nélkül.
Ez a „ragaszkodás” pozitív eredményeket hoz a mobilkereskedelmi és -szolgáltató cégeknek, de a pszichológusoknak más a véleményük.
A vizsgálatok szerint nagyon sokszor a fiatalabb generáció és a szegényebb réteg az, aki különösen hajlamos a mobilfüggőségre.
Az MTA Filozófiai Kutatóintézet felmérése arra mutatott rá, hogy azokban az esetekben, ahol a telefonszenvedély kialakult, már kimutatható volt egy vonzódás a játékautomaták felé, kóros televíziónézés, kortárscsoportokhoz való kötődés, tanulási nehézség, kóros kapcsolati kötődések. Minden érintett esetében egyfajta egyensúlykeresés állt a háttérben, aminek a mobilfüggőség csak az egyik lehetséges tünete a sok közül.
Kérdőíves felmérések azt mutatják, hogy a havi 60-140 ezer forint közötti összjövedelemmel rendelkező családok tinédzser gyermekei fordították a legtöbb időt és összeget a telefonálásra és játékokra. 80 százalékban az ötezer forint feletti összeget jelölték meg havi fix kiadásként, és napi minimum 30 percet töltöttek el a telefonjukon folytatott beszélgetéssel, csevegéssel, illetve játékkal. A havi 220 ezer forint feletti családi jövedelmek esetén a diákok kevesebb, mint 1000-3000 Ft közötti összeget költöttek ilyen célokra.
A felnőtt korosztály esetében az alapfokú végzettséggel rendelkező ügyféltől az egyetemi diplomával rendelkezőig minden csoport vizsgálatát egybevetve a következő eredmény született: a felsőfokú végzettségű és a magyar társadalmi viszonyok között magas fizetéssel rendelkező ügyfelek elsősorban csak telefonálásra használták a készüléküket. Nem volt számukra lényeges a kamera és a videólejátszás sem, a legalacsonyabb készülékárak után érdeklődtek.
Ezzel ellentétben a kevesebb jövedelemmel rendelkezők számára fontossá vált, hogy minél többet tudjon a készülék, és a közép, olykor kimondottan magas árkategóriájú készülékek megvásárlására adták a pénzüket, akár hitelfelvétel árán is.

A tapasztalatok szerint a munkahelyen zajló kommunikáció fokozatosan egyre személyesebbé válik. Sokakat izgalommal tölt el, hogy levele érkezett, és rövid írásos üzenetként olyan mondatokat is könnyen megfogalmaznak, amit élőszóban szemtől szembe nem biztos, hogy megtennének.
Mit lehet tenni, főleg ha egy házasság forog kockán? Talán írjanak többször SMS-t vagy e-mailt a házaspárok egymásnak! Egy kedves szó a másiknak üdülés a hétköznapokban! n